Rólunk írták

Mérce, 2020. április 13.

Varga Zsófia Egész szakmacsoportok veszítenék el közalkalmazotti jogviszonyukat, a szakszervezetek tiltakoznak című írása. Tovább a linkre

Szabad Magyar Szó

Északhírnök

Hírklikk

Magyar Narancs

Alfahír

Szakszervezetek

168 Óra

Napi

Artportal

Pesti Hírlap

Civilhetes

HVG (PDF)

Minap (2020. április 23.)

Kecsup (2020. április 23.)

Demokrata, 2020. április 13.

A Béremelés a kulturális szektorban című írásban olvasható: „A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében – közölték. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak.” Tovább a linkre

SZON

24.hu

BEOL

ZAOL

Kisalföld

Pénzügyguru

Magyar Hírlap

HírTV

ATV

Gondola

Szeged

Magyar Nemzet, 2020. április 12.

„Nem a véletlen műve, hogy ezt a hányatott sorsú tanárembert állítja műve középpontjába az életműve során történelmi tárgyú bestsellert, mesekönyvet is jegyző, az egyén és a hatalom viszonyrendszerének problémáira érzékeny szerző” – írja Dálnoki Zoltán Jezsó Ákos Megyek túlra című kötetéről. Tovább a linkre

444.hu, 2020. április 11.

„A javaslat – ami itt érhető el – kiterjed a levéltárakra, nyilvános könyvtárakra, muzeális intézményekre és előadó-művészeti szervezetekre. Ugyanakkor nem vonatkozik a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre.” Tovább a linkre

HVG

www.szeretlekmagyarorszag.hu

Mérce

Inforstart

Nyugat

Munkások újsága

Pécs aktuál

Népszava

Örülünk, Vincent?

HVG, 2020. április 2.

„Online először a hvg.hu-n látható az Örkény Színház hat évvel ezelőtt bemutatott, e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY című előadása, amely nagy valószínűséggel nem jött volna létre a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának kijelentése nélkül.” Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Északhírnök, 2020. március 16.

Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2020. március 9.

„Kovács Emőke Balatoni impressziók című könyvében a tó 19. és 20. századi történetének ismeretlen részleteit tárja fel könnyed, közérthető és érdekes formában.” Domonkos László írása.

Tovább a linkre

Letölthető PDF

Magyar Nemzet, 2020. március 5.

„A Magyarságkutató Intézet a Magyar Világ 1938-1940 című időszaki kiállításhoz kapcsolódó tudományos konferenciát szervezett csütörtökön, a Magyar Nemzeti Múzeumban.”

Tovább a linkre

Délmagyar

Haon.hu

Bama.hu

Demokrata, 2020.  március 4.

Dálnoki Zoltán írása Jezsó Ákos Megyek túlra című könyvének bemutatójáról. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Magyar Hang, 2020. március 1.

A Belenéztünk az új, kormánypénzből indított ellen-Élet és Irodalomba című cikkben olvasható:

„ […] a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági elnöke is Kodolányi Gyula, míg mondjuk a szerkesztőbizottságban ott van Czakó Gábor, Horkay Hörcher Ferenc vagy Kulin Ferenc. A november-decemberi számban Szilágyi Istvánnak saját írása is szerepelt, és Gróh Gáspár főszerkesztő szintén cikket jegyzett a Hollóidő szerzőjéről. A Magyar Napló szerkesztőbizottságában mások mellett Kő Pált, Kalász Mártont, Salamon Konrádot, Szakály Sándort találjuk, főszerkesztő Jánosi Zoltán. A januári számban találkozhattunk az Országúton lapban is publikáló Kenyeres Zoltánnal, de verssel jelentkezett a Kilencek tagja, Péntek Imre, vagy épp Géczi János.” Tovább a linkre

HVG, 2020. február 29.

Schmidt Mária közalapítványa kapta a legtöbb pénzt a trianoni emlékévre című írásban olvasható: „[…]a többi között a Zeneakadémia, a Nemzeti Színház, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a 2018-ban alapított Magyarságkutató Intézet, a VERITAS Történetkutató Intézet is kap támogatást […]” Tovább a linkre

ÉS, 2020. február 28.

Karsai László Emlékezetpolitika Lengyelországban és Magyarországon címmel közölt írást.

„A történelmi tényekkel, az eredeti dokumentumokkal mit sem törődve Schmidt Mária és Szakály Sándor és még sokan mások szerint a kormányzó egészen 1944. július első napjaiig, amikor is a menye állítólag eléje tette az Auschwitzi jegyzőkönyveket, semmit sem tudott a holokausztról. Akkor viszont úgy felháborodott, hogy Koszorús Ferenc ezredes esztergomi páncélosaival kergettette el Budapestről azt a mintegy 3000 csendőrt, akit a fővárosi zsidók deportálására vontak össze.” Tovább a linkre

Letölthető PDF

BOON.hu, 2020. február 28.

„100 éve történt Trianon címmel rendezett történelmi versenyt pénteken a városháza dísztermében a Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány fenntartásában működő Célpont Közösségi Tér. Jerney Péter, a szakmai vezető hangsúlyozta, nem először szerveztek történelmi versenyt középiskolások részére.” Tovább a linkre

Jászsági Térségi Televízió, 2020. február 22.

A Fáma című műsorban hosszabb interjú hangzott el a Jászok Egyesületének elnökével, a VERITAS Intézet volt főigazgató-helyettesével, Dobos Lászlóval. Szóba került Gali Máté kollégánk Trianonról szóló előadása is.

Teljes interjú

Magyar Narancs, 2020. február 20.

Az Így nyomul Orbán a Vajdaságban című cikkben olvasható: ’Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be. Erről magunk is meggyőződhettünk, amikor végigböngésztük a Donát Mór-házba meghívott előadókat: Demeter Szilárd „író, filozófus, rockzenész”, Szájer József „európai parlamenti képviselőjelölt, alkotmányjogász”, Deli Andor, Szakály Sándor, a VERITAS Történelemkutató Intézet főigazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és kormánypárti főcivil, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőponttól, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója…’ Letölthető PDF

Tovább a linkre

ÉS, 2020. február 14.

Karsai László írása. „Az ismert hadtörténész, a VERITAS főigazgatója sokszor, sokféle formában, megint a munkaszolgálatot teljesen normális, szokásos, a m. kir. honvédségben hajdan létező intézményként írja le, ahol a zsidók tulajdonképpen sokkal jobban jártak, mert sokkal kisebb számban és arányban vesztették életüket, mint a magyar sorkatonák…”

Letölrthető PDF

Tovább a linkre

Szakály Sándor: Csak egy kérdés...

Kapos.T, 2020. február 13.

A szembenézés melankóliája: Pécsen miért sikerült az ellenzéknek győznie, és Kaposváron miért nem? Tovább a linkre

Szombat, 2020. február 11.

„Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekkörébe tartozó Milton Friedman Egyetem égisze alatt működő Magyar Zsidó Történeti Intézet a megszűnés határára jutott…”

Tovább a linkre

Népszava, 2020. február 2.

A rendszer a káosz mögé rejtőzik – Interjú Bozóki Andrással. „Tíz év alatt gyakorlatilag egy egész generáció felnőtt, és azt vettük észre, hogy az emberek ennyi idő alatt hajlamosak elfelejteni mindazt, ami velük történt.”

Tovább a linkre

ÉS, 2020. január 31.

Karsai László a (szélső)jobboldal történelemszemléletről.

„Jó harminc éve hangoztatják egyesek, hogy Magyarországot a náci Németország kényszerítette bele a II. világháborúba, és ha csak vonakodtunk volna megtámadni Jugoszláviát 1941 áprilisában és a Szovjetuniót 1941 júniusában, akkor a nácik megszállták, elpusztították volna Magyarországot, főleg és elsősorban a 800 000 fős hazai zsidóságot. Volt olyan publicista, aki szerint a zsidók védelmében kellett belépnünk a világháborúba, és ugyancsak az ő védelmezésük miatt nem ugorhattunk ki a háborúból, mert akkor a nácik megszállták volna hazánkat és... "

Tovább a linkre

Letölthető PDF

ÉS, 2020. január 31.

A heti könyvajánlóban megtalálható az Ujváry Gábor szerkesztésében megjelent VERITAS Intézet 2018-as évkönyve is. Letölthető PDF

2020. január 23., HVG

Hamvay Péter összefoglalja a trianoni békediktátum centenáriuma kapcsán tervezett eseményeket, rendezvényeket. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Újkor.hu, 2020. január 22.

Erdős András Patrik tollából jelent meg recenzió az Ujváry Gábor szerkesztette Hóman Bálint és népbírósági pere című kötetről.

Tovább a linkre

Népszava, 2020. január 12.

Radnai Dániel Szabolcs A NER retródiskurzusa – A magyar popzenetörténet helye a kormány emlékezetpolitikájában című írásában olvasható: „A 2010 utáni kultúrpolitika érdekessége az, hogy – nem kevéssé építve a mostanra már tetemessé duzzasztott és túlbeszélt popzenei anekdotakincsre – egyszerre igyekszik életben tartani az ellenállás története narratívát, valamint egy újabb retró hullám révén a korszak könnyűzenéjének voltaképpen ártalmatlan nosztalgikus értelmezését. Előbbi képzetrendszert képviselik elsősorban a NER emlékezetpolitikai zászlóshajói: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a VERITAS Intézet és a Hangfoglaló Program Könnyűzenei Örökség alprogramja, valamint az e szervezetekkel együttműködő történészek és publicisták egy része.”

Tovább a linkre

KlubRádió, 2019. december 23.

A Firenzében oktató történész a magyarországi kulturális hegemóniáról, történetkutatásról és a jövőbeli elitről nyilatkozik. Tovább a linkre

Index, 2019. december 22.

Lovász László a TNT-nek adott interjút. Továbba linkre

Index, 2019. december 20.

„Holdraszállás, klímapara, harc a HIV ellen és az MTA megcsonkítása – csupa áttörés, nagy felfedezés, komoly probléma vagy érdekes apróság történt 2019-ben is a tudományban. Mindent egy helyre gyűjtöttünk, hogy legyen mit olvasgatni a bejgli és a pezsgő között.” Tovább a linkre

Somogyi Hírlap, 2019. december 17.

„A 2015-ben útjára indított Emigráns magyar irodalom programsorozatuk vendége volt Ferdinandy György író, költő, és Püski István, a legendás könyvkiadó Püski család leszármazottja. Jeles évfordulók jegyében szervezik 2017 óta az Irodalmi teadélutánokat és az Esték Drangalagban előadásokat. Az évek során vendégül látták Örkény István özvegyét, Radnóti Zsuzsannát éppúgy, mint Beck Zoltánt, a 30Y frontemberét vagy Lackfi János költőt. A középiskolás korosztály igényeit kiemelten fontosnak tartják, ezért rendszeresen szerveznek az irodalmi érettségi témaköreit érintő előadásokat a helyi középiskolákban, gimnáziumokban. A társaság munkáját a 23 tagú elnökség és választmány segíti a Prima Díjas Szakály Sándor professzor elnökletével. Az 1988 óta kiosztott Berzsenyi-díjban majdnem félszáz alkotót részesítettek, ötödikként Tőkés Lászlót.”  Sonline.hu

Letölthető PDF

Mandiner, 2019. december 10.

Karsai László regálása Pelle János cikkére.

„Pelle gondosan nem próbál néhány nagyon fontos kérdésre válaszolni: miért csak 1944. július 6-án függesztette fel a deportálásokat a kormányzó? Biztosan ő is tudja, hogy Für Lajos volt honvédelmi minisztertől Schmidt Márián és Szakály Sándoron át Kövér Lászlóig mindenki úgy hiszi és terjeszti, hogy csak július első napjaiban tudta meg Horthy, hogy a zsidó csecsemőket, aggastyánokat, betegeket, nőket nem üdülni, hanem legyilkolni viszik Auschwitzba.”

Tovább a linkre

Neokohn

Kisalföld, 2019. december 6.

A hét interjúja: dr. Printz János Károly, a magyar olimpiai akadémia tanácsának tagja nyilatkozik.

„(...) A szeminárium megálmodója dr. Keresztényi József volt, aki nagy szeretettel fogadott bennünket, külsősöket is. Összetartó, jó szellemiségű társaság volt a miénk. Többek között Dobor Dezső, Komlósi Gábor és dr. Szakály Sándor történész is velünk végzett (...)”

Letölthető PDF

169 óra, 2019. december 5.

Olvasói levél Méltóság és politika címmel.

’Az ellenzéki politikusokra mindig azt mondják a jobboldalon, hogy nem hitelesek. Bezzeg a Fidesz képviselői egytől egyig derék magyar hazafiak, akiknek ajkát sohasem hagyják el hazug, becstelen szavak. De a józanabbak – politikai oldalra tekintet nélkül – már évek óta nem hisznek a fideszes dumáknak, mert érzik a kijelentések mögötti hallatlan nagy ürességet. Ez a helyzet a holokauszt megítélésével kapcsolatban is. A kormány zéró toleranciát hirdetett meg a népirtást tagadókkal és a náci eszmék terjesztőivel szemben, ugyanakkor a háborús bűnösöket mentegeti és hazafiaknak állítja be, mint például Horthy Miklós kormányzót. Sokan állítják, Orbán nem antiszemita. A gyakorlat egészen mást mutat. Ha igaz lenne, akkor a kormány embere, a Veritas intézet igazgatója, a Kamenyec-Podolszknál történt, zsidók elleni vérengzést nem nevezhetné arcpirulás nélkül „idegenrendészeti akciónak”, nem masírozhatnának a Mi Hazánk Mozgalom újnáci hordái fényes nappal a főváros utcáin, mint tették legutóbb november 23-án, felkeltve a demokraták jogos haragját. Általános vélemény szerint a hála nem politikai kategória, és a tisztesség úri huncutság. Magyarán: bármit megtehetnek a hatalom megragadása érdekében, a cél szentesíti az eszközt. Csakhogy egy magára valamit is adó politikus nem tekinthet el bizonyos erkölcsi normáktól. Orbán – amennyiben meg akarja tartani emberi méltóságát – nem mentegethet háborús bűnösöket, tömeggyilkosokat.

Mert egyébként a kutyát sem érdekli, hogy ő valójában milyen érzelmű, az számít, amit a hétköznapi emberek mindennap tapasztalhatnak. Ez pedig egyáltalán nem kedvező rá nézve.

Szász M. Tibor’

Letölthető PDF

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

KurucInfo, 2019. december 1.

A Román dezinformáció magyar támogatással – visszatekintés, a jelen, és felkészülés a trianoni évfordulóra című cikkben olvasható:  „Szintén megdöbbentő volt, mint egy volt kollégámtól megtudtam, hogy történelemtanároknak is szánt egyik oktató anyagban (A Párizs környéki békék és a trianoni békeszerződés), egy Területi növekedés -> Románia 1918 december 1. pont szerepelt az egyik slide-on, és a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa volt a szerző... Ilyen arcpirító, gyermeteg hibákat ezen a szinten egyszerűen NEM lehet elkövetni!”.

Tovább a linkre

HVG, 2019. november 29.

Ungváry Krisztián megtalálta helyét. „A VERITAS Intézetben azt mondták, hogy dolgozhatok ott tovább, de amit én ott akkor tapasztaltam, arra intett, hogy az maximum egy kirakatfunkció lett volna ... a Sziklakórház fantasztikus hely, remek csapattal.”

Tovább a linkre

Hírklikk, 2019. november 27.

Az MSH Média Kft által szerkesztett oldal  „Orbán alattomos misszióba kezdett"  címmel beszámol a Bloomberg (valójában Brookings Institute) honlapján megjelent írásról.

Tovább a linkre

Brookings Institute

Klubrádió

KaposPont, 2019. november 25.

Idén Demeter György, röplabdaedző, Prof. Dr. Szakály Sándor, történész és a Gyöngyfa Napközi Otthon vehette át az elismerést, míg a közönségdíjat a szavazatok alapján Kapos Dynamic SE nyerte.

Tovább a linkre

Kaposvár Most (2019. november 25.)

Somogyi Hírlap (2019. november 26.)

Sonline (2019. november 26.)

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelmi Történeti Tudományos Társaság (2019. november 27.)

Kaposvár Most videó

VOSZ

Hírbalaton.hu

Berzsenyi Társaság

Kaposváriprogramok.hu

Prima SzaSa

Magyar Hírlap. 2019. november 23.

Az igazságkereső misszionárius címmel közölt Faggyas Sánodor könyvismertetőt Szakály Sándor  Történelmünkről – hosszabban, rövidebben című kötetéről. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Magyar Nemzet melléklete, 2019. november 16.

Szakály Sándor történész ajánlásával” megjelent A későn jövő ember. Naplók és levelek, 1944–1951 című kötet. Letölthető PDF

Tovább a linkre

Index, 2019. november 15.

Rainer M. János a Facebookon közölt beszámolója olvasható. Tovább a iinkre

KaposPont, 2019. november 14.

„Nyilvánosságra hozták a megyei Prima-díjra jelöltek névsorát. A tízes listára jövő szerdáig lehet szavazni. A voksolásra személyesen, levélben és email-ben is van lehetőség.

Tizenharmadik alkalommal szervezi meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének somogyi szervezete a megyei Prima-díj átadót. A rangos és pénzjutalommal is járó elismerésre idén a következő tíz főt, illetve szervezetet jelölte a kétévente más-más összeállításban működő, ötfős zsűri: Demeter György röplabdaedzőt, Gál Laura énekművészt, Lőrincz Sándor újságírót, Major András karmestert és Prof. Dr. Szakály Sándor történészt...”

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2019. november 14.

Karsai László Kitalált ellenfél című írásában Veszprémy Bernát László Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című kötetéről közöl véleményt.

„Könyvében néha olyan álnaiv kérdéseket fogalmaz meg, mint hogy tekinthető-e Magyarország teljesen szuverén országnak a német megszállás után. Nyilvánvalóan nem. Ám az sem igaz, amit Schmidt Mária és Szakály Sándor állít, hogy semmi mozgástere, felelőssége ne lett volna Horthy Miklós kormányzónak, a magyar politikai elitnek a holokausztban."

Letölthető PDF