Sajtómegjelenések

A történészek kamarája létrehozásában nyilatkoztak a tudomány művelői – Pritz Pál, Szakály Sándor, Ungváry KrisztiánCzene Gábornak. A cikk a Népszavában jelent meg. (Letölthető PDF)

2021. január 27.

Egy időtálló újévi köszöntő 1957-ből címmel jelent meg Seres Attila cikke a Magyar Hírlapban. Az írás alcíme: Az egyes ember számára a család az alap ahhoz, hogy polgára lehessen a közösségnek. (Letölthető PDF)

2021. január 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 100 éve történt műsor témája IV. Károly visszatérési kísérletei, első próbálkozása. A műsor meghívott történészei: Ligeti Dávid és Fejérdy Gergely (1. rész).. Tovább a felvételre

2021.január 21.

Villáminterjú jelent meg Szakály Sándor  főigazgatóval a Magyar Hírlap oldalán. Téma: a koronavírus elleni oltás és az orvosokban való bizalom. (letölthető PDF)

2021. január 19.

Az M5 Ez itt a kérdés műsorának témája a magyar királyi 2. honvéd hadsereg sorsa a Don-kanyarnál. Meghívottak: Babucs Zoltán és Szakály Sándor történészek, valamint Lévai Miklós nyugállományú alezredes. Tovább a felvételre

2021. január 21.

A Don-kanyar. Hetvennyolc esztendővel ezelőtt címmel közölt cikket Szakály Sándor a Magyar Hírlap hasábjain. „Egy megközelítőleg kétszázezer fős hadsereg készült arra 1943 januárjában, hogy felvegye a harcot a jelentős túlerőben lévő szovjet csapatokkal, és tartson ki addig, ameddig csak tud, mert ezt követelték meg tőlük elöljáróik, parancsnokaik. Azok, akik közül nem kevesen ugyancsak hősi halottak, eltűntek, sebesültek avagy hadifoglyok lettek” – írja a VERITAS főigazgatója. (letölthető PDF)

2021. január 18.

Jány Gusztáv nem háborús bűnös, de nem is nemzeti hős  címmel közölt írást Szakály Sándor az Index oldalán. „S hogy miként születtek egykoron a népbírósági ítéletek, miként is ítélkezett Jány Gusztáv ügyében a Budapesti Népbíróság dr. Pálosi Béla vezette tanácsa? Álljon itt ennek illusztrálására Pálosi Bélának az egykori népbírótársa, dr. Major Ákos – korábban dr. tasnádi Major-Maróthy Ákos magyar királyi honvéd hadbíró százados – által a kórházban, Pálosi halálos ágyánál feltett kérdésre – »Ítélkeztél-e valaha utasításra?« – adott válasza: »Igen. Ki kellett hirdetnem a meggyőződésemmel ellentétes többségi döntést a Jány-ügyben is.« No comment!” – fejezi be cikkét a VERITAS főigazgatója.

2021. január 16.

Így verte szét a Parlamentet az ellenzék 1904-ben – interjú Schwarczwölder Ádám történésszel  címmel olvasható Veszprémy László Bernát írása a Mandinerben.

2021. január 14.

A Jány-per: háborús bűnös vagy nemzeti hős?Sereg András írása az Indexen. „Amikor 1943 elején kitartásra kapott parancsot, miközben a szovjet csapatok már bekerítéssel fenyegették a magyarokat, döntenie kellett, hogy katonái életéért felel, vagy teljesíti a parancsot. Nem a parancsmegtagadást választotta. Szakály Sándor történész szerint Jány nem is volt abban a helyzetben, hogy maga hozzon döntést, mert nem ő volt az illetékes parancsnok…” Tovább a linkre

2021. január 13.

A KARC FM Hangoló műsorában Drócsa Izabella munkatársunk a száz éve lezajlott Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosainak peréről, valamint az oktobristák sorsáról beszél. Tovább a hangfelvételre

2021. január 12.

Tarics Péter a Körkép.sk honlapon a Nemzeti Összetartozás Éve kapcsán Szakály Sándor és Szarka László történészprofesszorokat szólaltatja meg

2021. január 12.

Egy különös egyházpolitikai köszöntés centenáriuma címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád a Reformátusok Lapja idei második számában (Letölthető PDF). Tovább a linkre

2021. január 10.

Egy újságíró őszinte emlékezése címmel közölt írást Szakály Sándor a Magyar Nemzet oldalán. „Trianon évében született és 2021. január 9-én, vagyis ma tölti be 101. életévét Tatár Imre, az egykori Magyar Nemzet – korábban számos más lap – nyugdíjas újságírója. Ahogy a nemrég megjelent könyvében írja: a trianoni nemzedék tagja. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai társadalmi állásra, felekezeti hovatartozásra, anyagi helyzetre való különbözőségeik ellenére egy dologban egyetértettek: Trianon elutasításában” – olvasható a VERITAS főigazgatója által jegyzett cikkben. (Letölthető PDF)

2021. január 9.

Magánpénz-birodalom volt-e a Habsburgoké?  címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád munkatársunk a Magyar Hírlap hasábjain. „Bár az adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy a Habsburgok nem Magyarország kizsákmányolásából gazdagodtak meg, a hadisegély-összegek nominális arányát is át kell súlyozunk a reális mérleg elkészítéséhez. A legjövedelmezőbb marhaexportnak a dunántúli, horvát és pozsonyi harmincadhivataloknál keletkezett jövedelmeit az 1622-es ellenkező előjelű törvényi rendelkezés dacára az alsó-ausztriai kamara kezelte. A magyarországi végvárrendszer fenntartása biztosította az osztrák és a cseh-morva tartományok békéjét és fejlődését. Magyarország volt Nürnbergig, Augsburgig, Olmützig és Velencéig bezárólag Közép- és Dél-Európa húsellátója. Bécs gabona- és borszükségletének zömét a 17. században már a nyugat-magyarországi uradalmak, valamint a Sopron környéki szőlők biztosították. Magyarország olcsó élelmiszere nélkül az ottani Habsburg-területek élete is jóval drágább, fejlődése sokkal korlátozottabb lett volna” – olvasható a cikkben. (Letölthető PDF)

2021. január 9.

Interjú jelent meg a Vasárnap oldalán Szakály Sándorral. Szó esik a magyar haderő első világháború végi helyzetéről, Károlyiéknak a honvédséggel szembeni téves politikájáról, a Vörös Hadseregről, valamint a Nemzeti Hadsereg megalakulásáról. 

2021. január 8.

A Magyar Demokrata oldalain interjú jelent meg Marinovich Endrével Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke címmel. „Ami ma a nyilvánosság előtt szokványos, az a mi időnkben elképzelhetetlen lett volna. A gyorsaság és az ellenőrizetlenség tudatosan uralja az emberi és a politikai megnyilvánulásokat. Antall egy ilyen gátlástalan ellenzéki és médiavilágban még a 90-es éveknél is rosszabbul érezné magát, hiszen azóta a balliberális oldal tudatos valóságtorzítása tovább erősödött” – olvasható a cikk lídjében. (Letölthető PDF)

2021. január 6.

Orosz László a Honismeret legújabb számában a Soproni főiskolások az I. világháborút követő nyugat-magyarországi területi rendezésbenn címmel közölt tanulmányt.

2021. január 6.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Joó András Kállay Miklósról és Magyarország 1941-1944 közötti külpolitikai útkereséséről beszél Horváth Szilád  mikrofonja előtt (2. rész) Tovább a felvételre

2021. január 5.

Nem a kard, hanem a kultúra. A Horthy-korszak kulturális politikája címmel közölt tanulmányt Ujváry Gábor A Horthy-korszak vitatott kérdései című kötetben. Az opus a Kossuth Kiadónál jelent meg. Tovább a könyvismertetőre

2021. január 5.

A Trianoni Szemle emlékkönyvben Ujváry Gábor  „Szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához”. Klebelsberg Kuno és Magyarország konszolidációja címmel közölt tanulmányt.

2021. január 5.

A BBC History idei első számában a Levélhullás rovatban jelent meg Képek a Horthy-korszakból címmel Szakály Sándor  olvasói levele. Letölthető PDF

2021. január 4.

Hunok és vízszerelők: a magyar- és lengyelellenes balítéletek eredete  címmel jelent meg interjú a hirado.hu honlapján Kovács Kálmán Árpád munkatársunkkal.

2021. január 2.

Megjelent Hollósi Gábor Activities and Agreements of the Hungarian–Czechoslovakian Boundary Commission (1947–1949) című tanulmánya a Sziléziai Egyetem (Silesian University) Central European Papers (CEP) folyóiratának legfrissebb (2019/2.) számában. Tovább a linkre

2021. január 1.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Joó András Kállay Miklósról és Magyarország 1941-1944 közötti külpolitikai útkereséséről beszél Horváth Szilád mikrofonja előtt (1. rész). Tovább a felvételre

2020. december 29.

Szakály Sándor az elmúlt száz év eseményeiről, a történelemről, a történészi szakmáról és a szakma művelőiről beszél a Hangoló című műsorban a KARC FM hullámhosszán. Tovább a felvételre

2020. december 29.

A múlt politikája – Hóman Bálint megítéléséről címmel közölt cikket Ujváry Gábor az Újkor oldalán.  „Bár a történészmesterség egyik szépsége éppen abban rejlik, hogy a különböző közelítések révén ugyanarról a múltbéli folyamatról, esetről vagy szereplőről – kinek-kinek az álláspontja szerint – egyszerre többféle igazságot lehet megfogalmazni, mindez azonban kizárólag akkor érvényes, ha a tényeket tiszteletben tartva, azokkal korrelációban alkotunk véleményt. Az utóbbi időben Hóman Bálint tevékenységének ismertetésekor sajnos nem ennek, hanem az olykor alap nélküli, szigorú és megrovó minősítéseknek, illetve ennek ellentéteként a Hómant makulátlan személyiségként való beállításnak vagyunk tanúi” – olvasható az írásban.

2020. december 29.

A KARC FM A sors szimfóniája műsorban Papp Endre szerkesztő-műsorvezető Ligeti Dávid munkatársunkat kérdezi. A téma: August von Mackensen tábornagy. Tovább a felvételre

2020. december 27.

Schwarczwölder Ádám munkatársunk az Élet és Tudomány legújabb, 2020/51–52. számában (1618–1620. oldal) Széll Kálmán és Ignác pályafutása. A nagy testvér árnyékában címmel közölt írást. (Letölthető PDF)

2020. december 21.

Elmélkedések a „magyar Mars” halálának évfordulóján címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád  munkatársunk a Magyar Hírlap oldalán. „A négyszáz éve született és az idén 356 éve meghalt Zrínyi Miklós az 1640-es évek végén Venus és Mars szolgálata (a szerelmi költészet és a hadviselés) közül egyértelműen utóbbi mellett kötelezte el magát. A szigetvári hős dédunokája életében meghatározó, sokkszerű fordulatot hozott 1644-es tapasztalata: nem elég a haza fájdalmas romlása, idegen érdekek szolgálatában magyarok kerülhetnek szembe magyarokkal” – áll a lídszövegben. (Letölthető PDF)

2020. december 21.

A magyarországi németek államhűsége (1918–1920) címmel jelent meg Orosz László kollégánk írása a Magyar Hírlap oldalán. „Az I. világháborút lezáró rendezést a történeti Magyarországot lakó számos nép közül csak a magyarok és a németek élték meg hatalmas traumaként. A magyarság fájdalmának okát aligha kell magyarázni, azonban a határok módosításával a német ajkú lakosság is elveszítette lába alól a stabil talajt. Ne csak arra gondoljunk, hogy minden más nemzetiséghez képest ők éltek a leginkább harmóniá­ban a magyarsággal, ezt egyébként asszimilációjuk mértéke is mutatja. De ők voltak az egyedüliek, akiknek e tartós szimbiózis felbomlása nem is állt érdekükben. Míg a hazai nemzetiségek többsége a szeparatista törekvések valóra válását látta elérkezni 1918-ban, addig a németség számára az ország feldarabolása komoly bizonytalansági tényezőt jelentett – olvasható a cikkben. (Letölthető PDF)

2020. december 18.

Megjelent a Somogy folyóirat idei negyedik száma. A Trianon témának szentelt lapban a VERITAS Intézet több munkatársa is közölt tanulmányt: Szakály Sándor Ez is Trianon, Ujváry Gábor Trianon és a magyar kulturális politika, Dévavári Zoltán A pusztítás kultúrharca és Orosz László „[…] létünk örök időkre a magyar nemzetállamhoz van kötve” címmel. (Letölthető PDF)

2020. december 17.

A héten napvilágot látott a VERITAS füzetek sorozatában az Anka László – Mátyás Zoltán szerzőpáros Rendszerváltoztatások szemtanúja. Ifjabb Ugron Gábor élete című opus. 

Ugron

2020. december 17.

Az M5 Ez itt a kérdés műsorának témája Kós Károly és a transzilvanizmus. Gulyás István műsorvezető meghívott szakértői: Medvigy Endre irodalomtörténész, Anthony Gall és Csernus Lőrinc építészek, valamint Ligeti Dávid munkatársunk. Tovább a felvételre

2020. december 16.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország műsorában Ligeti Dávid és Farkas Ciprián polgármester beszél az 1921-ben Sopronban tartott népszavazásról. Tovább a felvételre

2020. december 16.

Szakály Sándor „korrektúrája” a 168 Órában: „Nyilván »melléütöttek« a billentyűzeten: az úgynevezett kékcédulás választás ugyanis nem 1957-ben, hanem 1947-ben (1947. augusztus 31.) volt. Kádáréké – ha lett volna választás 1957-ben – »vérvörös választásnak« volna nevezhető, a megtorlások okán.” (Letölthető PDF)

2020. december 16.

Az M1 reggeli műsorának vendége Rácz János, aki a 31 éve lezajlott temesvári eseményekről és Nicolae Ceauşescu bukásáról beszél. Tovább a felvételre

2020. december 15.

Az M5 Ez itt a kérdés műsor témája Tisza Kálmán miniszterelnöksége. Meghívott történészek: Gerő András, ifjabb Bertényi Iván, valamint Ligeti Dávid munkatársunk. Tovább a felvételre

2020. december 14.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Vasárnapi újságban Szakály Sándor a száz évvel történt őrvidéki eseményekről beszél. Tovább a felvételre

2020. december 13.

Hazudni nem szabad címmel közli a Magyar Hírlap Szakály Sándor a VERITAS Intézet és a Magyar Napló közös kiadásában a napokban megjelent 2019-es VERITAS évkönyvében napvilágot látott Az Olvasóhoz címzett írását. Az évkönyvet Farkas Judit, Schwarczwölder Ádám, Ligeti Dávid és Ujváry Gábor szerkesztette. (Letölthető PDF)

VERITAS evk 2019

2020. december 11.

Könyvajánló jelent meg Szakály Sándor tollából a Magyar Naplóban 100 esztendő története – képekben elbeszélve címmel. A VERITAS Intézet főigazgatója Pritz Pál 100 év. A trianoni Magyarország képes története című, a Kossuth Kiadónál megjelent kötetét mutatja be. (Letölthető PDF)

2020. december 11.

A Kádár-korszak lélekölő hétköznapjai címmel, A kölcsönös összekacsintás a legvidámabb barakk szögesdrótja mögé zárta az átlagpolgárt alcímmel jelent meg Bertalan Péter cikke a Magyar Hírlapban. Letölthető PDF

2020. december 10.