Sajtómegjelenések

A KARC FM Corvin Lapok műsorának vendége Orosz László, aki a Selmecbányai Akadémia történetéről beszél Papp Endre mikrofonja előtt. Tovább a felvételre

2021. február 13.

Rövid szösszenetet közölt a Magyar Hírlap A történész ládafiából  címmel. Szerzője Szakály Sándor. „Sok-sok minden előkerülhet a ládafiából. Olyan dolgok is, amikre esetleg már nem is emlékszünk, hogy mikor és miért is kerültek oda. Előtalálásuk után pedig rácsodálkozik az ember, jé…” (Letölthető PDF)

2021. február 12.

A napokban megjelent 2021-es ITT–OTT Kalendárium Összetartozunk: Határtalanul alcímű kötetben Szakály Sándor Tenni a Hazáért? címmel közölt írást. „Mit tehet adott esetben egy történész a Hazáért? Igyekszik hitelesen bemutatni annak múltját” – írja a VERITAS főigazgatója. (Letölthető PDF)

2021. február 10.

Elkerülhető lett volna Budapest elpusztítása? címmel jelent meg beszélgetés Szakály Sándorral a híradó.hu oldalán. A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatóját Udvardy Zoltán kérdezte.

Infostart.hu

gondola.hu

2021. február 11.

A Debreceni Egyetem kiadásában megjelent Gerundium elnevezésű egyetemtörténeti közleményben napvilágot látott Ujváry Gábor A Közgazdaságtudományi Kar megalapítása és a két világháború közötti magyar egyetempolitika című tanulmánya. Tovább a linkre

2021. február 11.

Az M5-ön sugárzott Ez itt a kérdés című műsor témája a Bethlen-kormány megalakulása. című műsor témája a Bethlen-kormány megalakulása. Gulyás István műsorvezető vendégei: Babucs Zoltán hadtörténész, valamint Raffay Ernő, Seres Attila és Ujváry Gábor történészek. 

2021. február 10.

Kovács Kálmán Árpád A magyarság egyházi viszonyai az elszakított Felső-Magyarországon (1918–1938) címmel közölt írást a Magyar Hírlap hasábjain. (Letölthető PDF)

2021. február 8.

„Kicsit jobb képet kellene festeni magunkról”  címmel interjú jelent meg Szakály Sándor főigazgatóval. A Mandinerben napvilágot látott beszélgetés szerzője Pap Lázár.

2021. február 9.

Diplomáciai csúcstalálkozó Jaltában, avagy az új világrend kialakítása 1945-ben  címmel olvasható Bertalan Péter cikke a Magyar Hírlap oldalán. „Churchill politikai motivációi jelentősen eltértek Rooseveltétől, mivel Sztálint egy embertelen rendszer élén álló ördögi személynek tartotta… Churchill a szabad választások és demokratikus kormányok létrehozását tekintette tárgyalási alapnak Kelet-Közép-Európában (különösen Lengyelországban). Sztálin ugyanerre a régióra a szovjet politikai befolyás növelésének igényét jelentette be, kiemelten érvényesítve a Szovjetunió nemzetbiztonsági, geopolitikai stratégiai céljait.” – írja munkatársunk. (Letölthető PDF)

2021. február 6.

„Valami fáj, ami nincs” címmel, Anka László szerkesztésében jelent meg a VERITAS könyvek legújabb kötete. A könyv alcíme: A trianoni békeszerződés előzményei és következményei. Munkatársaink és volt munkatársaink közül Szakály Sándor, Joó András, Kovács Kálmán Árpád, Bertalan Péter, Dévavári Zoltán, Anka László, Ligeti Dávid, Orosz László, Ujváry Gábor, Gali Máté, Kovács Emőke és Rácz János tanulmánya olvasható az opusban. Borító (letölthető PDF).

2021. február 3.

A 100 éve történt. Új világrend születik műsor témája IV. Károly második visszatérése és a budaörsi csata. A Kossuth Rádió műsorának történész szakértői: Fejérdy Gergely, Ligeti Dávid és Tóth Imre. Szerkesztő-műsorvezető: Társi István (3. rész). Tovább a felvételre

2021. február 4.

Hermann Róbert és Ligeti Dávid szerkesztésében megjelent 1919 – A Nagy Szétesés című konferenciakötet, amely a 2019. november 21-én megtartott azonos című, az Országgyűlés által szervezett konferencia előadásainak írott változata. A kötetben többek közt Anka László: Kibontakozási programok 1918 őszén, Gali Máté Horthy Miklós útja a hatalomig, valamint Ligeti Dávid a Magyar haderő a változó politikai viszonyok között (1918-1919) című tanulmánya olvasható.(Letölthető PDF).

2021. február 4.

Ujváry Gábor Denken wir noch an Piroschka? Zur Rolle des Romans Ich denke oft an Piroschka (1954) im Ungarnbild der Deutschen (Gondolunk még Piroskára? A Gyakran gondolok Piroskára című regény szerepe a németek magyarságképe alakítására) című tanulmánya jelent meg az Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) (Magyarország mint a szépirodalom tárgya és problémája /1550–2000/) című kötetben. Az opus a Heidelbergi Egyetem kiadásában látott napvilágot. (Borító PDF)

2021. február 2.

A Bécsi Napló idei első számában napvilágot látott Ujváry Gábor Nyugat-Magyarországtól Burgerlandig című írása. (Letölthető PDF)

2021. február 1.

A HVG Reflex rovatában Szakály Sándor Megosztás címmel rövid „olvasói/történészi kiegészítést" közölt a „belvárosi csendőrszoborról” (Letölthető PDF).

2021. január 28.

Megjelent Hollósi Gábor A képviselőjelölési rendszer a Horthy-korszakban című tanulmánya a Jogtörténeti Szemle legfrissebb (2020/2.) számában. Tovább a linkre

2021. január 28.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 100 éve történt történelmi magazinban Ligeti Dávid és Fejérdy Gergely IV. Károly és Horthy Miklós húsvéti találkozásáról beszél Társi István mikrofonja előtt (2. rész). Tovább a felvételre

2021. január 28.

A történészek kamarája létrehozásában nyilatkoztak a tudomány művelői – Pritz Pál, Szakály Sándor, Ungváry KrisztiánCzene Gábornak. A cikk a Népszavában jelent meg. (Letölthető PDF)

2021. január 27.

Egy időtálló újévi köszöntő 1957-ből címmel jelent meg Seres Attila cikke a Magyar Hírlapban. Az írás alcíme: Az egyes ember számára a család az alap ahhoz, hogy polgára lehessen a közösségnek. (Letölthető PDF)

2021. január 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 100 éve történt műsor témája IV. Károly visszatérési kísérletei, első próbálkozása. A műsor meghívott történészei: Ligeti Dávid és Fejérdy Gergely (1. rész).. Tovább a felvételre

2021.január 21.

Villáminterjú jelent meg Szakály Sándor  főigazgatóval a Magyar Hírlap oldalán. Téma: a koronavírus elleni oltás és az orvosokban való bizalom. (letölthető PDF)

2021. január 19.

Az M5 Ez itt a kérdés műsorának témája a magyar királyi 2. honvéd hadsereg sorsa a Don-kanyarnál. Meghívottak: Babucs Zoltán és Szakály Sándor történészek, valamint Lévai Miklós nyugállományú alezredes. Tovább a felvételre

2021. január 21.

A Don-kanyar. Hetvennyolc esztendővel ezelőtt címmel közölt cikket Szakály Sándor a Magyar Hírlap hasábjain. „Egy megközelítőleg kétszázezer fős hadsereg készült arra 1943 januárjában, hogy felvegye a harcot a jelentős túlerőben lévő szovjet csapatokkal, és tartson ki addig, ameddig csak tud, mert ezt követelték meg tőlük elöljáróik, parancsnokaik. Azok, akik közül nem kevesen ugyancsak hősi halottak, eltűntek, sebesültek avagy hadifoglyok lettek” – írja a VERITAS főigazgatója. (letölthető PDF)

2021. január 18.

Jány Gusztáv nem háborús bűnös, de nem is nemzeti hős  címmel közölt írást Szakály Sándor az Index oldalán. „S hogy miként születtek egykoron a népbírósági ítéletek, miként is ítélkezett Jány Gusztáv ügyében a Budapesti Népbíróság dr. Pálosi Béla vezette tanácsa? Álljon itt ennek illusztrálására Pálosi Bélának az egykori népbírótársa, dr. Major Ákos – korábban dr. tasnádi Major-Maróthy Ákos magyar királyi honvéd hadbíró százados – által a kórházban, Pálosi halálos ágyánál feltett kérdésre – »Ítélkeztél-e valaha utasításra?« – adott válasza: »Igen. Ki kellett hirdetnem a meggyőződésemmel ellentétes többségi döntést a Jány-ügyben is.« No comment!” – fejezi be cikkét a VERITAS főigazgatója.

2021. január 16.

Így verte szét a Parlamentet az ellenzék 1904-ben – interjú Schwarczwölder Ádám történésszel  címmel olvasható Veszprémy László Bernát írása a Mandinerben.

2021. január 14.

A Jány-per: háborús bűnös vagy nemzeti hős?Sereg András írása az Indexen. „Amikor 1943 elején kitartásra kapott parancsot, miközben a szovjet csapatok már bekerítéssel fenyegették a magyarokat, döntenie kellett, hogy katonái életéért felel, vagy teljesíti a parancsot. Nem a parancsmegtagadást választotta. Szakály Sándor történész szerint Jány nem is volt abban a helyzetben, hogy maga hozzon döntést, mert nem ő volt az illetékes parancsnok…” Tovább a linkre

2021. január 13.

A KARC FM Hangoló műsorában Drócsa Izabella munkatársunk a száz éve lezajlott Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosainak peréről, valamint az oktobristák sorsáról beszél. Tovább a hangfelvételre

2021. január 12.

Tarics Péter a Körkép.sk honlapon a Nemzeti Összetartozás Éve kapcsán Szakály Sándor és Szarka László történészprofesszorokat szólaltatja meg

2021. január 12.

Egy különös egyházpolitikai köszöntés centenáriuma címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád a Reformátusok Lapja idei második számában (Letölthető PDF). Tovább a linkre

2021. január 10.

Egy újságíró őszinte emlékezése címmel közölt írást Szakály Sándor a Magyar Nemzet oldalán. „Trianon évében született és 2021. január 9-én, vagyis ma tölti be 101. életévét Tatár Imre, az egykori Magyar Nemzet – korábban számos más lap – nyugdíjas újságírója. Ahogy a nemrég megjelent könyvében írja: a trianoni nemzedék tagja. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai társadalmi állásra, felekezeti hovatartozásra, anyagi helyzetre való különbözőségeik ellenére egy dologban egyetértettek: Trianon elutasításában” – olvasható a VERITAS főigazgatója által jegyzett cikkben. (Letölthető PDF)

2021. január 9.

Magánpénz-birodalom volt-e a Habsburgoké?  címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád munkatársunk a Magyar Hírlap hasábjain. „Bár az adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy a Habsburgok nem Magyarország kizsákmányolásából gazdagodtak meg, a hadisegély-összegek nominális arányát is át kell súlyozunk a reális mérleg elkészítéséhez. A legjövedelmezőbb marhaexportnak a dunántúli, horvát és pozsonyi harmincadhivataloknál keletkezett jövedelmeit az 1622-es ellenkező előjelű törvényi rendelkezés dacára az alsó-ausztriai kamara kezelte. A magyarországi végvárrendszer fenntartása biztosította az osztrák és a cseh-morva tartományok békéjét és fejlődését. Magyarország volt Nürnbergig, Augsburgig, Olmützig és Velencéig bezárólag Közép- és Dél-Európa húsellátója. Bécs gabona- és borszükségletének zömét a 17. században már a nyugat-magyarországi uradalmak, valamint a Sopron környéki szőlők biztosították. Magyarország olcsó élelmiszere nélkül az ottani Habsburg-területek élete is jóval drágább, fejlődése sokkal korlátozottabb lett volna” – olvasható a cikkben. (Letölthető PDF)

2021. január 9.

Interjú jelent meg a Vasárnap oldalán Szakály Sándorral. Szó esik a magyar haderő első világháború végi helyzetéről, Károlyiéknak a honvédséggel szembeni téves politikájáról, a Vörös Hadseregről, valamint a Nemzeti Hadsereg megalakulásáról. 

2021. január 8.

A Magyar Demokrata oldalain interjú jelent meg Marinovich Endrével Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke címmel. „Ami ma a nyilvánosság előtt szokványos, az a mi időnkben elképzelhetetlen lett volna. A gyorsaság és az ellenőrizetlenség tudatosan uralja az emberi és a politikai megnyilvánulásokat. Antall egy ilyen gátlástalan ellenzéki és médiavilágban még a 90-es éveknél is rosszabbul érezné magát, hiszen azóta a balliberális oldal tudatos valóságtorzítása tovább erősödött” – olvasható a cikk lídjében. (Letölthető PDF)

2021. január 6.

Orosz László a Honismeret legújabb számában a Soproni főiskolások az I. világháborút követő nyugat-magyarországi területi rendezésbenn címmel közölt tanulmányt.

2021. január 6.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Joó András Kállay Miklósról és Magyarország 1941-1944 közötti külpolitikai útkereséséről beszél Horváth Szilád  mikrofonja előtt (2. rész) Tovább a felvételre

2021. január 5.

Nem a kard, hanem a kultúra. A Horthy-korszak kulturális politikája címmel közölt tanulmányt Ujváry Gábor A Horthy-korszak vitatott kérdései című kötetben. Az opus a Kossuth Kiadónál jelent meg. Tovább a könyvismertetőre

2021. január 5.

A Trianoni Szemle emlékkönyvben Ujváry Gábor  „Szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához”. Klebelsberg Kuno és Magyarország konszolidációja címmel közölt tanulmányt.

2021. január 5.

A BBC History idei első számában a Levélhullás rovatban jelent meg Képek a Horthy-korszakból címmel Szakály Sándor  olvasói levele. Letölthető PDF

2021. január 4.

Hunok és vízszerelők: a magyar- és lengyelellenes balítéletek eredete  címmel jelent meg interjú a hirado.hu honlapján Kovács Kálmán Árpád munkatársunkkal.

2021. január 2.

Megjelent Hollósi Gábor Activities and Agreements of the Hungarian–Czechoslovakian Boundary Commission (1947–1949) című tanulmánya a Sziléziai Egyetem (Silesian University) Central European Papers (CEP) folyóiratának legfrissebb (2019/2.) számában. Tovább a linkre

2021. január 1.

A Kossuth Rádió XX. századi történelem műsorában Joó András Kállay Miklósról és Magyarország 1941-1944 közötti külpolitikai útkereséséről beszél Horváth Szilád mikrofonja előtt (1. rész). Tovább a felvételre

2020. december 29.