Rólunk írták

Gondola.hu, 2021. február 18.

Az internetes portál összefoglalja a kitörésről megjelent írásokat. Szerzők: Ágoston Balázs, Szakály Sándor, Babucs Zoltán, Karsai László és Moys Zoltán. Tovább a linkre

Demokrata, 2021. február 17.

A pozsonyi csata emlékezete – Sinkovics Ferenc írása. (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. február 18.

Ágoston Balázs cikke. „Szakály Sándor bölcsen állapítja meg, hogy kinek-kinek joga van a maga történelemértelmezéséhez, a saját részigazságaihoz. E gondolatmenetet folytatva kijelenthető, hogy igen, senki nem veheti el a magyar közvélemény azon jogát, hogy hősként emlékezzen mindazokra, akik a hazáért harcoltak. E jog nem vitatja el mások jogát saját halottaik, áldozataik, hő­seik emlékének ápolásától. A holtak kirekesztő, egyetlen értelmezés diktatórikus kizárólagosságát követelő, engesztelhetetlen gyűlölete megmérgezi és gúzsba köti, a kegyelet (és nem kegy) viszont fölemeli és nemesíti a lelket, és minden jó szándékú emberben növeli a megértést mások érzései iránt.” Tovább a linkre

HVG, 2021. február 18.

Riba István Magyar Disney  című cikke. Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2021. február 16.

Babucs Zoltán írása. „Mint minden esztendőben, úgy idén is indulatokat kavart az 1945. február 11-i budavári kitörés évfordulója. Tény, hogy a második világháború után csakis osztályharcos szemlélettel, eleve elítélő módon lehetett nálunk foglalkozni második világháborús részvételünkkel, honvédségünk harctevékenységével, s a magyarországi hadszíntér eseményeivel. Ennek eredménye, hogy bár eltelt három évtized a rendszerváltozás óta, mégis számos téveszme, féligazság és hazugság övezi a budapesti ostromot és a kitörést […] Persze, mindezeket lehet állítani, ha készpénznek vesszük a Krausz Tamás–Varga Éva Mária szerzőpáros által jegyzett A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötetben (L’Harmattan, Budapest, 2013.) szereplő szovjet levéltári forrásokat, ám a valóság megismeréséhez érdemes tanulmányozni a második világháborús magyar részvétellel foglalkozó két kiváló történész, Szakály Sándor és Szabó Péter írásait is. Igaz, 1941 nyarától az arcvonalak mögött egy teljesen másfajta, kegyetlen háború bontakozott ki, és erre a kiküldött magyar alakulatok egyáltalán nem voltak felkészítve.” Tovább a linkre

 

olkt.net, 2021. február 11.

Gábor György: „közben halk és diszkrét muzsikaszó, a szférák zenéje, an sich”Tovább a linkre

Felvidék.ma, 2021. február 11.

A Felvidék időszerű politikai eseményeivel is foglalkozik a Bécsi Napló című cikkben olvasható. „Különösen értékes Ujváry Gábor tanulmánya Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig címmel, amelyben a huszadik század első évtizedeinek legfőbb történelmi eseményeit, Nyugat-Magyarország elvesztését illetve Burgenland létrejöttét tárgyalja. Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Horváth Sándor tollából A trianoni döntés emberarcú hatásai Vas megyében című, amelyben emberi sorsokon keresztül mutatja be a trianoni döntés következményeit, az új határ kialakítása miatt megtörtént visszás és olykor megmosolyogtató eseteket.” Tovább a linkre

Erdély.ma, 2021. február 2.

Erdélyi Péter A liberálisok mesterei és az unortodox marxisták fedik fel a trianoni titkokat? című publicisztikája. Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2021. február 11.

Tonuzóba sírja – Krusovszky Dénes írása. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Hang, 2021. február 6.

Pethő Tibor írása a Horthy-korszak vitatott kérdései konferenciáról. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Kendeszkopia, 2016. július 17.

George Kende (kend György-e?) nem kedveli Szakály Sándort, nem fájlalja Trianont, nem él Magyarországon, orvos-újságíró létére helytelenül ír, és a képhez sincs copyrightja. Tovább a linkre

Magyar Hang, 2021. január 29.

Balogh Roland írása. „Az intézetnek idén január elejéig 101 munkatársa volt, közülük 73-nak van valamilyen tudományos fokozata. A világhálóra feltöltött, nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az intézet költségvetése 2019-ben 600 millió forint volt, míg 2020-ra 1,32 milliárdot irányoztak elő – amiből a törvény szerinti illetmények, munkabérek 465,95 millió forintot tettek ki. Összehasonlításképp, a második Orbán-kormány által 2014-ben életre hívott Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár 2019-es beszámolója szerint ötven dolgozójának 247,5 millió, míg az MTA BTK 425 munkatársának ugyancsak 2019-ben 1,716 milliárd forint volt a törvény szerinti illetménye.” (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2021. január 25.

„Jelen írást a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és vezető kutatói jegyzik […] Csakhogy a mai magyar történészszakma nem egységes, a Fodor által képviselt BTK TTI mellett nagyon sok tudományos műhely foglalkozik a magyar történelemmel: a Clio Intézet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyarságkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Rubicon Intézet, a Terror Háza Múzeum, a Trianon Múzeum, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a XXI. Század Intézet […]”

Tovább a linkre

Mandiner

Mandiner, 2021. január 22.

Máthé Áron Bauer Tamás apja tettes, nem áldozat című cikkében olvasható: „Van még egy forrás, egy hosszú interjú Dr. Bauer Miklóssal és Miklósnéval. Ez azonban azóta zárolva van, hogy Kozák Gyula rögzítette. Dr. Bauer rendelkezése szerint a fia, Bauer Tamás dönthet arról, hogy kutathatóvá váljon-e az interjú. Bauer Tamás 2019-ben, amikor az 56-os Intézetet a VERITAS Intézetbe tagolták be, megerősítette a zárolást".

Tovább a linkre

Pesti Srácok

Zalai Hírlap, 2021. január 19.

Paál István Hősi helytállással a Donnál című írásában olvasható: „Amikor az 1943. január 12-vel indult gyászos napokra, a nagy szovjet támadásra, a doni áttörés néven elhíresült katonai eseményre emlékezünk, akkor eljött az ideje annak, hogy minden ezzel kapcsolatos hazugságnak véget vessünk. Szerencsére születtek olyan kitűnő hadtörténészek, levéltárosok, mint dr. Szakály Sándor, Babucs Zoltán, Szabó Péter és társaik, akik az igazság feltárásával védelmükbe vették II. világháborús katonáinkat, erkölcsi elégtétellel szolgálva számukra. Becsületes utódként megkövetjük megbélyegzett hős katonáinkat, akiknek sokáig még a templomkertekben sem volt felállítható emlékműve. Túl a jelen napok apropóján, ünnepélyes keretet kívánunk adni emlékezésünkkel minden magyar településen az emlékművekre felírt nevek tulajdonosainak. Nemcsak azoknak, akik a Don környékén elestek, megfagytak, eltűntek, vagy elpusztultak a szovjet hadifogolytáborokban, hanem azoknak is, akik később a Kárpátokon belül is harcoltak, elestek, s akiket elhurcoltak Szibériába, továbbá azoknak is, akiket Rákosiék kivégeztek, bebörtönöztek, egy életre megnyomorítottak családostul, mert esküjükhöz híven védték hazájukat.” (letölthető PDF)

Tovább a linkre

Népszava, 2021. január 16.

Kósa András és Vas András írása. „Az ethnofiteness mellett más érdekesség is akad a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáján. Húszmillió forintot kapott például a Szakály Sándor vezette VERITAS Történetkutató Intézet egy Trianon és a Magyar Felsőoktatás című kutatási program megvalósítására…” Tovább a linkre

HVG, 2021. január 14.

Totálisan kirabolták, de jelen van az 1956-os Intézet című írásban olvasható: „Az 1956-os Intézet története egyidős volt a magyar demokráciával; annak története egyben saját történetünk is – ezzel a fanyar üzenetű mondattal zárul Rainer M. János előszava a kutatóhely 25. évkönyvében. Az intézet(fő)igazgatóból kényszerűen (alapítványi) kuratóriumi elnökké avanzsált történész az elmúlt hetekben két előszót is jegyzett, merthogy a műhely előző, 2019-es kötete is csak most, bő egyéves késéssel jelent meg.” (letölthető PDF)

24 óra, 2021. január 12.

„Hamarosan megjelenik a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának legújabb tanulmánykötete, a Tanulmányok Tatabánya történetéből második része. A kiadvány első részét 2017-ben, a Jó Szerencsét Emlékévben adták ki, a megyeszékhely 1947-es várossá alakulásának 70. évfordulójára. A tanulmánygyűjtemény első részében olyan szerzők írásai olvashatók, mint például a budapesti VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Eszter Zsófia…” (Letölthető PDF)

Hungarian Historical Review, 2020. december

Az Ujváry Gábor szerkesztette Hóman Bálint és népbírósági pere [Bálint Hóman and his trial at the People’s Court] című kötetről Pető Andrea közölt recenziót. Tovább a linkre

Hírbalaton.hu, 2020. december 23.

„Dr. Szakály Sándor a VERITAS Intézet főigazgatója és Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere személyes találkozó keretében mutatta be Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a “Boldog békeidők nyarai” projektet a Karmelita kolostorban…” Tovább a linkre

Balatonföldvár.hu

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelmi-történeti Tudományos Társaság körlevele, 2020. december 18.

A Honvédségi Szemle legújabb számának megjelenéséről ad hír: „7 rovatban 10 tanulmány kapott helyet 11 szerző tollából. Emellett — a lap hagyományainak megfelelően a Szemle rovatban katonai és haditechnikai hírek, nemzetközi katonai szemle, illetve recenziók is publikálásra kerültek.” (Letölthető PDF)

Magyar Nemzet, 2020. december 16.

„Három évvel ezelőtt döntött a kormány arról, hogy Cegléden, az egykori, szovjetek által létesített hadifogolytábor helyén történelmi emlékhelyet épít. Ha az Országgyűlés egyetért vele, akkor nemzeti emlékhely is lehet az épülő mementóból.” Tovább a linkre

Újkor.hu, 2020. december 13.

„Pontosan délután 2 órakor a délután első levezető elnöke, Hermann Róbert (VERITAS Történetkutató Intézet; Károli Gáspár Református Egyetem) megnyitotta a négy, meglehetősen szerteágazó témájú előadást felvonultató szekciót.” Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2020. december 10.

„Tavaly nyáron számolták fel az egyik legjelentősebb hazai történészműhelyt politikai, vagy ha úgy tetszik, emlékezetpolitikai okokból. De az 1956-os Intézet csak hivatalosan szűnt meg – a vezetőjét kérdeztük arról, hogyan működik tovább […] mit szól ehhez a VERITAS?” Legát Tibor írása. Letölthető PDF

24.hu, 2020. december 1.

„Mától nem Tisza Kálmán, hanem Orbán Viktor a legtöbb időt a miniszterelnöki bársonyszékben eltöltő magyar politikus – írja a Magyar Hírlapban Anka László.” Farkas György írása. Tovább a linkre

kuruc.info

ugytudjuk.hu

egriugyek.hu

Magyar Nemzet, 2020. november 28.

„A fokozott érdeklődésre tekintettel Kiss Dávid történész a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár honlapján felelevenítette, hányféle szerepet töltött be az épület a XX. században.” Letölthető PDF

Tovább a linkre

HVG, 2020. december 11.

Domány András Új intézet kutatja tovább a rendszerváltás történetét, százmilliókból című írása. Tovább a linkre

Gondola, 2020. november 26.

„Ligeti Dávid korosztályának egyik legtehetségesebb historikusaként az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint az első világháború had- és politikatörténetét kutatja. Az utóbbi években számos tanulmánya látott napvilágot a Magyarországi Tanácsköztársaságról, valamint a trianoni békediktátum létrejöttének körülményeiről és hatásáról is.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet

Magyar Hírlap (Letölthető PDF)

PestiSrácok.hu

Kultúra.hu

Webrádió.hu

Kisalföld.hu

xlsport, 2020. november 23.

„A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai eszme és a magyar sportmozgalom olimpiai hagyományainak ápolása elősegítése céljából működteti a Magyar Olimpiai Akadémiát (MOA). A Nemzetközi Olimpiai Akadémia (NOA) 1961-ben a görögországi Olümpiában alakult. Magyarország már a kezdeti években igen aktívan részt vett a munkájában. A hetvenes évektől a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös-kollégiumában és a TIT-ben folytak olimpiai szemináriumok.” Toivább a linkre

Mandiner, 2020. november 18.

„Adatgazdag és érdekfeszítő új könyvvel jelentkezett a Magyar Napló kiadó és a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár a VERITAS Könyvek sorozatának 17. részében. Dévavári Zoltán történész, az intézet tudományos munkatársa Egy elmesélhetetlen történet. Impériumváltások, holokauszt, emigráció. A szabadkai zsidóság eszme- és politikatörténete (1918-1945) címmel jelentetett meg munkát – melynek főcíme kissé érthetetlen, ugyanis a szerző érthetően és gazdag forrásanyagra építve, kiváló érzékkel és tapintatosan meséli el a történetet.” Veszprémy László Bernát írása. Tovább a linkre

Délhír.hu

szél-járás, 2020. november

Személyes és történelmi reflexiók az első bécsi döntésre alcímmel Zsódi Viktor könyvajánlója. Letölthető PDF

PécsiÚjság.hu, 2020. november 4.

„A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa úgy gondolja, hatvanhárom év elteltével nagyon sok mindent tudnak már az akkori történésekről, áldozatokról.”

Tovább a linkre

PestiSracok.hu, 2020. november 3.

„Mit jelent, milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére? Magyarországot többször megszállták, de mindig talpra állt. Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit? Hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket. Az eheti Plebejus Polbeatben ezekről a sorskérdésekről beszélget Szakály Sándor történésszel, az MTA doktorával, a Veritas Intézet főigazgatójával Stefka István és Huth Gergely. Illetve a PestiSrácok.hu olvasói és a PestiTV nézői. Hiszen itt mindenki kérdezhet. Jöjjön el tehát kedd este 19 órára az R56 Szabadságharcos Sörözőbe!”

Tovább a linkre

Origo, 2020. november 2.

Kovács András Így látják a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját című írása.

„E kötet szerzői: Ablonczy Balázs, Anka László, B. Müller Tamás,  Csunderlik Péter, Fazekas Csaba, Gali Máté, Gángó Gábor, Hatos Pál, K. Lengyel Zsolt, Ligeti Dávid, Nagy Szabolcs, Paksa Rudolf, Pók Attila, Révész Tamás, Sárándi Tamás, Turbucz Dávid, Ujváry Gábor és Vörös Boldizsár voltak.” Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2020. október 29.

„A Szabadság bástyája című tárlat koncepciójának kidolgozásában Fodor Gergely és a Várkapitányság munkatársai mellett részt vett Bellavics István történész, Benkő Levente történész, Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő, Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutató, Gyarmati László irodalmár, kommunikációs szakértő, Hegedűs Zoltán történész, Hermann Róbert történész, Kieselbach Tamás művészettörténész és könyvkiadó, Köbli Norbert forgatókönyvíró, Molnár Antal történész, Petri Lukács Ádám közíró, Szakály Sándor történész és Szentpály-Juhász Miklós történész. A közös gondolkodás módszertanát és keretrendszerét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adta, a következő feladat pedig a részletes tervezés lesz, és két év múlva kezdődik meg a kiállítás megvalósítása.” Bertók T. László írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Hadtörténelmi Közlemények, 2020. október 27.

Balla Tibor terjedelmes könyvismertetőt közölt Ligeti Dávid  Előre, Arz! című, a kolozsvári Kriterionnál megjelent kötetéről.

Letölthető PDF

Vasárnap, 2020. október 26.

Állami kitüntetések az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. „A MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetésben részesült kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: […] Veresné Kovács Mónika, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár humánpolitikai referense […]”  Tovább a linkre

Hiros.hu

Gondola

Demokrata

Librarius

Kuruc.info, 2020. október 26.

„Hullottak a devalvált állami kitüntetések a hétvégén érdemtelenül és kiszámíthatatlanul, minden társadalmi logika nélkül.” Tovább a linkre

Gondola, 2020. október 23.

„Az egész világ tiszteletét vívta ki, hogy az 1956-os forradalomban a magyarok óriási túlerővel szemben, minden áron küzdöttek a demokráciáért - közölte a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa”. Tovább a linkre

Hír.ma

Webrádió

PestiSrácok.hu

Ma.hu

Alfahír, 2020. október 22.

Baucsek Rajmund írja: „Számomra, mint jobboldali ember számára pozitív, hogy létrehoztak olyan műhelyeket, ahol elsősorban fiatal történészek, kutatók olyan témákat dolgoznak fel, mely a tudomány szempontjából új eredményeket hoz, új kutatási témákat is eredményezhet a jövőben. A VERITAS, Retörki és más intézetek és kollégiumok létrehozása nagy adósság volt. Ezek az intézmények elsődlegesen szakmai munkát végeznek, a politikai nézetekkel való vádaskodást el kell felejteni, a kritikát szakmai alapon, vitázva kell megfogalmazni, ezt jó lenne megérteni. Ugyanakkor a negatívumot is meg kell jegyezni.”  Tovább a linkre

168 óra, 2020. október 21.

„A Mazsihisz nem száll be a pártok közötti harcba, de kiáll az értékeiért, és nem marad csöndben csak azért, mert pénzt kap a kormánytól – ez derült ki a zsidó szövetség elnökével folytatott beszélgetésből. Heisler András politikailag motivált, nemtelen támadásnak értékeli a szerinte agresszív ellenzéki kisebbség lejárató kampányát, és hisz abban, hogy a zsidóság jövőjét csak a függetlenség biztosítja […] Mi önállóan akarunk gondolkodni, ezért számunkra a függetlenség, az értékeink melletti kiállás fontosabb, mint a pénz. Ezt bizonyítottuk 2014-ben is, mikor a Mazsihisz emlékezetpolitikai konfliktusok miatt (Szabadság téri emlékmű, Sorsok Háza ügye, VERITAS Intézet nyilatkozata – a szerk.) 220 millió forintot visszautalt a kormánynak a holokausztmegemlékezésre szóló támogatásból. Nem egyéni, hanem közgyűlési döntés volt erről.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF