Rólunk írták

Magyar Nemzet, 2020. július 16.

Karsai László hozzászólása a Szakács Árpád által kiváltott vitához A történészek és a propagandisták címmel. „Ahhoz nem kell ismerni például egyes magyar szabadkőműves-páholyok 1903-as belső vitáit, hogy egy-egy történész (Romsics Ignác, Hatos Pál, Szakály Sándor és a névsort tetszés szerint még sokáig folytathatnám) azt meg tudja ítélni, hogy Raffaynak csak elfogultan csoportosított, önkényesen kiválogatott dokumentumtöredékei vannak arról, hogy például néhány szabadkőműves nem kedvelte a római katolikus egyházat, viszont az általános választójog hívei voltak.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Denník, 2020. július 14.

Nemzeti hős vagy politikai dilettáns? Magyarország és Horthy Miklós öröksége (Národný hrdina alebo politický diletant? Maďarsko sa vyrovnáva s dedičstvom Miklósa Horthyho) – Szalay Zoltán írása.

Tovább a linkre

Aspektus, 2020. július 13.

„Tíz napja egy lelkes antifa vörös festékkel öntötte le Horthy kormányzó budapesti, Szabadság téri mellszobrát!” – indítja Emlékezet, politika, avagy Horthy és a vörös festék című cikkét Gecse Géza. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 13.

Közszolga, tudós és vezető bújt elő a félhomálybólNagy Árpád írása.

Tovább a linkre

Magyar Hang

PestiSrácok, 2020. július 8.

„[…] Pedig ha – teszem azt – Raffay Ernőről vagy Szakály Sándorról derült volna ki, hogy náci egyenruhákkal kereskedik, napokig címlapos hír lett volna, és biztosak lehetünk benne, hogy az Európai Bizottságtól a Freedom House-ig bezárólag mindenki tiltakozik a tomboló magyarországi nácizmus ellen, aki él és mozog.  […]  Képzeljék csak el a jelenetet! Emberünk ott áll a futószőnyegen, háttérben középhangerőn szól a Panzerlied, ő pedig a gardróbszekrény tükrében nézegeti magát, perdül jobbra meg balra, próbálgatja GYŰJTEMÉNYE legújabb szerzeményeit, díszlépésben elmegy faltól-falig. Eléggé élére vasalt ez a zubbony? Nincs szöszmösz a fekete SS-nadrágon? – kérdezi SS-Obersturmbannführer Krisztián.”

Tovább a linkre

Azonnali, 2020. július 7.

Ungváry Krisztián nem reagált a VERITAS Intézettel kapcsolatos kérdésre.

Tovább a linkre

Azonnali, 2020. július 6.

Se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk Kádár János emlékét címmel olvasható Bárány Balázs írása.  „Ha vezető politikusok beszédeit, nyilatkozatait vizsgáljuk, akkor a nevét ugyan gyakran megemlítik, azonban bűneiről, felelősségéről vajmi kevés szó esik. Persze a Terror Háza, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a VERITAS Történetkutató Intézet, a Magyarságkutató Intézet, valamint a kormányközeli sajtó munkatársai rendszeresen publikálnak írásokat az 1989 előtti korszak bűneiről, olykor magáról Kádár alakjáról is. Érdekes módon azonban ugyanilyen vehemenciával esnek neki olyan személyiségeknek is, akik Kádár ellenfelei voltak: ezek közül talán a Nagy Imre vagy ifj. Rajk László emlékezete elleni kirohanások a legismertebbek."

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 4.

Bátorság a folytatáshoz címmel jelent meg méltatás Ligeti Dávid  honlapunkon megjelent írásáról. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. július 4.

Ungváry Krisztián Nincsen párhuzamos tudomány című írása.

„Kritikusaim személyeskedésnek tartják, hogy Raffay és mások esetében az érintettek pártállami múltjára utaltam. Ezt azonban nem személyeskedésből tettem, hanem csak azért, hogy rámutassak: Szakács és társai nem egyenlő mércével mérnek, amikor másokat politikai nézeteikért elmarasztalnak, miközben saját szemükben nemhogy a szálkát, de a gerendát sem lelik. Raffay védelmében kell megemlítenem, hogy Szakács még az ő írását is meghamisította: Raffay ugyanis a szabadkőműveseket még problémás műveiben sem egységes szervezetként mutatja be, szót ejt belső vitáikról és hazafias munkájukról, amin a Szakács-hívők csak gúnyolódni tudnak. Említhetem azonban Szakály Sándort is, aki a szabadkőművesek kapcsán határozottan kijelentette, hogy eszük ágában sem volt feladni az integer Magyarországot…” 

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. július 4.

Szakács Árpád írása. „Magyar nacionalistát Szabó Ervinben? Kérem szépen, ez már tiszta kabaré. De folytassuk: Hatos Pál hány könyvet írt a szabadkőművesekről? Maradjunk annyiban, egy ujjunkon sem tudjuk megszámolni. Legfeljebb csak akkor, ha az egyik szabadkőműves személyről szóló munkáját ide soroljuk, de ez így is halovány teljesítmény. Az említett, általam is tisztelt Szakály Sándor hány könyvet írt a szabadkőművesekről? Hogy finoman fogalmazzuk meg a zérót, nem sokat. Viszont Szakály olvasta Raffay Ernő könyveit, s igen, pontosan ezt mondja Raffay is: a szabadkőművesek nem akarták a korabeli Magyarország szétesését. Hülyék lettek volna!”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

HVG, 2020. július 2.

„Boross Péter volt miniszterelnök […] kifejtette: az lenne a kívánatos, hogy 15-20 évig egyetlen, közös történelemtankönyvet használjanak az iskolákban, a magyar szellemiséget kifejező szigorú fellépés lenne ez a mai anarchikus posvánnyal szemben.” Riba István írása. Letölthető PDF

Hír TV, 2020. július 1.

A Csörte című műsorban Szakonyi Péter szerint László Imre Hitlert magasztaló szavai azonos súlyúak Szakály Sándor „idegenrendészeti” kijelentésével.

Tovább a felvételre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Nemzet, 2020. június 26.

Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. június 23.

Domonkos László  Az alvilágban sötét van című írásában olvasható: „említett fiatalabb generáció rokonszenves, sokra hivatott, bátor és tehetséges tagjainál: Borvendég Zsuzsa és Gulyás László, Bank Barbara és Nagymihály Zoltán, Szekér Nóra és Köő Artúr, Kovács Emőke és Hajagos Csaba részéről sohasem érezni a lenézésnek, a kirekesztésnek, a nagyképű tudóskodásnak a legcsekélyebb jelét sem.”

Tovább a linkre

Vasárnap.hu, 2020. június 18.

„Minden nemzet történelmében vannak olyan események, melyeknek árnyéka igen hosszú. (…) Nekünk, magyaroknak ilyen Trianon.”

Tovább a linkre

Válasz Online, 2020. június 17.

Stumpf András írása.

„Szakály Sándor is így nyilatkozott a Válasz Online-nak. Szerinte sem vitakérdés, Károlyi akarta-e Magyarország feldarabolását. Nem. Jászi Oszkár sem. Senki. (…) Károlyi egyetlen akácfát nem akar Szent István birodalmából elengedni. 1919. március 3-án írja a sajtó, hogy Szatmárnémetiben megszemléli a Székely Hadosztály alakulatait és azt mondja: »nem, nem, soha« nem írok alá olyan békeszerződést, amely szétszakítja a Szent István-i birodalmat. (…) Arról azonban szó sincs, hogy ne lett volna neki fontos a haza: amikor francia internálásából hazajön, Károlyi rögtön kimegy a frontra.”

Tovább a linkre

Mérce, 2020. június 14.

A CEU összehasonlító történelem szakos doktorandusza Hamis igazságok – történelemszemlélet egy neoliberális világban című írása, avagy ne azt nézd, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja. Tovább a linkre

 

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Magyar Narancs, 2020. június 11.

Fazekas Zsuzsanna írása.

„A múlt héten hiába folyt a csapból is Trianon 100. évfordulója, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy politikai helyett kulturális vonalon tartsa a megemlékezéseket. Megnéztük, hogyan költötték el a nemzeti összetartozás évére szánt több mint 10 milliárdot.” Letölthető PDF

Tovább a linkre

Bécsi Napló, 2020. május–június

Kató Zoltán könyvismertetése Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben. Tanulmányok, cikkek, interúk 2015– 2018 című kötetéről. Letölthető PDF

Behír, 2020. június 8.

Békéscsabán Trianon-emlékmű, tér és két emléktábla állít emléket az 1920. június 4-ei békeszerződésnek. Tovább a linkre

Sonline, 2020. június 6.

Szakértő: a világtörténelemben példátlan a trianoni békeszerződés. Tovább a linkre

Promenád

Origo.hu

Gondola

Körkép.sk

Népszava, 2020. június 6.

„A témával foglalkozó történészek (Romsics Ignác, Szakály Sándor) egyetértenek abban, hogy A) az egyik fő tényező Magyarországnak a nemzetiségeivel való – lényegében rossz – kapcsolata volt; B) a másik a nagyhatalmi érdekek lecsapódása; C) de olyan tényezők is voltak, amelyekben mi hibáztunk.” Victor András írása (Letölthető PDF).

Fejér Megyei Hírlap, 2020. június 5.

Annál fejlettebb egy állam, minél inkább kultúrállam. Majer Tamás írása Ujváry Gábor előadásáról. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. június 2.

„Száz éve, 1920. június 4-én írtak alá egy döbbenetes erejű dokumentumot Párizsban, s ezzel nagyot fordítottak a magyarok sorsának kerekén. Határainkon innen és túl egyaránt fájó örökséget hordozunk azóta is. A Századik évfordulón megjelenő 24 oldalas, rendkívüli melléklet cikkeit az emlékezés kapcsolja egybe a Trianoni diktátum máig ható gyalázatára.”

Tovább a linkre

Rendvédelem-történeti Hírlevél, 2020. május 31.

A VERITAS Intézet főigazgatójának következő szerepléseiről. Letölthető PDF

168 óra, 2020. május 28.

Kásler a vihar kapujában. Buják Attila cikke. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Fecsegő.hu

Qubit., 2020. május 24.

Recenzió Hóman Bálint és népbírósági pere című, Ujváry Gábor által szerkesztett kötetről. Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2020. május 19.

„A most elfogadott jogszabály kiterjed a muzeális intézményekre, előadó-művészeti szervezetekre, levéltárakra és a nyilvános könyvtárakra. Nem vonatkozik viszont a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre.” Tovább linkre

HVG

444.hu

„A javaslat a levéltárak, nyilvános könyvtárak, muzeális intézmények és előadó-művészeti szervezetek alkalmazottait érinti, és – bár az eredeti terv még nem így szólt – végül hatálya alá esik a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézet is.”

szakszervezetek.hu

HVG, 2020. május 19.

A kulturális szféra dolgozóinak státuszvesztéséről is dönthet kedden a parlament című írás. Tovább a linkre

24.hu, 2020. május 17.

„Ungváry Krisztián könyvben tárgyalja Horthy Miklós felelősségét a magyar történelem sorsfordító eseményeiben, és le is ült róla vitázni legfőbb szakmai ellenlábasával, Szakály Sándorral.” Tovább a linkre

HVG, 2020. május 7.

Joó András tanulmányáról jelent meg méltatás. Letölthető PDF

Azonnali, 2020. május 3.

Techet Péter Ne higgyetek a tudománynak! című írása.

„A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.”

Tovább a linkre

 Rendvédelem-történeti Hírlevél, 2020. április 24.

Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című kötetéről jelent meg méltatás Parádi József  tollából. Tovább a linkre

Élet és Irodalom, 2020. április 23.

Petsching Mária Zita cikkének címe filmvígjátékból kölcsönzött. Állításai is ennyire vehetőek komolyan: a teljes államilag támogatott kulturális intézményhálózat felelős a járványhoz szükséges „kevés” orvosi eszközért.

Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (Letölthető PDF)

24.hu

Infovilág

Magyar Narancs, 2020. április 23.

„A minisztérium szerint az elavult közalkalmazotti bértábla teszi szükségessé, a szakszervezet szerint csak a leépítést készítik elő vele – mi célt szolgálhat, ha elveszik a muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok, közművelődési dolgozók közalkalmazotti státusát?      […] Bár az a pont végül kikerült belőle, a javaslat eredeti verziója szerint a jogszabály egyedül a kormány által alapított VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár dolgozóira nem vonatkozott volna ”  Letölthető PDF

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság körlevele, 2020. április 22.

A csendőrség történetéről (tavalyi  adások  ismétlése) Letölthető PDF

Népszava, 2020. április 22.

Herczog László írása. „Önmagában is figyelemre méltó, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének méltó kihasználásról így gondoskodott a keresztény elkötelezettségét oly gyakran hangoztató kormány. Kormányzati körökben eszerint a 4 napos húsvét megfelelő idő a véleményezésre, és a törvényjavaslatot már kedden este 22 óra 41 perckor, tehát a vélemények beérkezésének napján benyújtották a parlamentnek. Mindazonáltal ne hallgassuk el, hogy a véleménykérés elektronikus formája nem volt eredménytelen. A benyújtott javaslatból már kimaradt az a bekezdés, amely szerint Nem terjed ki a törvény hatálya a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárra.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Újkor, 2020. április 18.

Rinner Anita  könyvajánlója. „Kovács Emőke történész több, mint két évtizede kutatja a Balaton történetét, és mint láthatjuk, bőven akad még történet a régi kövek között. Negyedik könyvében, a Balatoni impressziókban a 19-20. század pillanatait villantja fel a kor ismert embereinek tóhoz fűződő történeteinek leírásai által. A lapokon újraéledő történetek olyan hangulatképek, ,impressziók, amelyek maradandó értékekre hívják fel figyelmünket. Beleoldódtak a víz kékjébe, belevésődtek a kőzetek felületébe, ott találjuk a pici kápolnák oltárképeinek ragyogó színeinek harmóniájában. Mintha egy kaleidoszkópba tekintenénk, apró színes mozaikok a helyszínek, az emberek és a különböző történetek; az összképet pedig a kaleidoszkóp forgatásával, a saját történetek, emóciók hozzákapcsolása alakítja.” Tovább a linkre

Index, 2020. április 16.

Kovács Bálint  Könnyebb lesz kirúgni húszezer embert, de állítólag nem ez a cél című írása.

„Színházigazgatók szerint viszont egyszerűbb és igazságosabb lesz így az élet, jobban lehet majd motiválni a munkatársakat, a fideszes L. Simon László pedig azt mondja, régi elképzelések valósulnak most meg, amelyek például a múzeumok jobb működését is elősegíthetik. Annak jártunk utána, milyen hatással lehet a szakmára a Semjén Zsolt által húsvét másnapjának éjjelén benyújtott törvénymódosítás-javaslat, amely drasztikusan módosítana a közalkalmazotti jogviszonyra jogosultak körén.” Tovább a linkre

Szakszervezetek.hu

Magyar Narancs

Magyar Nemzet, 2020. április 16.

„A holokausztban egy olyan jelentős polgári réteg veszett oda Magyarországon, amely jelentős szerepet játszhatott volna a háború utáni újjáépítésben – mondta a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főmunkatársa”. Tovább a linkre

Népszava, 2020. április 15.

„[…] ha a parlament fideszes többsége megszavazza, novembertől az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjai a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének. Az eredeti tervben még kivételként szerepelt a kormányközeli VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, de végül a Semjén Zsolt által kedd éjjel majdnem 11 órakor benyújtott javaslatból – vélhetően az elemi felháborodás hatására – kivették ezt a passzust.” Tovább a linkre

444.hu

Szakszervezetek.hu