Rólunk írták

24.hu, 2019. március 24.

Borovitz Tamás Ki mondta: Gerő Ernő vagy Palkovics László? Párhuzamok az MTA beszántásában (1949/2019) című írásában áll: „2013-ban felvetődött a vád, hogy az MTA-s kutatók tiltakoznak a VERITAS létesítése ellen”. Tovább a linkre

Erdély online, 2019. március 15.

A magyar forradalom egy folyamat része volt, kellett hozzá a márciusi ifjak hazaszeretete, lendülete – emelte ki Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze.

Tovább a linkre

Híradó.hu

Gondola.hu

Webradio.hu

Magyar Nemzet

Magyar Hang, 2019. március 10.

Szécsei József írása. „Szakály Sándor megnyilatkozásai azt a látszatot kelthetik, hogy Magyarországon félhivatalos álláspont lehet a népfajok közötti megkülönböztetés mentegetése, bagatellizálása.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. március 9.

„tt van mindjárt a Professzorok Batthyány Köre, amely nyilván igényt tart majd arra, hogy méltó módon képviseltethesse magát a testületben. Róluk pedig tudjuk, hogy bármilyen kérdésben, bármikor befekszenek a kormánynak, még akkor is, ha a döntés egyenlő a tudományos kutatás autonómijának felszámolásával. Ráadásul számomra elég kézenfekvőnek tűnik, hogy a létrejövő alapítványhoz csatlakozni fognak majd a kormány által létrehozott áltudományos intézmények is (Magyarságkutató Intézet, VERITAS, Rendszerváltást Kutató Intézet, XX. századi, XXI. századi Intézet stb. stb.) és ezekkel sikerül majd oly módon felhígítani a kutatóhálózatot, hogy már eleve többségbe kerüljenek ezek a kizárólag ideológiai alapon létrejött, értékelhető tudományos tevékenységet nem végző intézmények.”

Tovább a linkre

168 óra, 2019. március 5.

Interjú Gadó János újságíróval, a Szombat szerkesztőjével.

„A ma uralkodó magyar kormány nem abban érdekelt, hogy az iszlám világot jobban megismerje és megismertesse, hanem abban, hogy legyen ellenségképe, hogy a félelemmel folyamatosan sakkban tarthassa és mozgósíthassa a tömegeket. Az ilyesmi mindig veszélyes. Ettől függetlenül az iszlám bevándorlás Nyugat-Európában valóban nehéz ügy és a zsidókat az átlagnál jóval érzékenyebben érinti. Emiatt manapság furcsa jobboldali pártok és mozgalmak keresik meg őket, szövetséget ajánlva. Nálunk más a helyzet. A magyar zsidók, akik többségükben hagyományosan antifasiszta és kisebbségvédő beállítódásúak, a magyar jobboldalra továbbra is mély bizalmatlansággal tekintenek. Nem győzi meg őket sem a Fidesz, sem a Jobbik fordulata. Ezért a legújabb európai fejleményeket, a baloldali zsidóellenességet valóban nehezen észlelik, épp az antifasiszta beállítottságuk miatt. Ez számukra új, váratlan, nehezen emészthető helyzet.”

Tovább a linkre

Élet és Irodalom, 2019. március 1.

Berend T. Iván (1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja) írja: „Az Akadémia tudományos testületei által ellenőrzött, önálló társadalomtudományi kutatások zavaróak. Az önálló, esetleg a kormánypropagandával ellentétes álláspontokat megfogalmazó kutatások tehát nem kellenek. Be is jelentették, hogy az Akadémiától elvett kutatási pénzekre már kormányzati vagy a kormányzathoz közel álló alapítványi kutatóhelyek is pályázhatnak. Az akadémiai társadalomtudományi kutatások tehát már ma, hivatalos megszüntetésük előtt is elveszíthetik anyagi forrásaikat.”

Tovább a linkre

Civilhetes

444.hu, 2019. március 1.

Márcisuka (Мэрцишор) ajándék Herczeg Márk tollából Ez nem rasszizmus, hanem a Fidesz üzemanyagtartálya címmel, de nem épp hercegi manírral.

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

168 óra, 2019. február 28.

A hetilap interjút közölt Kőszeg Ferenccel. „A rendszerváltást ünnepli a kormányzat Harminc éve szabadon munka címmel. A megalománia ezúttal is tetten érhető: húsztagú emlékbizottság állt fel, olyan kortársak részvételével, mint Lezsák Sándor, Kónya Imre, Boross Péter. A történész szakmát Szakály Sándor, M. Kiss Sándor és az elmaradhatatlan Schmidt Mária reprezentálja. A felügyeletet Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormányzat fiatal farkasa látja el. Felsorakozik az állami média, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely most meghálálhatja a belé öntött temérdek kormányzati pénzt. Persze apróbb hiányosságok azért lesznek. Nem lesznek ott a csapatban a demokratikus ellenzék képviselői, ki tudja, szó esik-e a SZETA-ról, a szamizdatról, a vallási csoportosulásokról, a valaha oly színes ellenzéki szubkultúráról. Vagy például Kőszeg Ferencről, aki ma már nyugdíjas, és abban a lakásban él, ahol nevelkedett.”

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 27.

Nem működött a zsarolás – Ha a kormánynak az Akadémiára fáj a foga, erővel kell elvennie című cikk: „Mit jelent mindez? Palkovics a pályázatot gyakorlatilag a kutatóhálózat – 10 kutatóközpont és 5 önálló intézet – 20 milliárdos alapfinanszírozására írta ki, de úgy, hogy arra az egyetemek és a kormány saját intézetei – például a VERITAS– is pályázhatnak. Ha a miniszter megígérné, hogy az MTA-s intézetek biztosan megkapják, ami jár nekik, azzal magát a pályázatot tenné nevetségessé, és nyilvánvalóvá válna, hogy a szimpla zsaroláson túl az eleve nem szolgált semmilyen célt.”

Tovább a linkre

Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2019. február 27.

A napilap szerdai számában megjelent A szabadság utolsó szigete című cikkben a szerző, Joseph Croitoru részletesen kitér az MTA körül kialakult helyzetre, a kormány döntései elleni tüntetésekre, nézetekre, az akadémiai intézetektől megvont alapkutatás-támogatásokra. A cikk szerint az akadémia elnöke is aggodalommal tekint az utóbbi években és az év elején létrehozott új intézetek növekvő hálózatára, amelyek viszont egyre nagyobb összegű támogatásban részesülnek. Ezek közé tartozik a cikk írója szerint a 2013-ban alakult VERITAS Intézet, amelynek vezetőjét, Szakály Sándor történészt egy 2014-ben tett kijelentése miatt a magyarországi zsidó közösségek szövetsége lemondásra szólított fel, de hiába. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Civilhetes 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

 

444.hu, 2019. február 25.

„A főszerkesztő ilyen szempontból is szimbolikus választásnak nevezte – mármint a szekértáborokon való átlépés szimbólumának – hogy a helyettesének annak ellenére azt a Veszprémy László Bernát történészt kérte fel, aki civilben a századvéges Migrációkutató Intézetben dolgozik és a Mandiner külsős szerzője, korábban pedig a VERITAS Intézet nevű kormányszervnek is dolgozott, hogy Orbán rendszerét nyilván másképp látjuk. Mert Veszprémy Seres szerint  hihetetlenül tehetséges történész – szakterületei a holokauszt és a bal- illetve jobboldali antiszemitizmus – valamint jó publicista.”

Tovább a linkre

Azonnali, 2019. február 24.

Ésik Sándornak szomorú vasárnapja volt, gondolt egyet, és megszülte a heti kötelező penzumát Nem bölcsészből van sok, hanem háborúból címmel. Tovább a linkre

 

444.hu, 2019. február 21.

Szijjártó Jeruzsálemben: Nem antiszemita a Soros-kampány címmel olvasható írás erdelyip aláírással.

Tovább a linkre

Magyar Narancs

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

 

Magyar Narancs, 2019. február 21.

Náray-Szabó Gáborral, a Professzorok Batthyány Körének elnökével jelent meg interjú.

„A Történettudományi Intézetnek azonban így is versenyeznie kellene például a VERITAS Történetkutató Intézettel.”

„Igen, mert a VERITAS  is történettudománnyal foglalkozik.”

 

 

Valóság, 2019. február 19.

Az egészségügy reformjai az Antall- és Boross-kormány idején címmel jelent meg Hollósi Gábor kötetéről recenzió.

Letölthető PDF 1. rész; 2 rész

 

HVG, 2019. február 18.

Interjú Pálinkás Józseffel Nem lehet tudománykampfot csinálni, a kormány nem érti, hogyan működik a kutatás címmel.

„Nem az a szándék – nézzük csak a hobbi-magyarságkutató erőforrásminiszter szívügyét, a türk nyelvrokonságot –, hogy utólag igazoljanak egy olyan feltevést, amelyről az MTA tudósai többszörösen bebizonyították, hogy nem úgy van, nem áll meg?”

Tovább a linkre

ATV, 2019. február 17.

A Heti napló Sváby Andrással műsora A kormány beleszólna a Magyar Tudományos Akadémia kutatásaiba címmel sugárzott összeállítást.

ATV, 2019. február 17.

„Ezek után kiemeli Szakály Sándornak a Numerus Clausussal kapcsolatban tett kijelentését, amely szerinte nem jogfosztásnak, csupán jogkorlátozásnak minősül… kiemeli azt is, Szakály szerint az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba deportált zsidók kivégzése idegenrendészeti eljárás volt.”

Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

 

Népszava, 2019. február 16.

Szegőfi Ákos Kis ország, nagy mítosz című írásában olvasható: „A mítosz tartalmának kialakítása során a rendszernek szüksége van közvetítőkre is, akik kérdés nélkül terjesztik azt. A NER számára ez kétirányú folyamat: egyrészt új platformok kialakítását jelenti, másrészt azoknak a pénzügyi ellehetetlenítését, akik kritizálni merik az új mítosz tudományos alapjait. Az olyan erős kormányzati hátszéllel működő alapítványok és műhelyek, mint a Terror Háza vagy a VERITAS Intézet, amelyek valójában az MTA és a különböző történelmi műhelyek ’ellenlábasaiként’ jöttek létre, a mítosz közvetítését végzik. Alkalmazottaik első blikkre értelmiséginek tűnnek, és akadnak is páran, akik félreértésből a ’rendszerbarát értelmiségi’ képzavart használják a jellemzésükre, de ez a két kifejezés mára összeférhetetlenné, ha nem teljes ellentétté vált. A kormány politikai mítoszának terjesztésében egyszerű káderek segédkeznek, akikre egy szellemileg (és morálisan) egyébként igen megterhelő feladat jutott: a történeti múltat és a tudományos eredményeket kell a párt ideológiai katekizmusának megfelelő irányba torzítani. Szemben velük, egy értelmiségi tudja, hogy az igazság nem ideológia, hanem módszertan kérdése.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. február 16.

Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán egykoron dolgozó osztályvezető-helyettes sem Wass Albertet, sem a VERITAS Intézetet nem kedveli.

Tovább a linkre

Népszava, 2019. február 16.

„A 2010-es kabinetváltás óta kiépült egy kormányközeli kutatóhálózat, amely átvenné az MTA intézeteinek szerepét.”

 

Civilhetes, 2019. február 12.

Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány címmel jelent meg írás.

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 12.

Gera Márton Lovász Lászlóék nem hagyják magukat: nemet mondtak az MTA ellehetetlenítésére című írása. „Az előzményekről korábban részletesen írtunk: a kormány elvonta a Magyar Tudományos Akadémia negyedéves költségvetésének egy részét, majd előrevetítette, hogy az egyes intézetek pályázatok útján juthatnának csak hozzá a pénzhez, azonban ezeken a pályázatokon versenyezniük kell például olyan, a kormány által preferált intézményekkel, mint a VERITAS Történetkutató Intézet, vagy éppen a Magyarságkutató Intézet.”

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. február 11.

 Ezt érte el Palkovics: menekülnek a tudósok Magyarországról címmel jelent meg helyzetjelentés. Szerzők:Gera Márton és Teczár Szilárd.

Tovább a linkre

P.S.: Talán még emlékszünk :„Sok (akadémiai) kutató úgy nyilatkozott a Nature-nek, hogy aggódnak amiatt (…), hogy a történészeknek dicsőíteniük kellene az ország múltját.”

Infovilág, 2019. február 11.

Csernyánszky Judit Bevállalós vagy színlelt baráti lesz-e a Pompeo-vizit? című írása.

Tovább a linkre

Népszava, 2019. február 10.

„Strukturális átalakításnak álcázott szétdarabolás és új finanszírozási rendszernek nevezett kivéreztetés fenyegeti a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatát. Pálffy Gézával, a Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk, aki szerint az okozott károk már most beláthatatlanok.”

Tovébb a linkre

M1, 2019. február 8.

Gulyás Gergely sajtótájékoztatót tartott Mit, miért tesz a kormány? címmel. Szóba került az MTA témája, majd ennek kapcsán a VERITAS Intézet is.

Tovább a linkre

Válasz online, 2019. február 7.

„Határon túli magyar kisebbségek és sztálinista struktúrák kutatója, aki korábban a Fidesz-holdudvarral is jó viszonyt ápolt, most azonban – tíz év után – épp miattuk hagyja ott a Magyar Tudományos Akadémiát. Stefano Bottoni először a Válasznak beszél döntése okairól: szerinte a kormány az innovációs EU-forrásokra akarja rátenni a kezét, másrészt ideológiai okokból is támadja az akadémiai kutatóintézetek szabadságát. Bottoni állítja: Orbán Viktor 2016-ban közölte már, hogy tíz év alatt új, neki kedves történésznemzedéket kell kinevelni.”

Tovább a linkre

ATV, 2019. február 7.

Az Egyenes beszéd műsorban Rónai Egon az akadémia volt elnökét, Pálinkás Józsefet kérdezi az MTA finanszírozása kapcsán.

Tovább a linkre

168 óra, 2019. február 7.

Ez nem az én világom címmel közölt interjút Kónya Imrével a liberális hetilap. Beszélgetőtárs: Buják Attila.

 

Új Ember, 2019. február 7.

A katolikus hetilap mellékletében, a Mértékadóban interjú jelent meg Egerszegi Edittel, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ügyvezető titkárával. A Berzsenyi és Takáts nyomában című interjút Lőrincz Sándor készítette.

Index, 2019. február 4.

„Az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat, el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben – ezt akarja az akadémiai dolgozók meghatározó része. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az 5000 munkatárs egzisztenciális érdekeiről alig esik szó, de nem csak ez, az egész magyar tudomány jövője forog kockán. Alulról akarják kikényszeríteni, hogy az MTA vezetése álljon bele a konfliktusba, és ne engedjen a zsarolásnak.”

Kolozsi Ádám írása. Tovább a linkre

Szakszervezetek.hu

Örülünk, Vincent?, 2019. február 3.

Jules (lásd: Ponyvaregény) újra megszólalt. Tovább a linkre

 

Népszava, 2019. február 2.

Bolgár György írása. Tovább a linkre.

 

Mérce, 2019. január 29.

Diószegi-Horváth Nóra nincs mit csináljon, unatkozik. Ezért ír. Többek között ezt: „És miközben Orbán Viktor rendszeresen találkozik és tárgyal Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, idehaza a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Szakály Sándor a Magyar Hírlap hasábjain mentegeti a zsidótörvényeket, Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke antiszemita gyilkost méltat, a kormány évek óta, szisztematikusan igyekszik 70 évet kiradírozni a történelmünkből és újjáéleszteni a Horthy-kultuszt (és akkor a Megszállási emlékműről és a Hóman-szoborról még nem is beszéltünk).”
Tovább a linkre

Vasárnap, 2019. január 29.

„A csehszlovák megszállás alóli felszabadulásra, az 1919-es városvédő harcra emlékeztek kedden Balassagyarmaton. Cikkünkben a megemlékezés mellett az 1919-es „dicső eseményeket” foglaljuk össze.” Tovább a linkre

Index, 2019. január 28.

Kolozsi Ádám írása.

„A közmegítélés szerint az igazi veszély a társadalomtudományokat és a bölcsészeket fenyegeti. Ők azok, akik közül többeket kormányzati irányból korábban is értek politikai támadások, és volt intézmény, (a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) amit elejtett megjegyzésben Palkovics konkrétan megszüntetendőnek mondott. Ráadásul ugyanezen a területen hoztak létre a Fidesz-kormányzás alatt az elmúlt években olyan párhuzamos állami intézményi struktúrát (a történettudományban: VERITAS Intézet, László Gyula Intézet, most januártól pedig a Kásler alá tartozó Magyarságkutató Intézet), ami kedvezményezettje lehet az MTA elleni politikai harcnak.”

Magyar Hang, 2019. január 25.

Radnóti Zolán írása.

Tovább a linkre

 

 

168 óra, 2019. január 24.

Bíró Veronika az akadémikusok aggodalmáról ír: „A történészeknek az katasztrófa, ha átláthatatlan rendszerben versenyezniük kell például a VERITAS Történetkutató Intézettel. Ez viszont a csillagászokat nem érinti, mert nincs olyan intézmény, ami versenyezhet velük.”

Tovább a linkre

 

Élet és Irodalom, 2019. január 18.

Három cikk is foglalkozik Szakály Sándor személyével és a VERITAS Intézettel. Karsai László   Ki kavar? című cikkében írja: „Nagy Imrével kapcsolatosan Szakály régi módszerével él: kimond történelmi tényeket, más, ugyancsak fontos tényeket pedig elhallgat, vagy jelentőségüket csökkenteni próbálja. Szerinte Nagy Imre csak az utolsó pillanatban döntött, amikor a nemzet és az eszme között kellett választani.” 

Tovább a linkre

Helyesbítés (ÉS, XIII. évfolyam, 4. szám, 2019. január 25.) tovább a linkre

Kenesei István „Olyan világ jön” című írásában a Magyarságkutató Intézetről és a populizmusról közli véleményét: „A populizmus fő sodrát alkotó elitellenesség és annak a nemzetközileg elismert, mértékadó akadémiai tudományosság ellen irányuló vonulata tehát kormánypolitikává vált.”  

Tovább a linkre

 

Vörös Kata „Az előző nyolc gazdag esztendő után 2018 szeptemberében kormányhatározatban olvashattunk arról, hogy a hitközség tulajdonába került a holokauszt gyermekáldozatainak szánt leendő múzeum, a Sorsok Háza, majd szinte napra pontosan két hónap elteltével arról értesülhettünk, hogy az EMIH-hez köthető Tett és Védelem Alapítvány (TEV) kormányzati támogatásban részesül” – írja a Gyűlöletet és harcot ünneplünk című cikkében. 

Tovább a linkre

 

 

Dehir, 2019. január 21.

Legújabb könyvét mutatja be Hollósi Gábor jogtörténész: az interjúkötet az Antall-Boross-korszak legjelentősebb, még élő egészségügyi-politikai döntéshozóival tartalmaz beszélgetéseket.

Tovább a linkre

Medicalonline