Sajtómegjelenések

Győzni mentek a magyar katonák a Don-kanyarba, hazugság, hogy meghalni küldték őket silány fegyverekkel címmel interjú jelent meg Szakály Sándorral a Növekedés honlapján.

2022. január 23.

A Sherlock Holmes Club honlapján olvasható Joó András  munkatársunk  Mi köze van Sherlock Holmesnak az 1942-ben elinduló isztambuli magyar béketapogatódzásokhoz? című írása.

2022. január 18.

A Somogy kulturális folyóirat legutóbbi számában olvasható Bertalan Péter (Egyházpolitikai bosszú Somogyországban), Seres Attila (A magyar forradalom orosz veteránja), Rácz János (Lehet-e egy 1957-es esetből 1956-os ügy), Orosz László (A hazai németség közoktatásügye a két világháború között) és Dévavári Zoltán („Mint a magyar nép jövendőbeli tanítói…”) írása. (letölthető PDF)

2022. január 18.

Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa szerint Budapest balsorsa több szerencsétlen körülmény egybeesésének volt köszönhető.” Tovább a Híradó honlapjára.

2022. január 18. 

A KARC FM Farkasverem műsorának témája a második világháború idején a Don mentén elszenvedett súlyos vereség. Belénessy Csaba szerkesztő-műsorvezető vendégei: Máthé Áron és Szakály Sándor történészek. Tovább az archivált felvételre

2022. január 16.

Néma főhajtás címmel közölt írást Szakály Sándor a doni katasztrófáról a Magyar Hírlap hasábjain. „Amikor a parancsnok megismerte katonái teljesítményét, a túlerő előretörésének lassítását és ezzel nem kevés magyar, német, olasz és román katonai számára biztosítva a túlélést, megkövette őket. Fejet hajtott az elesettek, megsebesültek, eltűntek és hadifogságba kerültek előtt. Ez a főhajtás jár ki mindazon katonáknak, munkaszolgálatosoknak, akik egykoron – akár azonosultak a háborús célokkal, akár nem –, teljesítették a kötelességüket, mert esküjük arra kötelezte őket.” (letölthető PDF)

2022. január 12.

A Magyar Nemzet hétvégi mellékletében Fejükkel fizettek címmel interjú jelent meg Kincses Katalin Mária kolléganőnkkel.

2022. január 15.

A Rubicon idei első száma a párizsi békeszerződéssel foglalkozik. A történelmi magazinban megjelent Hollósi Gábor  A pozsonyi hídfő című tanulmánya. (letölthető PFD)

2022. január 13.

A madéfalvi veszedelemről Kíméletlen tömeggyilkosság címmel olvasható Kovács Kálmán Árpád  írása a Magyar Hírlap oldalán. „A négyórás lövetést követő huszár- és gyalogosroham nyomán a mértékadó becslések minimuma szerint is legalább kétszáz áldozat feküdt holtan a mészárlás színterein. Csatáról természetesen szó sem lehetett, hiszen a rohamozók békés álmukból ébredt, körülzárt, fegyvertelen és feltartott kezű menekülőket gázoltak le, köztük nőket és gyerekeket. De a sebesülésekbe, fagyásokba, menekülés közben szerzett betegségekbe később belehaltak legalább a duplájára emelik a tényleges áldozatok számát.”

2022. január 7.

Tápiószecső Nagyközség az országzászló mozgalomban címmel olvasható Anka László cikke a Honismeret legújabb számában. „Tápiószecső Nagyközség a Horthy-korban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Nagykátai járáshoz tartozott tizenkét másik faluval. Az 1930-as népszámlálás szerint 3900 lélek élt itt, ezzel a járás közepes falvai közé tartozott.”

2022. január 4.

Szakály Sándor Egy barátság válogatott dokumentumai címmel közölt recenziót Varga E. László Két jóbarát. Források és iratok a magyar–lengyel politikai és katonai kapcsolatokhoz 1918–1920  kötetéről. Az írás a Magyar Hírlapban jelent meg. (letölthető PDF)

2022. január 6.

Baljós jelek, a Szent Korona is megbillent a fején – a nap, amikor megkoronázták az utolsó magyar királyt – olvasható a Híradó.hu oldalán. Tovább a linkre

2021. december 30.

Hollósi Gábor A képviselőjelölési rendszer kritikája az 1925. évi választójogi törvény nemzetgyűlési vitájában című tanulmánya olvasható a napokban megjelent Jogtörténeti Szemle 2021. évi 3. számában.

2021. december 27.

Bertalan Péter a hirado.hu kérdésére „a Boldogasszony-évét a 20. századi Magyarország egyik legjelentősebb lelkiségi eseménysorozatának nevezte, amely során Mindszenty József bíboros körbejárta az országot és mintegy egymillió hívővel találkozott”. Tovább a linkre

2021. december 26.

A Scientia et Securitas idei harmadik számában olvasható a Kincses Katalin – Szakály Sándor szerzőpáros A leprától a spanyolnátháig. Szemelvények a medicina egyetemes és magyar vonatkozásaiból, kitekintéssel annak hadtörténeti vonatkozásaira az első világháborúig című tanulmánya. (letölthető PDF)

2021. december 23.

A Magyar Katolikus Rádió Kerengő című műsorában interjú hangzott el Boross Péterrel, akivel Sályi András felelős szerkesztő beszélgetett. A műsor itt hallgatható meg. 

2021. december 21.

Dezertálás és disszidálás a budapesti szovjet nagykövetség autóbuszával – egy különös állambiztonsági ügy (1980)  címmel jelent meg Seres Attila tanulmánya az ArchivNET oldalán.

2021. december 21.    

Szakály Sándor Huszárokról, hitelesen című recenziójában olvasható: „Szabó Péter és Szebenyi István könyve méltó emléket állít egy múltbéli csapatnem katonáinak – A szerzőket a valóság bemutatása iránti vágy vezeti” . Az írás a Magyar Hírlap oldalán jelent meg. (letölthető PDF)

2021. december 21. 

A napokban jelent meg a Levéltári Közlemények legújabb száma, melyben olvasható Ligeti Dávid  Az első nemzedék. A nagy háború emlékezete a Horthy-korszakban és Seres Attila Nem csak egy fotóalbum. Szovjet gyártmányú tehergépkocsik a szovjet és magyar népgazdaság rendszerében című recenziója. (letölthető PDF)

2021. december 20.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára kiadásban jelent meg Ujváry Gábor „Hűség városa, légy hű őre önmagadnak” Nyugat-Magyarország 1918 – 1921 közötti sorsa és a soproni népszavazáshoz vezető út című kötete. (Letölthető PDF)

2021. december 15.

Az Ez itt a kérdés... témája a száz évvel ezelőtti soproni népszavazás. Az M5-ön sugárzott műsor meghívott történészei: Sarkady Sándor, Veszprémy László Bernát, Ujváry Gábor és Farkas Gábor. Tovább az archivált felvételre

2021. december 15.

A Magyar Nemzetben Joó András a száz éve lezajlott soproni népszavazásról emléklékezik meg A hősiesség és okosság győzött  című cikkével. „A győztesek láthatólag csak akkor engedtek, ha volt valahol szervezett helyi ellenállás és erőszakosabb fegyveres fellépés, s ezeket aztán sikerült még valamiképp jó diplomáciai lépésekkel is párosítani. Később, miután Magyarország nagy nehezen összeszedte magát, külpolitikáját pedig az új helyzethez adaptálta, ez történt Nyugat-Magyarország esetében is. Egészen egyértelműnek tűnt, hogy az 1921-ig sem átadott terület egy része megóvható, különösen Sopron városa. Két dolog lényeges volt: egyrészt Ausztria ne tudja egészében birtokba venni az odaítélt területet, mialatt Budapest aktív külpolitikát és erős propagandát folytat, képessé válva így végül arra, hogy a maga oldaláról kész helyzetet teremtsen. A diplomáciai szálakat gróf Bánffy Miklós szövögette, a konkrétabb lépésekben a kitűnő diplomata, Villani Frigyes játszott szerepet, a helyi sajtó és propaganda sikeréhez pedig egy fiatal külügyér, Ullein-Reviczky Antal erőfeszítései kellettek.” (Letölthető PDF)

2021. december 14.

Revíziós fricska címmel olvasható Anka László írása a Magyar Hírlap oldalán. „Előfordult több alkalommal, hogy nem is a vesztes fél kért referendumot, hiszen azt meg sem hívták a békekonferencia érdemi egyeztetéseire, hanem a győztes államok döntöttek úgy, hogy megpróbálják e módszerrel intézni valamely színes etnikumú terület hovatartozásának kérdését. Elsősorban Lloyd George brit miniszterelnök gondolta úgy, hogy nem kell a megalázott Németországot túlzottan provokálni, és az etnikailag vegyes régiókban inkább a helyiekre lehet bízni a döntést.” (Letölthető PDF)

2021. december 14.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Harminc éve szabadon műsor témái: Vukor ostroma és a Szovjetunió felbomlása. A téma szakértői: Dévavári Zoltán és Bertalan Péter történészek. Tovább az archivált felvételre

2021. december 13.

A Talpra állás Trianon után című konferencia előadásai – Szakály Sándor Nemzeti Hadseregből magyar királyi Honvédség és Ujváry Gábor Rendszerszerűen építkező kultúrpolitika című prezentációja – megtekinthetőek a Magyarságkutató Intézet honlapján.

2021. december 11.

A Hír TV Szélesvásznú történelem műsorának vendégei: Kelecsényi László filmtörténész és Szakály Sándor történész. Téma: Mamcserov Frigyes 1963-as filmje, a Mici néni két élete. Tovább az archivált felvételre

2021. december 11.

A Magyarságkutató Intézet kiadásában megjelent A százéves trianoni békediktátum születése című tanulmánykötetében olvasható Ujváry Gábor A történelmi Magyarország felbomlásának kulturális következményei című munkája. Tovább a linkre

2021. december 11. 

A Magyar Katolikus Rádió Kerengő műsorának adott interjút Anka László. Munkatársunkat Pécsi Krisztina kérdezte. Tovább az archivált felvételre

2021. december 10.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota  címmel olvasható Anka László legújabb írása a PestBuda honlapján.

2021. december 8.

A Válaszonline oldalán interjú jelent meg Hermann Róbert kollégánkkal  „Hol van ma már Szakács Árpád?” címmel. „Angliánál vagy Franciaországnál liberálisabb ország kevés volt a korabeli Európában, elvileg tehát minket, szabadságért küzdő magyarokat kellett volna szeretniük a túlzottan liberálisnak nem mondható Osztrák Császárság helyett. Mégsem így tettek. Nem az elveiket, hanem a geopolitikai érdekeiket követték.”

2021. december 7.

Egy 1956-os pertrilógia margójára címmel olvasható Rácz János recenziója Marossy Endre Kovács István vezérőrnagy, vezérkari főnök és társai pere 1958–1959 című kötetéről a Bécsi Napló november–decemberi számában. (letölthető PDF)

2021. december 7. 

A BBC History decemberi számában, a Levélhullás rovatban olvasható Szakály Sándor és Rainer M. János levelezése „százmilliók vagy tízmilliárdok” témában. (letölthető PDF)

2021. december 6.

A Hír TV Szélesvásznú történelem műsorának vendégei: ifj. Zenthe Ferenc, Lukácsy György filmkritikus, valamint Szakály Sándor. Téma: Bán Róbert 1971-es krimije, A gyilkos a házban van című film. Tovább az archivált felvételre

2021. december 4. 

Limanova: Puszta kézzel állítják meg huszáraink az orosz gőzhengert  címmel jelent meg interjú a Nagy Háborúról Ligeti Dávid munkatársunkkal a híradó.hu oldalán.

2021. december 3.

Anka László írja  A bonapartizmus jellemzői  című, a  Magyar Hírlapban megjelent cikkében: „Franciaországban december másodikán emlékeznek meg Bonaparte Napóleon császárrá koronázásának (1804) és egy évvel későbbi austerlitzi – az oroszok és az osztrákok egyesült hadereje feletti – győzelmének évfordulójáról". (letölthető PDF)

2021. december 2.

A Külügyi elemzések oldalán olvasható a Bertalan Péter –  Szabó Ferdinánd szerzőpáros A virtuális apokalipszis, avagy egy fiktív atomháború modellje című tanulmánya.

2021. november 30.

C(z)iffra szamárságok  címmel közölt írást Szakály Sándor az ÉS eheti számában. A VERITAS Intézet főigazgatója reagált  az Élet és Irodalom 2021. november 12-i számában megjelent cikkre. (letölthető PDF)

2021. november 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott 100 éve történt műsorban Társi István műsorvezető Ligeti Dávid és Tarján M. Tamás történészekkel beszélget IV. Károly trónfosztásáról (2. rész).

2021. november 25.

A Polymatheia – Művelődés- és neveléstörténeti folyóirat legújabb számában olvasható Rácz János A magyar közoktatás dilemmái az 1956-os forradalom után, valamint Seres Attila  Menedék Andersen földjén. A dániai magyar menekültközösség történetének kezdetei a magyar levéltári források tükrében 1956-1961. című tanulmánya.

2021. november 25.

A Kommentár közéleti és kulturális folyóirat idei negyedik számában Joó András tanulmánya olvasható Charles de Gaulle. Eszmék, történelem és politika igézetében címmel. (letölthető PDF)

2021. november 23.

A Kossuth Rádió Harminc éve szabadon című műsor vendége Bertalan Péter, aki a Szovjetunió szétesése után lezajlott vallási és nemzetiségi kisebbségek identitásának megerősödéséről beszél. Tovább az archivált felvételre

2021. november 22.