Sajtómegjelenések

Kovács Emőke munkatársunk Kőkeresztek, kápolnák, kálváriák, szakrális művek a Balaton vidékén címmel közölt cikket a LikeBalaton.hu honlapon. „Hazánk és a Balaton vidéke meglehetősen bővelkedik szakrális terekben. Mindezeknek a helyszíneknek különös hangulatot, háttérképet nyújt a Balaton közelsége, a víz csillogása, a tavat övező dombok és hegyek magaslatai, a sorakozó és rendezett szőlőültetvények

2020. április 12.

A V4 Építészeti Alapítvány honlapján megtekinthető Ujváry Gábor  kollégánk Bethlen István és Klebelsberg Kuno államférfiakról szóló előadása. Tovább a linkre

2020. április 11.

Ítélet nélkül címmel közölt könyvajánlót Kovács Emőke Fonyód 1919-ben. Források Tószeghy Albert és társai meggyilkolásához című kötetről a Magyar Nemzetben.

  1. április 10.

Olvasható a Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány kiadásában megjelent Klebelsberg Emlékház kalendáriuma 2017–2019. A beköszöntőt Varga Mihály pénzügyminiszter jegyzi. A kiadvány tartalmazza intézetünk volt és jelenlegi történészei és levéltárosai – Kovács Kálmán Árpád, Hermann Róbert, Schwarczwölder Ádám, Anka László, Kárbin Ákos, Ligeti Dávid, Szakály Sándor, Ujváry Gábor, Tóth Eszter Zsófia, Kiss Dávid – elmúlt években tartott előadásainak nyomtatott változatát. Tovább a linkre

2020. április 10.

A 100 éve született. Új világ született műsor témája Trianon hatása a magyar felsőoktatásra, illetve a hallgatói antiszemitizmus és a magyarországi felsőoktatás. Szó esik a Selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola Sopronba való meneküléséről. A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott műsor történész szakértői: Ujváry Gábor munkatársunk, Sági Éva levéltárvezető és Homor Péter levéltáros (Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár).

2020. április 2.

„A kordon és karantén azonban elégtelennek bizonyult…” címmel közölt írást Kovács Emőke a LikeBalaton.hu honlapon. „A Magyar Királyság területén a XVIII. században nem volt megszokott a nyílt vízi tavakban, folyókban való fürdés. Ennek több oka is volt, az egyik a járványok kiküszöbölésében, a Balatonban való fürdés korlátozásában kereshető. Mária Terézia 1777-ben Ratio Educationis – A nevelés észszerűségé – című rendeletében megtiltotta a folyókban való fürdést vagy úszást, de ezt nem a járványok miatt tette, hanem az emberek testi épségének megóvása miatt volt indokolt. A Balaton a XVIII. század végéig mezőgazdasági terület volt, az állatokat fürdették, itatták benne, a tavat fürdésre, úszásra nem használták” – olvasható a cikkben.

2020. április 2.

A Magyarságkutató Intézet kiadásában napvilágot látott a Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából 2018. decemberében tartott konferencia előadásait tartalmazó kötet. Az opusban Néhány adalék Hunfalvy Pál nyelvésszé válásának kérdéseihez és első nyelvészeti vitáihoz címmel olvasható Lajtai László munkatársunk írása.

2020. március 31.

Kiss Dávid a Munkásőrség története címmel közölt írást az Interpress Magazinban. „A munkásőrség mintájául a két világháború közötti időszak osztrák és magyar szocdem párthadserege, majd a világháborút követően az újjá- és megalakuló SZDP-s és MKP-s rendezőgárda szolgált. Az 1957-ben megalakított munkásőrségnek jelentős szerep jutott a rendszer megszilárdításában” – áll a cikket felvezető szövegben. Letölthető PDF

2020. március 30.

Az M5-ös sugárzott Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek témája Kéthly Anna tevékenysége és politikája.. Meghívott szakértők Nagy Gyöngyi és Rácz János történészek.

2020. március 28.

A KARC FM Corvin Lapok műsorának meghívottja Bertalan Péter munkatársunk, aki Egyéni sorstragédiák és kibontakozás címmel tartott előadást a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár konferenciáján. 

2020. március 28.

„Mert Magyarországon a halál is politizál”  ímmel közölt cikket Schwarczwölder Ádám a Magyar Hírlap hasábjain. „A dualizmus korában a politikai pártok a közjogi kérdés (Magyarország viszonya Ausztriához) mentén rendeződtek. Az 1867-es kiegyezés eleve úgy jött létre, hogy az 1865 óta immár demokratikusan választott (cenzus alapján a 20 éven felüli férfiak kb. 25–30 százaléka rendelkezett választójoggal) országgyűlésben a dualista berendezkedést létrehozni kívánó, Deák Ferenc nevével fémjelzett Deák-párt rendelkezett többséggel. Velük szemben a Balközép Párt kritikusan, a ’48-as Függetlenségi Párt pedig elutasítóan viszonyult a kiegyezéshez. A Deákpárt és a Balközép 1875-ös fúziójával létrejövő és egészen 1905-ig kormányzó Szabadelvű Párt védelmezte a ’67-es rendszert, míg a függetlenségiek továbbra is támadták azt. Elvileg bármelyik választáson megszerezhették volna a többséget a ’48-asok, a gyakorlatban azonban erre ők maguk sem igazán láttak esélyt, 1905-ig eleve nem is indítottak annyi jelöltet, amennyi elegendő lett volna a mandátumok 51 százalékának megszerzéséhez. Az ország magyar lakosságának körében viszont népszerűbbek voltak, és maguk mögött tudhatták az idegenben élő Kossuth támogatását.” Letölthető PDF

2020. március 20.

Mackó úr és gyermekkrimi - balatoni meseirodalom címmel jelent meg Kovács Emőke írása a LikeBalaton.hu honlapon. „Mackó úr nagy utakat tesz meg a 19. század végének Magyarországán, a képzelt utazásokra elkíséri Dorka és Zebulon is. Az érdekes, sok kultúrtörténeti részletet bemutató utak során Mackó úr folyamatos jellemváltozáson megy keresztül.”

2020. március 18.

Farkas Judit Antónia Szalonkönyvből műtárgy. Az illusztrált díszkiadások népszerűsítése a 19. század végi Magyarországon címmel tanulmányt közölt a Tempevölgy idei első számában. A cikk a magyar művelődéstörténet-írás egy eddig kevéssé kutatott területével, a 19. századi díszművek kiadásával, fogadtatásával és népszerűsítésével foglalkozik. Letölthető PDF

2020. március 18.

Szakály Sándor  könyvajánlót közölt  Szabó Péter Magyarok a Don-kanyarban A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942–1943) című kötetéről. Az írás a Hadtörténelmi Közlemények 133. évfolyamának első számában jelent meg. Letölthető PDF

2020. március 18.

Kovács Emőke Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel közölt beszámolót a  Kommunizmus Áldozatai Emléknapja alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében rendezett GULÁG-konferenciáról az Újkor honlapján.

2020. március 16.

Szakály Sándor a Honvédségi Szemlében Altábornagyi miniportrék címmel közölt írást Balla Tibor A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Altábornagyok című kötetéről. Tovább a linkre

2020. március 16.

A Duna World sugározta az Elpusztítani mindent – Az ismeretlen polgárháború 1848/49 című filmet, melynek szakértője Hermann Róbert munkatársunk.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délután sugárzott műsorban szót kap ifjabb Bertényi Iván és Schwarczwölder Ádám munkatársunk. Szóba kerül a reformkor ideje, a kisebbségek reakciója a magyar forradalommal szemben, a nagykanizsai 12 pont, továbbá a zalai 47-es honvéd zászlóalj.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délelőtt sugárzott műsor vendége Szakály Sándor, aki 1848-ról beszél Nagy Katalin mikrofonja előtt. A műsorban megszólalnak Ligeti Dávid és Hermann Róbert munkatársaink is.

2020. március 15.

A KARC FM Álláspont műsorának vendége Ligeti Dávid, akit Haraszti Gyula szerkesztő-műsorvezető 1848. március 15-én lezajlott eseményekről, valamint az utókor 48-as megemlékezéséről kérdezett.

2020. március 15.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc előzményeiről mesél Ligeti Dávid munkatársunk, aki Fábián Barna vendége az M1 Ma reggel műsorában.

2020. március 15.

Kovács Emőke  Egy balatoni márciusi ifjú címmel jelentetett meg írást a LikeBalaton.hu honlapon. „A zánkai temetőben áll egy egyszerű síremlék, amelyről csak a helyiek tudják, hogy egy fiatalon elhunyt, egykori márciusi ifjúnak, kiváló költőnek nyughelye. Bozzay Pál alussza itt örök álmát, kinek nemcsak a sírhelye található a tónál. A közeli Kővágóörsön született, 1829. január 10-én. Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban kezdte meg, majd Késmárkon folytatta, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Hunfalvy Pál tudós-tanár szellemisége.”

  1. március 15.

A Kossuth Rádió hullámhosszán Hermann Róbert a „Nyergelj, fordulj” – a Lenkey század című műsorában a Württemberg-huszárokról és Lenkey János századosról  mesél. Lenkey Péter pedig a Lenkey Társulatról beszél.

2020. március 15.

1848 március 15-ke évfordulója alkalmával Hermann Róbert munkatársunk Görgei Artúr személyéről, a szabadságharcban való szerepéről és utólagos megítéléséről beszél.

2020. március 14.

Az M1 Híradójában Ligeti Dávid arról beszélt, hogy fontos évente megemlékezni az 1848-as eseményekre, a márciusi ifjakra, hiszen az akkori történéseknek a ma élők számára is van üzenete.

2020. március 14.

Schwarczwölder Ádám munkatársunkkal készült rövid interjút közölt a KARC FM Déli News műsora. Téma: a magyar identitás és 1848. Riporter Varga Flóra.

2020. március 13.

A Kossuth Rádió Regényes történelem műsorában Házi Hunor műsorvezető Hermann Róbert munkatársunkat az 1848/49-es események mítoszairól és tévhiteiről kérdezi.

2020. március 13.

Trianonra illő lenne méltón emlékezni  címmel jelent meg interjú Szakály Sándor  főigazgatóval a Felvidék.ma honlapon. Beszélgetőtárs Cservenka  Judit. 

2020. március 7.

„Farkas István (1887-1944) elfeledett festőművész nemcsak egyedi, sajátos művészetével, de balatoni tájképeivel és csendéleteivel is beírta magát a hazai és nemzetközi festők Panteonjába. Életművét s annak tavi vonatkozásait idézzük most fel” – írja Kovács Emőke a likeBalaton.hu  oldalán Szigliget és a Balaton elfeledett festője: Farkas István címmel megjelent cikkében.

2020. március 5.

Ligeti Dávid a Múlt-kor tavaszi számában Fritz Haber és a harci gázok címmel tett közzé tanulmányt.„Az első világháború minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra” – olvasható az írás bevezetőjében. Letölthető PDF

  1. március 5.

Döbbenetes sorsokat tárt fel a kutató  címmel Kovács Emőke  munkatársunk Vincze Gábor  Csendőrsorsok 1945 után – Az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében című kötetét ajánlja a Magyar Nemzetben.

2020. március 4.

Az M5-ön sugárzott Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek műsor témája Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnő, feminista politikus élete és tevékenysége. Meghívottak: Ékes Ilona és Kovács Kálmán Árpád munkatársunk.

2020. február 29.

Volt-e (érdemi) alternatíva… címmel közölt írást Szakály Sándor. A Magyar Hírlapban megjelent cikk alcíme: Száz éve választotta meg a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává. Letölthető PDF

2020. február 29.

A történész visszatér  címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Magyar Hírlap hasábjain. A főigazgatót Faggyas Sándor kérdezte. „Szeretném elérni, hogy a VERITAS még stabilabb lábakon álljon. Jelenleg van egy kutatóintézetünk, van egy levéltárunk, és lesz egy GULAG–GUPVI-emlékhely, a tervek szerint Cegléden, egy egykori laktanyában, ahol gyűjtőtábor működött 1945 után. Ez utóbbi lenne a harmadik láb, és mivel susztercsaládból származom, tudom, hogy a háromlábú kisszék a legstabilabb. Nagyon jó lenne, ha az emlékhely révén pontos és hiteles képet kaphatna a magyar társadalom, főleg a fiatalok, hogy mi történt ebben az országban a második világháború után a málenkij robotra, a hadifogságba elhurcoltakkal….” Letölthető PDF

2020. február 29. 

Németh Ferenccel, Szepezd krónikásával készített interjút Kovács Emőke. A Likebalaton.hu oldalán olvasható: „Németh Ferencet Szepezden a legnagyobb tisztelet övezi. Mindent tud e csendes és kedves balatoni település múltjáról, ismeri zegét-zugát, szorgalmasan írja helytörténeti összeállításait és régi téglákat is gyűjt.” Tovább a linkre

2020. február 29.

„Latyi” Rodolfóval táncolt címmel jelent meg interjú a Naplóban Kovács Emőkével legújabb kötette bemutatása kapcsán. „Célom, hogy olyan balatoni sikertörténeteket, sorsokat mutassak be, amelyek a 21. században is példaértékűek lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem helytörténész vagyok, tehát nem az egyes települések történeti vonatkozásait tárom fel, erre vannak kiváló, igazi helytörténészek, akikkel egyébként gyakran együttműködöm és jó a kapcsolatom. Én úgynevezett szintetizáló történész vagyok, aki a Balatonnal kapcsolatos nagy összefüggéseket, jelenségeket igyekszik feltár.” Letölthető PDF

2020. február 28.

A Kossuth Rádió Egyszer volt…  műsorában Kovács Kálmán Árpád  munkatársunk az általa szerkesztett Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című kötetről beszél.

2020. február 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott XX. századi történelem műsor vendége Ujváry Gábor, akit Horváth Szilárd műsorvezető a Trianon utáni határon túli és a csonka-magyarországi felsőoktatásról kérdezett.

2020. február 25

A Vasárnap oldalán Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel intejú jelent meg Kovács Emőkével a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmával szervezett GULÁG-konferenciáról. Munkatársunkat Tóth Gábor kérdezte.

2020. február 25.

A Magyar Hírlap hasábjain A kommunizmus keresztény áldozatai címmel közölt írást Bertalan Péter. „Kevésbé ismert a katolikus egyházzal és a katolikus iskolarendszerrel szoros kapcsolatban lévő magyar cserkészet ellen indított támadások sorozata” – olvashatjuk a cikk felvezetőjében. Letölthető PDF

2020. február 25.

Moszkvába költözött a Balaton címmel jelent meg írása Kovács Emőkének a Likebalaton.hu honlapján. „A cím nem tévedés, hanem egy valós tényt közöl: 1972. április 4-én ugyanis Balaton névvel nyílt áruház, a szovjet-magyar barátság jegyében, Moszkvában.”

2020. február 23.