Sajtómegjelenések

A trianoni békediktátum tragédiája nemzeti összetartozássá nemesedett címmel a Vasárnap.hu honlapján interjú jelent meg Szakály Sándorral. A VERITAS főigazgatóját Tóth Gábor kérdezte.

2020. október 19.

A kolozsvári Korunk legfrissebb számában (31. évfolyam, október) Ligeti Dávid  az Ujváry Gábor szerkesztette Hóman Bálint és népbírósági pere című kötetről közölt recenziót: Tovább a linkre

2020. október 19.

Világítótorony a Vatikán élén címmel közölt írást Betalan Péter a Magyar Hírlap hasábjain. „A lengyelországi Wadowicében született Karol Wojtyla fő küldetésének tekintette, hogy Kelet-Európa országait megnyissa az egyház előtt. Ezért a pápa olykor világi és politikai utakra is lépett, támogatta a lengyel Szolidaritás mozgalmat. A világutazó Szentatya egyik első útja Latin-Amerikába vezetett, ahol Mexikóban ezrek gyűltek össze a Guadalupe-i Miasszonyunk kegyhelyén tartott miséjére. II. János Pál meggyőződése az volt, hogy a politikai korrupció és a szegénység szorosan összekapcsolódik egymással a latin-amerikai országokban” – olvasható munkatársunk cikkében. (Letölthető PDF)

2020. október 16.

Az M5-ön lejátszották a Vörös gróf – Károlyi Mihály bűnei című dokumentumfilmet, melynek egyik történész szakértője Ligeti Dávid munkatársunk. Tovább a filmre

2020. október 12.

A Magyar Napló októberi számában Szakály Sándor  Futball, politika, állambiztonság címmel könyvajánlót közölt Borsi Kálmán Béla  tavaly megjelent Az Aranycsapat és ami utána következik. Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében című kötetéről.

2020. október 9.

Marinovich Endre, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese Németország újraegyesítéséről beszélt az M1 által sugárzott Híradóban.

2020. október 3.

Ujváry Gábor és Császtvay Tünde főkurátor az M5 Librettó című műsorának vendégeként beszélnek a Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében található Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon kiállításról. Tovább a felvételre

2020. október 2.

A Pro Minoritate  idei második számában Orosz László  munkatársunk Új szempontok a hazai németség alulnézeti vizsgálatához címmel terjedelmes recenziót közölt az Eiler Ferenc és Tóth Ágnes által szerkesztett A magyarországi németek elmúlt 100  éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösség című tanulmánykötetről. Tovább a linkre

2020. szeptember 30.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsor vendége Ligeti Dávid, aki Franz Conrad von Hötzendorf császári és királyi tábornagyról beszél.ranz Conrad von Hötzendorf császári és királyi tábornagyról beszél. Kollégánk a Monarchia vezérkari főnöke tevékenysége kapcsán többek közt az első világháború kitörése idején a fennálló  európai geopolitikai helyzetet is vázolja.

2020. szeptember 26.

A Szegeden működő Egyesület Közép-Európa Kutatására kiadásában napvilágot látott a 111 életrajz a külpolitika történetéhez (1919-1944) című életrajzi lexikon. A könyvben szócikket közöltek a VERITAS Intézet történészei is: Anka László, Gali Máté, Joó András, Ligeti Dávid, Orosz László és Szakály Sándor. Borító (letölthető PDF)

2020. szeptember 24.

Márton Áron püspökről, az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségéről közölt Seres Attila Márton Áron, a székely emberkatedrális címmel cikket a Magyar Hírlap hasábjain. Letölthető PDF

2020. szeptember 29.

Gali Máté  a Nógrád Megyei Hírlapban Jó szívvel emlékeznek a helyiek az egykori „aranycsapatukra” címmel közölt cikket a nográdsápi futballistákról. Letölthető PDF

2020. szeptember 22.

A Magyar Sporttudományi Füzetek XIX. száma a Trianon 100 jegyében jelent meg A trianoni békediktátum hatása a magyarság sportjára címmel. A bevezető szövegét Szakály Sándor jegyezte. A tanulmányok szerzői:  Csillag Péter, Iváncsó Ádám, Killyéni András-Péter, Szabó Lajos, Szikora Katalin és Táborosi László. (borító – letölthető PDF)

2020. szeptember 18.

A Magyar Nemzeti Levéltár online folyóiratában, az ArchivNet legfrissebb, Diaszpórák, személyes sorsok című tematikus számában olvasható Seres Attila munkatársunk Lengyel diaszpóra Erdélyben az 1930-as évek végén – Márton Áron ismeretlen levele a varsói legújabbkori történeti levéltárban című tanulmánya. Az írása Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök halálának negyvenedik évfordulójához kapcsolódik. 

2020. szeptember 17.

Csóti György Trianon után száz esztendővel című nemzetpolitikai elemzéseket tartalmazó kötetének előszavát Beteljesedik?  címmel Szakály Sándor jegyzi. (Borító – letölthető PDF)

2020. szeptember 13.

Ligeti Dávid és Vörös Boldizsár szerkesztésében napvilágot látott a „… minden édenek neve vad poklokat büvöl…” A Magyarországi tanácsköztársaság című kötet. A tanulmánykötet szerzői közt szerepelnek a VERITAS Intézet történészei is: Ujváry Gábor (Kultúra és terror. A kommün kulturális politikája), Ligeti Dávid (Honvédelem a világforradalom jegyében. A magyar kommün háborúja 1919-ben), Anka László („Vesszenek! Lógjanak! Gebedjenek! A világháborús magyar kormányok tagjainak sorsa a tanácsköztársaság idején) és Gali Máté (A Magyarországi Tanácsköztársaság historiográfiája).

2020- szeptember 11.

Az URBS Magyar Várostörténeti évkönyv XIV. számában Kiss Dávid  Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei címmel közölt tanulmányt  Munkatársunk tanulmánya azt vizsgálja, hogy az 1957. május 1-i ünnep előző esztendőktől eltérő koreográfiáját honnan kölcsönözte a hatalom, illetve mit próbált mindezzel szimbolizálni. Összességében véve megállapítható, hogy az 1945 előtti szociáldemokrata ünnepek bizonyos motívumait is átvették. Mindezeket maga Kádár János is ismerhette, hiszen ebben az időszakban az MSZDP-nek is tagja volt, illetve több MSZMP-s vezető is magasabb pozíciókat töltött be korábban ebben a pártban. A forradalom utáni „győzelmi ünnep”, a forradalom egyfajta sajátos halotti tora volt. A magyar társadalom kénytelen volt beletörődni a szovjet típusú rendszer megváltoztathatatlanságába. Mindehhez a hatalom azt a látszatot próbálta kelteni, mintha visszatérne az 1948-as időszakhoz, és onnan egy más úton elindulva egy újfajta rendszert épít majd fel. Ebbe a koncepcióba illeszkedett bele az 1957-es ünnep szimbolikája, amely több elemet átvett az 1945 utáni május elsejék felvonulásaiból, amelyek során a résztvevők végigmasíroztak az egész városon. A tribünt azonban nem a Hősök terén, hanem a mai Andrássy út torkolatában építették fel 1957-ben. 1958-ban már az 1953-tól megszokottakhoz hasonlóan zajlott az esemény lebonyolítása, Sztálin-szobor nélkül. A diktatúra ugyan a korábbiakhoz képest puhább lett, de sokak állításaival szemben nem vált puhává.

2020. szeptember 11.

Az Erdélyi Krónika Történelmi Portál interjút közölt Réfi Attilával. Kollégánk pályafutásáról, tanulmányait és érdeklődését meghatározó személyekről, tanárairól, kutatási témáiról és jövőbeli terveiről beszélt. Kérdezte: Horváth Csaba.

2020. szeptember 10.

A Somogy folyóirat legújabb számában Hollósi Gábor Kísérlet a racionalizálásra – Reformok a Horthy-korszak közigazgatásában címmel közölt tanulmányt. Letölthető PDF

2020. szeptember 9.

Ligeti Dávid munkatársunk a Corvin Lapok meghívottja. A beszélgetés témája Franz Conrad von Hötzendorf. Beszélgetőtárs Papp Endre. Tovább a felvételre

2020. szeptember 5.

Kovács Kálmán Árpád munkatársunk Helytállás és igazodás. A szovjet típusú egyházpolitika első felvonása és a magyar reformátusok 1944–45-ben címmel közölt írást a Magyar Hírlap hasábjain. Letölthető PDF

2020. szeptember 4.

Szakály Sándor írása a Magyar Nemzet oldalán. Címe Válasz Karsai Lászlónak: „Kiutasításukat/kitoloncolásukat a magyar hatóságok már 1941 előtt megkísérelték, de a területet 1939 ősze óta birtokló Szovjet­unió azt nem tette lehetővé. Ahogy a Karsai László által hivatkozott vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1941. november 26-án az Országgyűlés Képviselőházában Budinszky László képviselő interpellációjára adott válaszában kifejtette: Amikor csapataink Galíciában annyira előrenyomultak, hogy oda már a zsidókat ki lehetett vinni, elrendeltem, hogy a galíciai kiutasítottakat, akiknek a kiutasítását nem lehetett foganatosítani, mert az oroszok nem engedték, vigyék vissza a szülőhelyükre. (Kiemelés tőlem: Sz. S.)” Letölthető PDF

Tovább a linkre

Mandiner

2020. szeptember 1.

Dévavári Zoltán munkatársunk Nyolcvan éve tért vissza Észak-Erdély  címmel közölt írást a Magyar Hírlap oldalain. „Magyarország helyzetét az is erősítette, hogy a Romániával katonai szövetségben álló Jugoszláv Királyság Franciaország összeomlása óta egyre óvatosabb külpolitikát folytatott, s lényegében tudomásul vette a Romániával szembeni magyar és bolgár területi követeléseket. A június 27-én megtartott magyar minisztertanács így arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben Románia teljesíti a szovjet kérdést, úgy Magyarország is követelni fogja területi igényeinek kielégítését. Érzékelve az egyre feszültebbé váló magyar–román és román–bolgár viszonyt, Berlin Magyarországot erőteljes önmérsékletre, míg Romániát a Magyarországgal és Bulgáriával fennálló területi problémák rendezésének szükségességére szólította fel. Az addigi német állásponthoz képest, amely alapvetően a status quo állapotán állt, ez már jelentős elmozdulásnak számított.” (Letölthető PDF)

Gondola

2020. augusztus 29.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Ligeti Dávid munkatársunk, aki Károlyi Mihály kormányáról beszél Papp Endre mikrofonja előtt. Tovább a felvételre

2020. augusztus 28.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsor vendége Szakály Sándor, akit Papp Endre szerkesztő-műsorvezető kérdezett. Tovább a felvételre

  1. augusztus 22.

„Nem vagyok az a félős fajta – erről beszélt lapunknak adott interjújában Hermann Róbert  hadtörténész”. Munkatársunkkal jelent meg interjú a Magyar Hang oldalán. Kérdezte Lakner Dávid. Letölthető PDF

2020. augusztus 21.

Magyar diplomácia Trianon után címmel interjú jelent meg Joó Andrással a Diplomácia mindenkinek blogon. „Fontos megjegyezni, hogy Magyarország mint önálló szereplő a nemzetközi politika színpadán csak a trianoni békeszerződés aláírását követően tudott megjelenni. Ami pedig érdekessé teszi a Horthy-korszak külpolitikáját, az pont az, hogy a II. világháborúig tényleg egy szuverén állam lépéseiről beszélhetünk, noha korlátozó tényezők is bőven akadtak. Önállóan alakíthattuk a külpolitikánkat, abba közvetlenül senki bele nem szólt, de nemzetközi súlyunk drasztikus csökkenése és a fegyverkezési egyenjogúság hiánya is határokat szabott.”

2020. augusztus 21,

Gali Máté a Kommentár közéleti és kulturális folyóiratban A bethleni konszolidáció genezise címmel ajánlja Sipos József A bethleni kétharmad. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése és az 1922-es választások című kötetét. Letölthető PDF

2020. augusztus 18.

Csoda a Visztulánál  címmel közölt cikket Ligeti Dávid  munkatársunk  a száz évvel ezelőtt lezajlott szovjet-orosz–lengyel háborúról a Magyar Nemzet hétvégi számában.

2020. augusztus 15.

Az Élet és Irodalom Visszhang oldalán olvasható Szakály Sándor  főigazgató Állítás vagy kérdés? című írása. Tovább a linkre 

Letölthető PDF

  1. augusztus 14.

A visztulai csoda: száz éve magyar segítséggel verték porrá a szovjeteket címmel interjú jelent meg Ligeti Dávid munkatársunkkal a Híradó.hu honlapján. Tovább a linkre

  1. augusztus 13.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 30 éve szabadon történelmi magazinban Seres Attila munkatársunk a Szovjetunió megszűnéséről beszélt.  Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 10.

Boross Péter  volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnőke a Magyar Hírlapban nyilatkozott a Nemzeti Konzultációval kapcsolatosan. Tovább a linkre

Letölthető PDF

  1. augusztus 10.

A KARC FM stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő vendége Szakály Sándor. Milyen állapotban volt a magyar hadsereg az első világháború végén? Elérhettük volna azt, amit Törökországban Kemal Atatürk és az ifjútörökök, vagyis megőrizni egy nagyobb Magyarországot? Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 9.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Ligeti Dávid. A téma a Szovjetunió kelet-európai terjeszkedése a második világháború elején: a Baltikum bekebelezése, a finnországi háború és a Romániának adott ultimátum. Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 9.

Szakály Sándor főigazgató Karsai László és az idegenrendészet címmel közölt írást a Magyar Nemzet hasábjain. Az írás a Dokumentumok az „1941-ben senki nem használta”-féle korabeli eljárás helytállóságáról alcímet viseli. Letölthető PDF

Mandiner

2020. augusztus 4.

A Wehrmacht alakulatainak párizsi bevonulásáról és az események itthoni fogadtatásáról beszél Ligeti Dávid a KARC FM hullámhosszán. Tovább a felvételre

  1. augusztus 1.

A bevándorlás Európa fegyver nélküli elfoglalása címmel rövid interjú jelent meg Szakály Sándorral a Magyar Hírlap oldalán. Lázin Miklós András a nemzeti konzultációról kérdezi a VERITAS főigazgatóját. Letölthető PDF

Promenád

Gondola

2020. július 31.

Az autonómia nem lehetetlen forgatókönyv – Trianon 101  címmel Gali Máté a Mandiner oldalán közölt cikket. „Magam is úgy hiszem, hogy Trianon meghaladására csakis a kultúrnemzeti koncepció, azaz a magyar nyelvben és magyar kultúrában élők együvé tartozásának talaján állva van lehetőség. Ezt nyomatékosítva kell síkra szállnunk azért, hogy a határon túli magyarság a lehetőségeihez mérten minél szélesebb körű autonómiához juthasson, ami által jogaiban, számarányában, szellemi és anyagi erőforrásaiban is gazdagodhasson” – írja kollégánk.

2020. július 28.

Szakály Sándor A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945), valamint a Magyar katonapolitika és haderőszervezés a forradalmak (1918–1919) korában címmmel két tanulmányt tett közzé a Honvédségi Szemle idei negyedik számában.

2020. július 27.

Egyházellenes francia szabadkőművesek? – történésszel értelmezzük a kérdést címmel a Vasárnap interjút közöl Kovács Kálmán Árpáddal. „Az 1891-es Rerum novarum enciklika hatására a francia döntéshozók előtt az a rémkép merült föl, hogy a katolikus egyház ki fog lépni a hagyományos feudális kereteiből és gyorsan egy modern társadalomszervező erőként lép majd fel, ha pedig ezt megteszi – egyesületi és egyéb önszerveződés révén – akár még választások győztes erejeként is felléphet”.

2020. július 23.