Rólunk írták

Pesti TV, 2022. január 12.

A Politikai hobbista műsorának vendége Köbli Norbert forgatókönyvíró. A műsor során szóba kerül az Antall Józsefről szóló Blokád című film, melynek forgatókönyve a Marinovich Endre által sajtó alá rendezett, illetve a VERITAS Intézet által megjelentetett dokumentációra alapul. Tovább az archivált felvételre

Örülünk, Vincent? 2022. január 12.

Márki-Zay esete a zsidózással. A Vincent-blog újabb bejegyzése. Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Mancs, 2022. január 9.

„Egy idő után ciki lesz mindenféle nyomorúságos szobrot felállítani”Krusovszky Dénes írása. Tovább a linkre

Mandiner, 2022. január 6.

„Napjaink egyik legismertebb magyar történésze, Szakály Sándor az utóbbi évek során több olyan gyűjteményes kötettel örvendeztette meg olvasóit, amelyben kiterjedt történetírói és publicisztikai munkásságának termését foglalta össze”.  Gali Máté írása.

Letölthető PDF

napi.hu, 2021. december 27.

„A Gazdaság-újraindítási Alap terhére a kormány december 24-én a költségvetésben átcsoportosított több mint 340 milliárd forintot. Jut 2 milliárd sportrendezvényekre, még 4,1 milliárd a sportegyesületeknek, határon túli ösztöndíjakra, 2,35 milliárd forintot kapnak a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetek beruházásokra, 1,5 milliárdot az agrárszervezetek támogatásként, 45 milliárd forint megy az energetikai rendszer kiegyensúlyozásának költségeire, 500 millió forintot kap a VERITAS Történetkutató.” Tovább a linkre

Somogyi Hírlap, 2021. december 16.

„A városháza dísztermében rendeztek fogadást az idei év kaposvári, illetve kaposvári kötődésű állami kitüntetettjeinek tiszteletére. Szita Károly polgármester köszöntötte azokat, akikre az idén különösen büszke lehet a város […]

Komáromi Gabriella irodalomtörténészt, Csíkvár Gábor népzenészt, népzeneoktatót a Magyar Ezüst Érdemkereszttel jutalmazták. Szigeti Orsolya, egyetemi docens és Miklósné Magyar Márta, címzetes fellebbviteli ügyész a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét nyerte el. Heizler György, nyugalmazott tűzoltó ezredes, a Somogy Megyei Tűzoltószövetség elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének katonai tagozatát kapta. Bodó László, a KÖTÉL életmentő egyesület vezetője és Budai Ferenc vállalkozó a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa lett. Professzor Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója Széchenyi-díjban részesült.”

Tovább a Sonline oldaláta

híradó.hu, 2021. december 24.

„Lajtai László, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár történésze szerint az állampolgárság kérdésének átfogó törvényhozói rendezése kilenc évtizeden keresztül számtalan alkalommal előjött. Az 1848 óta kodifikált polgári jogegyenlőség korszakában aligha lehetett tovább halogatni az állampolgárság egységes és átfogó törvényi rendezését. Ennek ugyan mellékszála volt csak, ám Kossuth révén annál fontosabb politikai szimbolikával telítődött, hogy az állampolgárság távollét általi elveszthetőségét is törvénybe iktatták. Paradox módon mégsem a jogi értelemben vett elszenvedője, hanem a létrehozója lett a lex Kossuth valódi politikai áldozata.” Tovább a linkre

Hűségnapja.hu, 2021. december 13.

Sopronban „a Városházán mutatták be Ujváry Gábor „Hűség városa, légy hű őre önmagadnak” Nyugat-Magyarország 1918 – 1921 közötti sorsa és a soproni népszavazáshoz vezető út  és a Rubicon folyóirat Felkelés nyugat-magyarországon 1921 című kiadványát”. Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. december 9.

„[…] az osztály jelölte Hermann Róbertet  […]” (letölthető PDF)

ÉS, 2021. december 3.

Forint, fasiszta című írás. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Alfahír, 2021. december 2.

Bezárul a kör: Rétvári Bence az általa is irányított Emmitől milliókat kapott a kampányeseményeire című írás. Tovább a linkre

Sonline, 2021. november 29.

Traumák után is képes talpra állni ember és nemzetLőrincz Sándor írása. Tovább a linkre

Letölthető PDF

Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság körlevele, 2021. november 26.

Parádi József írása. (Letölthető PDF)

Index, 2021. november 20.

Köbli Norbert elmondja, miért írt filmet a taxisblokádról legendák nélkül. Tovább a linkre

ATV, 2021. november 22.

Az Start műsorban George Eisen a Mit üzen az utókornak a Kamenyec-Podolszkij mészárlás? kérdésre próbál válaszolni. Tovább az archivált felvételre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Újkor, 2021. november 8.

„Miután végeztem a főiskolán, az élet elém sodort egy állást. A levéltári pályámat 2008 októberében kezdtem a Heves Megyei Levéltárban segédlevéltárosként. Itt szó szerint mindent csináltam a dexion állvány építésétől kezdve, autóvezetésen és az ügyfélszolgálaton át a rendezésekig. A kedvencem a szervlátogatás és a kutatószolgálati munka volt. Sokat tanultam a kollégáktól. A pályámat Budapest Főváros Levéltárában folytattam főlevéltárosként 2015 júniusától. Óriási változás volt a kis megyei levéltárhoz képest, itt tízszer annyi munkatárs és három és félszer több iratanyag volt, mint Egerben. A kutatószolgálaton dolgoztam, amely nagy koncentrációt igényelt, mert általánosságban délelőtt volt annyi kutatónk, mint Egerben egész héten. A BFL tudományos élete is színvonalas és impulzív volt, amit számos tudományos program, kiállítás, konferencia, könyvbemutató gazdagított. Ekkor kezdtem focizni a kollégákkal, amit kifejezettem élveztem. 2017 februárjában átkerültem a VERITAS levéltárába mint csoportvezető. Ez óriási kihívást jelentett, mivel a kárpótlással kapcsolatos iratanyagot kellett átköltöztetnünk, valamint a rendezését, selejtezését megkezdenünk. Ez egy rendkívül értékes iratanyag, amely számos kapcsolódást kínál a 20. századot kutatóknak.3

Tovább a linkre

Magyar Narancs, 2021. november 11.

Bozai Ágota És aztán ledőlt a fal… című írása.

„[...] Kérés volt, hogy írjunk személyes visszaemlékezést. Ez az enyém. A VERITAS Intézet kutatójának oral history felkérését ignoráltam. Az egykori csillebérci táborvezető, Kovács András szíves közlése szerint még az idén megjelenik a Magyar Vöröskereszt történetéről szóló kötet, amelynek hatodik, Rendszerváltás című fejezete szól erről az időszakról [...]”

Híradó, 2021. november 8.

„A történelem szakmai zsűrijében Szakály Sándor történész, Szabados György történész és Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke vett részt; a biológia szakmai zsűrijében Oláh Edit molekuláris genetikus, Kellermayer Miklós orvos, biofizikus és Solymoss Miklós, az Eötvös József Gimnázium tanára; a kémia szakmai zsűrijében pedig Viskolcz Béla egyetemi tanár, Gelencsér András akadémikus, levegőkémikus, valamint Zagyi Péter gimnáziumi tanár vett részt.” Tovább a linkre

Délmagyar, 2021. október 26.

„A könyvek sajátossága, hogy mindig vannak határon túli munkatársai is. A legújabb kötetben Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye Já­­nos Egyetem oktatójának ta­­nulmánya is olvasható, aki a Dunaszerdahelyi Magyar Re­formátus Egyházközség 1938 és 1945 közötti jelenségeit mutatta be. Mellette számos je­­les intézmény, mint az SZTE, a Kodolányi János Egyetem, a VERITAS Történetkutató Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóinak írásai is olvashatók a kötetben…” Tovább a linkre

Mandiner, 2021. október 26.

„Beszélhetünk-e Horthy-rendszerről, és mi történt volna, ha IV. Károly nyer? Antidemokratikus volt-e a húszas években Magyarország és miért támadták a szerb megszállók a pécsi zsidókat? Erről is szó esett az 1921 című könyv bemutatóján.” Tovább a linkre

Friss.hu, 2021. október 22.

„Révész Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett alapszakos történész-levéltáros, majd gazdaság- és társadalomtörténet szakirányon történelem mesterszakos diplomát; tanult a Berlini Humboldt Egyetemen is. 2014-ben kapta meg második diplomáját a londoni King’s College War Studies mesterszakán. A Habsburg hadsereg első világháború utáni magyarországi és ausztriai helyzetét összehasonlító doktori dolgozatát 2018-ban védte meg a bécsi egyetemen. 2014 és 2016 között a VERITAS Intézetben dolgozott…” Tovább a linkre

Századok, 2021. október

„Hatalmas, átfogó tudás és nagyvonalú, elegáns előadás. Ezek a kezdőszavak, ha a kortárs magyar történettudomány egyik kimagasló egyéniségére, a tudós és tanár Gergely Andrásra emlékezünk.” Letölthető PDF

Dr. Réfi Attila, PhD

Médiapiac, 2021. október 22.

„Felkért előadók: Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója; Babucs Zoltán hadtörténész; Domonkos László író, újságíró; Vizi László Tamás főiskolai tanár, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese; Szakály Sándor egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem kutató professzora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója; Soós Kálmán újságíró, ny. szerkesztő; Bánó Attila író, újságíró.” Tovább a linkre

Index, 2021. október 19.

Gali Máté írása. „A kiváló történész, Szakály Sándor például azt az álláspontot képviseli, hogy az 1920 márciusában államfővé választott Horthy Miklós negyedszázados kormányzósága alatt nem az európai gyakorlattól elkülönülő, sajátos rendszer működött Magyarországon…”  Tovább a linkre

Magyar Nemzet, 2021. október 16.

Réfi Attila ötszáz évnyi magyar történelemről [...] A huszárság az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem, tudományos igényű feldolgozottsága mégis meglehetősen hiányos. A Károli Gáspár Református Egyetem részéről nagy fogadókészséget tapasztaltunk, itt ugyanis kiemelt szerepet kap a hadtörténelem, amelynek több jeles művelője is megtalálható az oktatói karban, így például Szakály Sándor [...]  Tóth Ida  cikke. (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

 

Új Művészet, 2021. október

Szücs György: Hűlt helyek. A két világháború közötti kulturpolitikusok székesfehérvári szobrairól (Letölthető PDF)

Demokrata, 2021. október 13.

Egyoldalú propagandafilm a második világháború magyar megszállóiról. Sinkovics Ferenc írása. Letölthető PDF

Tovább a linkre

BBC History, 2021. október

Rajner M. János írása. Letölthető PDF

Átlátszó blog, 2021. október 11.

Darabos Enikő Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák című írása. Tovább a linkre

KönyvGuru 2021. október 4.

Veszprémy László Bernát: 1921. „Talán itt érezhetjük leginkább a szelektálást a szakirodalomban, hisz a VERITAS Intézet, Trianon és a magyar felsőoktatás című kötetsorozata bőségesen foglalkozik új kutatási eredményekkel ennek kapcsán. Kárpótlásként viszont kevésbé ismert tényekhez juthatunk az első világháborút követő burkolt zsidóellenes törvénykezéséről és annak gazdasági hatásairól.” 

Végső István írása. Tovább a linkre

Könyvterasz, 2021. szeptember 28.

Veszprémy László Bernát: 1921 | Pető Iván kritikája. Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 27.

Varga Klára írása. „A nyolcvan esztendeje tragikus módon elhunyt Teleki Pál politikusi munkásságáról tartott előadást a Klebelsberg Emlékházban Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, aki ez alkalommal vehette át a nagykovácsi Gróf Tisza István Nemzeti Kör által megítélt Gróf Tisza István-emlékérmet is, amelyet Gór Csaba országgyűlési képviselő és Janits Béla, a szervezet alapítóelnöke adott át a történészprofesszornak.”

Tovább a linkre

Letölthető PDF

1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Hírlevele, 2021. szeptember

„Szövetségünk gratuláló levelére főigazgató úr a következő sorokat küldte: »Szeretném megköszöni kedves soraikat, a Széchenyi-díjjal történt elismerésem kapcsán. A jövőben is készséggel állók a szervezetük rendelkezésére és ezt a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársai nevében is jelezhetem«.”

Tovább a linkre

Magyar Napló, 2021. szeptember 24.

Beszélgetés Babus Antal irodalomtörténésszel. Letölthető PDF

Teol.hu, 2021. szeptember 24.

Nagyot csatázott utolsó gimnáziumi versenyén. Tovább a linkre

ÉS, 2021. szeptember 17.

Lázár György Stefi című írása. Tovább a linkre

Szakály Sándor válasza (ÉS, 2021. szeptember 23.) Tovább a linkre

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 15.

Somogyi Hírlap

 

Magyar Hírlap, 2021. szeptember 10.

„A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében megjelent a Nemzeti Évfordulóink című könyvsorozat legújabb kötete, amely a 2021-es év legjelentősebb magyar vonatkozású évfordulóit tartalmazza. A frissen megjelent e-kiadvány előszavában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az emlékezés jelentőségére hívja fel a figyelmet […] Az e-kiadvány illusztrátora Csuth Péter, szerkesztőbizottságának tagjai Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, Kecskeméti Gábor, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, Mikó Árpád, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa és Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője.” (Letölthető PDF)

Tovább a linkre

Webrádió

Népszava, 2021. szeptember 3.

A napilap Törvénytelen eljárás című cikkében olvasható:  »A német megszállás és 1944 tavaszának eseményei előtt az egyik legsúlyosabb atrocitás a Magyarországon élő zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt – állapítja meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont honlapján közölt tájékoztatás. A KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) által összegyűjtött, majd Kőrösmezőre internált körülbelül 18 ezer „hontalan” zsidót a magyar hatóságok először a magyar katonai közigazgatás alatt lévő Galíciába vitték, majd ezután tolták át őket a német fennhatóság alatt lévő Ukrajnába, hadműveleti területre. Az SS Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27–28-án, helyiekkel együtt közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A magyarországi áldozatok számát 10-14 ezerre teszik. Az események feltárása – olvasható az ismertetőben – mind a mai napig hiányos. A kőrösmezői deportálások és a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás nyolcvanadik évfordulóján Ne küldjenek egy idegen országba címmel tartottak megemlékező konferenciát a Páva utcában. Stark Tamás történész előadásában kitért arra, hogy 1919 őszétől kezdve többször felvetődött a „galíciai zsidók” kitelepítésének terve, de pontosan senki nem fogalmazta meg, ki tekinthető hontalannak, korabeli szóhasználattal élve: „idegenhonos zsidófajúnak” […]  Gellért Ádám nemzetközi jogász, történész, a Clio Intézet társvezetője – aki kutatásai alapján mintegy 20 ezerre becsülte az 1941-ben elhurcoltak számát – állította, hogy a „súlyosan törvénytelen eljárás” elszenvedői legnagyobb részben nem hontalanok voltak, hanem magyar vagy más állampolgársággal rendelkező, menekültnek nem tekinthető személyek. A konferencián felidézték: Teleki Pál miniszterelnök is megígérte, hogy soha nem fognak túllépni a törvényes formákon. Gellért Ádám azt javasolta: mindenki legyen óvatos, ha ilyesmit hall egy közigazgatási vezetőtől vagy egy politikustól. A magyar történelemben sokszor elhangzott már hasonló kijelentés, és mindig tragédia lett a vége. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nagy tiltakozást váltott ki 2014-ben, amikor „idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a Kamenyec-Podolszkijba történt deportálást. (A botrány kitörése után Szakály Sándor megkövette azokat, akiket megbántott.) Gellért Ádám ezzel szemben hangsúlyozta, hogy nem pusztán erkölcsileg, morálisan elítélendő cselekedetről van szó, hanem olyan intézkedésről, amely még az akkori diszkriminatív szabályoknak sem felelt meg. A hatóságok semmilyen formális jogi szabályt nem tartottak be, ugyanúgy egy jogtalan eljárás tevőleges részeseivé váltak, mint ahogy 1944-ben is. Az 1941-ben történteket – jegyezte meg Gellért Ádám – nem követte felelősségre vonás.«

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”

Letölthető PDF

 

OLKT, 2021. augusztus 30.

„Interjút adott a 24.hu-nak Ungváry Krisztián történész, a megszüntetett 1956-os Intézet egykori, a VERITAS Intézet jelenlegi munkatársa”. Tovább a linkre

Hístory News Network, 2021. augusztus 8.

Karl Pfeifer osztrák újságíró Minden német nyomás nélkül: Magyarország revizionista szemlélete 18 000 zsidó deportálásáról című cikkében Szakály Sándorra hivatkozik. Tovább a linkre

Megjegyzés: Szakály Sándor ominózus, igen sokat támadott, 2014. január 17-én az MTI által közreadott interjújában a következő olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra – hangsúlyozta.”