VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
HVG, 2018. december 14.
Hamvay Péter Új vezetők a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban című cikke. Tovább a linkre
Youtube, 2018. december 13..
Hogyan ne tartsunk előadást a deportálásról, a VERITAS Intézetről, de semmi másról se?
Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”
Népszava, 2018. december 7.
Czene Gábor Eldől Nagy Imre szobrának sorsa című cikkében olvasható „Felháborító és elképesztő [… ]A KNEB elnöke, Kövér László házelnök, valamint a testület két tagja, Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója és Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője már közölte: támogatja a mártír miniszterelnök emlékművének áthelyezését [… ]”
Független Hírügynökség, 2018. december 5.
Adorján György szerint „a kormány átjátszaná az összes 1990 utáni kormányiratot az általa alapított Szakály-féle VERITAS Intézetnek”. Tovább a linkre
Napló, 2018. december 3.
„Az előadás címe (Múltunkról és jelenünkről) egyben az előadó eddigi utolsó kötetének címe. Szakály Sándor bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a múltunkat kutatva sok mindent megérthetünk, az is lehet, hogy nem értenek egyet a történészek, de vannak tények, amelyeken nem érdemes vitatkozni.”
Zoom.hu, 2018. december 3.
Lengyel Tibor A Fidesz célja a tudományos élet einstandja a kurzus-kutatóintézetekkel című cikke. „[…] Nem a Magyarságkutató Intézet az egyetlen, hirtelen politikai ötlettől vezérelve létrehozott kurzus-intézmény, a Zoom.hu gyűjtése szerint legalább tucatnyi ilyet alapított a Fidesz-kormány az elmúlt években. A már említett László Gyula Intézet mellett az emberügyi minisztérium alá tartozik a Nemzeti Művelődési Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI), vagy éppen a 2014-es VERITAS Történetkutató Intézet, amelynek feladata volna az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása[…]"
Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”
Népszava, 2018. december 3.
Czene Gábor talán szereti, de nem tiszteli a VERITAS Intézetet?
Mandiner, 2018. november 30.
[... ] Érdekfeszítő forrása jelent meg a tizenkilencedik-huszadik századi magyar történelemnek a Szépmíves Könyvek kiadó gondozásában, Gali Máté történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársának jegyzeteivel ellátva: Windisch-Graetz Lajos: Küzdelmeim. Budapest, 2018, Szépmíves Könyvek [...]
7 Nap, 2018. november 22.
„Trianon után nemre, korra, vallási, felekezeti, vagyoni és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki egyetértett abban, hogy a trianoni békediktátum elutasítandó…”
Magyar Élet, 2018. november 22.
Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján Budapesten címmel jelent meg írás az ausztráliai hetilapban..
Mandiner, 2018. november 20.
Karsai László Válasz Szakály Sándor állításaira című írásában olvasható: „Szakály szerint teljesen rendben van, hogy a front mögöttes területeire kb. 16-18.000 embert deportálnak. Szerinte júliusban-augusztusban nem lehetett tudni, hogy a németek (és tegyük hozzá: ukránok, litvánok stb.) már ezrével gyilkolják a zsidókat. Lehetett tudni, a magyar katonai hírszerzés is küldött tudósításokat. Pesten tudtak arról is, hogy a Vörös Hadsereg néha fejvesztett sebességű visszavonulása közben felperzselte a területet. Ott élelmiszer, gyógyszer, ivóvíz alig maradt.”
Kisalföld, 2018. november 12.
A Nagy Háború befejezésének 100 évfordulója alkalmával az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták.
Szombat, 2018. november 9.
„Ezek a körök nem szólalnak fel ellene, ezért a jelenség oka annak, hogy a közéletben, a politika színterén – a politikai vezetők által mintegy a szavazótáboruk látens antiszemitizmusát kiszolgálandó – időről-időre kétes tartalmú nyilatkozatok, lépések ütik fel a fejüket. (Hóman szobor felállítása körüli vita, Szakály Sándor állítása, Horthy kultusza, Szabadság téri emlékmű felállítása).”
Olvasói levél Gadó János cikkére
Magyar Idők, 2018. október 31.
„Tisza István mindvégig morális alapon politizáló politikus volt, és ez a 21. század egyre elszemélytelenedő, elembertelenedő világában örök példa marad – mondta el Ligeti Dávid történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa az M1 aktuális csatorna szerda délutáni műsorában.”
Székely Hírmondó, 2018. október 31.
„Jó húsz évvel ezelőtt, 1998-ban, május 26–28. között Szatmárnémetiben és Zilahon, valamint Nyíregyházán 1918: korszakvég – korszakkezdet témával konferenciát tartottak. Az értekezést két romániai történész, dr. Cornel Grad és Viorel Ciubota, valamint dr. Németh Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője hozta tető alá, anyagi hátterét a román művelődési minisztérium és az Egy Nyílt Társadalomért Alapítvány biztosította.”
ÉS, 2018. október 31.
„Másodszor hangzott el Szakály Sándor történésztől, hogy a zsidótörvények nem jogfosztóak voltak, csupán jogkorlátozóak. […] Az persze nagy kérdés, hogy ha az értelmiség sem, akkor egyáltalán kik képviselik itt a liberalizmust, de ne legyünk telhetetlenek. Elégedjünk meg azzal, hogy ha a négy fal között csináljuk, akkor emiatt nem fognak kilőni minket a magyarságból.”
Origó, 2018. október 31.
Károlyi Mihály: hazaáruló vagy csak tehetségtelen, rossz politikus? Tovább a linkre
HVG, 2018. október 31.
„Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban hullott szét a Monarchia, és bár ezzel a magyarok vágyott függetlensége megvalósult, a Trianon-trauma mindent maga alá temetett”. Tóth Richárd cikke.
Népszava, 2018. október 29.
Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére címmel olvasható a szociáldemokrata napilapban Czene Gábor cikke. Tovább a linkre
Magyar Narancs, 2018. október 29.
Huszka Imre írja cikkében: „Miután erős kétségeink vannak afelől, hogy a jobboldali kormányok idején törvényszerűen fellángoló kultúrharcok mögött volt-e bármikor emelkedettebb szempont a pénzen és a hatalmon kívül, meglepő bír lenni olykor ez a haszontalanul önpusztító „mindent, minden áron” hozzáállás. Somogy megyei történet következik”. Tovább a linkre
Népszava, 2018. október 28.
Márton László Montpellierből írta Már száz éve rohanunk a forradalomba című cikkét. Talán nem látja jól? Túl messzi a haza, meg a száz év?
HVG, 2018. október 27.
„A VERITAS Történetkutató Intézet lassan kezdi betölteni azt a szerepet, amelyre a kormány szándéka szerint létrehozták.”
ATV, 2018 október 26.
Az Egyenes beszéd műsorban a Sorsok háza ügyének apropóján „a múlt és a jelen átértelmezése” a téma. Gábor György, Lévai Júlia, valamint Krug Emília műsorvezető beszélgetésében Szakály Sándor zsidótörvényekkel kapcsolatos kijelentései is „szóba kerültek”.
ÉS, 2018. október 19.
Karsai László cikke. „Október 5-én, délután 2-kor Sebes József, a rendezvényt szervező Raoul Wallenberg Egyesület elnöke nyitotta meg a Kossuth Klub zsúfolásig telt emeleti nagytermében az érdeklődéssel várt Horthy-vitát. Sebes elmondta, már hosszú idő óta készült az egyesület a Horthy-korszak megvitatására, a Pozsonyi Pikniken a korábbi években is osztogatták kérdőíveiket, és többek között az ezekre adott válaszok alapján állították össze a kérdéseket.
Domány András 39 éves rádiós rutinnal csaknem a vitadélután végéig, kellő határozottsággal moderálta a vitát. Először bemutatta a három fő résztvevőt: Szita Szabolcs professzort, a HDKE igazgatóját, Szakály Sándort, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját és Turbucz Dávidot, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát. Jelezte, hogy a szervezőkkel egyetértésben ő két, amúgy is összetartozó tematikájú kérdést összevont, és négy kérdést fog feltenni a fő résztvevőknek, akik a válaszra 5-5 percet kaptak. Ha ők befejezték, a két felkért hozzászóló, Pók Attila, az MTA TTI igazgatóhelyettese és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatója, valamint Püski Levente, a Debreceni Egyetem professzora ugyancsak kap majd 5-5 percet az elhangzottak kommentálására.”
HVG, 2018. október 13.
„Még a tudományos kérdésekben visszafogottnak tekinthető Balog Zoltán emberminisztert is elkapta a hév, amikor nem sokkal a választások előtt létrehívta a hasonló profilú László Gyula Intézetet. Úgy tudjuk ezt is beolvasztják az új intézménybe, sőt az Index szerint a VERITAS Intézetet is. Szakály Sándor, az intézmény igazgatója a HVG-nek állította: tőlünk hall először erről a tervről” – írja Hamvay Péter. Tovább a HVG honlapjára
Index, 2018. október 12.
„Magyarságkutató Intézetet csinál a kormány – jelentette be Kásler Miklós emberminiszter” – írja Kolozsi Ádám.
Zoom, 2018. október 11.
„Rejtély, milyen programokkal, és még nagyobb talány, hogy mennyiért ünnepli az ország a Szent Korona évét, pontosabban a Szent Korona visszaszolgáltatásának 40. évfordulóját.”
HVG, 2018. október 11.
„A VERITAS Történetkutató Intézet lassan kezdi betölteni azt a szerepet, amelyre a kormány szándéka szerint létrehozták. Megalakításának egyik célja ugyanis az volt, hogy alkalmas lesz a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása céljából egyes állami feladatok ellátására is” – olvasható a Kecskére káposztát című írásban.
HVG, 2018. október 10.
Politikailag megbízható kezekbe kerülnek a kormányiratok címmel jelent meg egy írás. Szerzője anonim.
Köszönjük a reklámot!
Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”
HVG, 2018. október 5.
„Olyan egyértelmű, számon kérhető állásfoglalásra kell késztetnünk a magyar kormányzatot, ami felülírhatja az eddigi, kétséges emlékezetpolitikai üzeneteket” – olvasható Seres László cikkében.
Népszava, 2018. október 5.
A Bálint Házban máskülönben 2014 elején tartottak már vitafórumot a Sorsok Házáról, két történész, Gerő András és Karsai László részvételével. Gerő akkor úgy vélte, hogy a Mazsihisz részéről jogos a Szabadság téri német megszállási emlékmű vagy a Szakály Sándor elleni tiltakozás (amit az váltott ki, hogy „idegenrendészeti eljárásként” értékelte a Kamenyec-Podolszkijba történő, tömegmészárlásba torkolló deportálást), ám a Sorsok Házával kapcsolatos aggályok indokolatlanok, legalábbis túlzottak. Karsai ellenben tartotta magát ahhoz: az „áldozatok emlékének arculcsapása”, hogy Schmidt Máriára bízták a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozását – olvasható a cikkben.
Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”
Átlátszó, 2018. október 4.
Újabb kultúrharc a kormányoldalon belül? Nagyon úgy tűnik, a hatalom jobban bízik a Boross Péter–Szakály Sándor-féle „őskonzervatívokban”, mint saját központi intézményében, a Magyar Nemzeti Levéltárban. Kásler Miklós friss előterjesztése szerint az 1990 utáni kormányiratokat egy mozdulattal átpakolnák a VERITAS Intézetbe – értesült az Átlátszó.
Népszava, 2018. október 4.
„[…] utalt Szakály Sándor történész egyik közelmúltban tett kijelentésére […]”
Független Hírügynökség, 2018. október 4.
Mi lesz a sorsa a Sorsok Házának – és a történelemnek? Tovább a linkre
Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”
Magyar Idők, 2018. október 2.
„[…] Beperelték Gárday Gábor operaénekest, Szakály Sándor történészt, Boros Imre közgazdászt, Kligl Sándor szobrászművészt, Kosaras Péter Ákos történészt, a Medveczky és a Papolczy család több tagját, volt, akit azért, mert Csurka István fényképét kitette a lakásában. Beperelték természetesen azt is, aki Csurka Istvánnak kölcsönadott ötmillió forintot, és az író a kölcsön visszafizetésére garanciaként egy jogátruházási szerződést adott át az illetőnek.”
Kurus.info, 2018. október 1.
Idézet az Új fölfedezés a holotudományban című írásból:
„[…] a Heisler András által vezetett szervezet hivatalos honlapján is az szerepel, hogy 1920-ban megszületett az első korlátozó törvény, az úgynevezett numerus clausus. Szakály is, a Mazsihisz hivatalos oldala is korlátozó törvényről beszél, miért volt hát a nagy-nagy zsidó patália? Lehetséges, hogy Heisler András és elvbarátai a saját honlapjukat sem ismerik?”
Pesti Srácok, 2018. szeptember 30.
Gali Máté munkatársunk Berzeviczy Albertről írt kötetéről jelent meg recenzió. Szerzője Udvardy Zoltán. Tovább a linkre
Magyar Idők Lugas melléklete, 2018. szeptember 29.
'Bélyegezték már „kurzustörténésznek”, vádolták antiszemitizmussal, igyekeztek megkérdőjelezni történészi objektivitását. Pedig történettudósi felkészültségéhez, politikai elfogulatlanságához és a történelmi források (dokumentumok, adatok és tények) tisztelete jegyében folytatott kutatói munkásságához nem fér kétség. Mégis gyakran áll mind ő, mind az általa irányított VERITAS Történetkutató Intézet a szakmainak álcázott, valójában politikai indíttatású támadások kereszttüzében' – írja Miklós Péter cikkében Szakály Sándorról.
