Sajtómegjelenések

Szakály Sándor az elmúlt száz év eseményeiről, a történelemről, a történészi szakmáról és a szakma művelőiről beszél a Hangoló című műsorban a KARC FM hullámhosszán. Tovább a felvételre

2020. december 29.

A múlt politikája – Hóman Bálint megítéléséről címmel közölt cikket Ujváry Gábor az Újkor oldalán.  „Bár a történészmesterség egyik szépsége éppen abban rejlik, hogy a különböző közelítések révén ugyanarról a múltbéli folyamatról, esetről vagy szereplőről – kinek-kinek az álláspontja szerint – egyszerre többféle igazságot lehet megfogalmazni, mindez azonban kizárólag akkor érvényes, ha a tényeket tiszteletben tartva, azokkal korrelációban alkotunk véleményt. Az utóbbi időben Hóman Bálint tevékenységének ismertetésekor sajnos nem ennek, hanem az olykor alap nélküli, szigorú és megrovó minősítéseknek, illetve ennek ellentéteként a Hómant makulátlan személyiségként való beállításnak vagyunk tanúi” – olvasható az írásban.

2020. december 29.

A KARC FM A sors szimfóniája műsorban Papp Endre szerkesztő-műsorvezető Ligeti Dávid munkatársunkat kérdezi. A téma: August von Mackensen tábornagy. Tovább a felvételre

2020. december 27.

Schwarczwölder Ádám munkatársunk az Élet és Tudomány legújabb, 2020/51–52. számában (1618–1620. oldal) Széll Kálmán és Ignác pályafutása. A nagy testvér árnyékában címmel közölt írást. (Letölthető PDF)

2020. december 21.

Elmélkedések a „magyar Mars” halálának évfordulóján címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád  munkatársunk a Magyar Hírlap oldalán. „A négyszáz éve született és az idén 356 éve meghalt Zrínyi Miklós az 1640-es évek végén Venus és Mars szolgálata (a szerelmi költészet és a hadviselés) közül egyértelműen utóbbi mellett kötelezte el magát. A szigetvári hős dédunokája életében meghatározó, sokkszerű fordulatot hozott 1644-es tapasztalata: nem elég a haza fájdalmas romlása, idegen érdekek szolgálatában magyarok kerülhetnek szembe magyarokkal” – áll a lídszövegben. (Letölthető PDF)

2020. december 21.

A magyarországi németek államhűsége (1918–1920) címmel jelent meg Orosz László kollégánk írása a Magyar Hírlap oldalán. „Az I. világháborút lezáró rendezést a történeti Magyarországot lakó számos nép közül csak a magyarok és a németek élték meg hatalmas traumaként. A magyarság fájdalmának okát aligha kell magyarázni, azonban a határok módosításával a német ajkú lakosság is elveszítette lába alól a stabil talajt. Ne csak arra gondoljunk, hogy minden más nemzetiséghez képest ők éltek a leginkább harmóniá­ban a magyarsággal, ezt egyébként asszimilációjuk mértéke is mutatja. De ők voltak az egyedüliek, akiknek e tartós szimbiózis felbomlása nem is állt érdekükben. Míg a hazai nemzetiségek többsége a szeparatista törekvések valóra válását látta elérkezni 1918-ban, addig a németség számára az ország feldarabolása komoly bizonytalansági tényezőt jelentett – olvasható a cikkben. (Letölthető PDF)

2020. december 18.

Megjelent a Somogy folyóirat idei negyedik száma. A Trianon témának szentelt lapban a VERITAS Intézet több munkatársa is közölt tanulmányt: Szakály Sándor Ez is Trianon, Ujváry Gábor Trianon és a magyar kulturális politika, Dévavári Zoltán A pusztítás kultúrharca és Orosz László „[…] létünk örök időkre a magyar nemzetállamhoz van kötve” címmel. (Letölthető PDF)

2020. december 17.

A héten napvilágot látott a VERITAS füzetek sorozatában az Anka László – Mátyás Zoltán szerzőpáros Rendszerváltoztatások szemtanúja. Ifjabb Ugron Gábor élete című opus. 

Ugron

2020. december 17.

Az M5 Ez itt a kérdés műsorának témája Kós Károly és a transzilvanizmus. Gulyás István műsorvezető meghívott szakértői: Medvigy Endre irodalomtörténész, Anthony Gall és Csernus Lőrinc építészek, valamint Ligeti Dávid munkatársunk. Tovább a felvételre

2020. december 16.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország műsorában Ligeti Dávid és Farkas Ciprián polgármester beszél az 1921-ben Sopronban tartott népszavazásról. Tovább a felvételre

2020. december 16.

Szakály Sándor „korrektúrája” a 168 Órában: „Nyilván »melléütöttek« a billentyűzeten: az úgynevezett kékcédulás választás ugyanis nem 1957-ben, hanem 1947-ben (1947. augusztus 31.) volt. Kádáréké – ha lett volna választás 1957-ben – »vérvörös választásnak« volna nevezhető, a megtorlások okán.” (Letölthető PDF)

2020. december 16.

Az M1 reggeli műsorának vendége Rácz János, aki a 31 éve lezajlott temesvári eseményekről és Nicolae Ceauşescu bukásáról beszél. Tovább a felvételre

2020. december 15.

Az M5 Ez itt a kérdés műsor témája Tisza Kálmán miniszterelnöksége. Meghívott történészek: Gerő András, ifjabb Bertényi Iván, valamint Ligeti Dávid munkatársunk. Tovább a felvételre

2020. december 14.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Vasárnapi újságban Szakály Sándor a száz évvel történt őrvidéki eseményekről beszél. Tovább a felvételre

2020. december 13.

Hazudni nem szabad címmel közli a Magyar Hírlap Szakály Sándor a VERITAS Intézet és a Magyar Napló közös kiadásában a napokban megjelent 2019-es VERITAS évkönyvében napvilágot látott Az Olvasóhoz címzett írását. Az évkönyvet Farkas Judit, Schwarczwölder Ádám, Ligeti Dávid és Ujváry Gábor szerkesztette. (Letölthető PDF)

VERITAS evk 2019

2020. december 11.

Könyvajánló jelent meg Szakály Sándor tollából a Magyar Naplóban 100 esztendő története – képekben elbeszélve címmel. A VERITAS Intézet főigazgatója Pritz Pál 100 év. A trianoni Magyarország képes története című, a Kossuth Kiadónál megjelent kötetét mutatja be. (Letölthető PDF)

2020. december 11.

A Kádár-korszak lélekölő hétköznapjai címmel, A kölcsönös összekacsintás a legvidámabb barakk szögesdrótja mögé zárta az átlagpolgárt alcímmel jelent meg Bertalan Péter cikke a Magyar Hírlapban. Letölthető PDF

2020. december 10.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott A sors szimfóniája című műsor vendége Lajtai László kollégánk, akit Papp Endre szerkesztő-műsorvezető kérdezett. Téma: a nyelvi jogok szabályozása és gyakorlati érvényesülése az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Tovább a felvételre

2020. december 6.

A Somogy 2020/3-as számában Közös ügyek – közös felelősség? címmel közölt írást Schwarczwölder Ádám. Kollégánk írásában azt a kérdést feszegeti, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia nem túl sikeres közös kül- és katonapolitikájában terheli-e, és ha igen, milyen mértékű felelősség az 1867–1914 közötti magyar politikai vezetőket. (Letölthető PDF)

2020. december 2.

A Hungarian Review idei 6. számában megjelent Farkas Judit Antónia The Pictures that Travelled and Divided the World. Life Magazine’s Photos Shot During the 1956 Revolution in Hungary  című  tanulmányának első része. A cikk az amerikai Life magazin megbízásából Magyarországon az 1956-os forradalom során készült fotók keletkezésének, publikálásának, széles körű ismertté válásának és a közvéleményre gyakorolt hatásának folyamatát vizsgálja eddig nem vizsgált források alapján.

2020. november 30.

A hosszú kormányzás titka címmel jelent meg Anka László cikke a Magyar Hírlap oldalán. „Mától veszi át Orbán Viktor kormányfő a stafétabotot Tisza Kálmántól, mostantól ő az, aki a legtöbb időt töltötte a miniszterelnöki bársonyszékben”. Letölthető PDF

HírTV

2020. november 30.

Szakály Sándor Karácsonyok – egykoron címmel közölt írást a Vasárnap honlapján. „Nem tudom, honnét is jött a szokás, de szenteste napjának délutánján mi, a falu gyerekei – voltunk akkor még jó páran – csengőkkel a kezünkben szaladgáltunk fel s alá, vártuk a Jézuskát. Így volt ez vagy tízéves koromig, amikor is kiderült, a karácsonyfát a szüleim állítják. De nem ez volt a fontos, hanem a közös öröm!” – írja a VERITAS főigazgatója. Tovább a linkre

Minálunk

2020. november 29.

Kommunista államcsíny Magyarországon címmel jelent meg Drócsa Izabella írása a Magyar Hírlapban. „Egyértelműen megállapítható, hogy a minisztertanács tagjai 1919 elején egymásnak ellentmondó büntetőjogi intézkedések elfogadását indítványozták, amelyeket a jóváhagyást követően egyáltalán nem tartottak be következetesen” – olvasható a cikkben. Letölthető PDF

2020. november 28.

Interjú hangzott el a KARC FM hullámhosszán Ligeti Dáviddal annak kapcsán, hogy munkatársunknak ítélték az idén a Bezerédj-díjat. Tovább a felvétlre

2020. november 27.

A történelem az élet tanítómestere címmel jelent meg interjú Hermann Róberttel a Károli Gáspár Református Egyetem honlapján.  „A konkrét kutatási projektek mellett a VERITAS Történetkutató Intézetnél is az egyik fő feladatom a kollégák tudományos munkájának menedzselése, bár többségük ebben a tekintetben már önálló. Egy kiválóan felkészült, fiatal kutatói gárdáról van szó, akik már eddig is komoly eredményeket tudtak felmutatni. A dualizmus kutatásának sokszínűbbé tételében nekik jelentős szerepük lehet, akár Apponyi Albert életpályájáról, akár Széll Kálmánról vagy a többi jelentős politikusról, esetleg a korszak egyháztörténetéről, oktatásáról vagy hadtörténetéről van szó. Önmagában nagyon igazságtalan az, hogy a dualizmus jelentős politikusainak többségéről máig nem készült semmiféle életrajz, holott több évtizedes működés, valamint számos reform és átalakítás fűződik a nevükhöz. Manapság, ha egy átlag magyart megkérdeznek, hogy kit ismert a dualizmus korából, jó esetben Deák Ferencet, Andrássy Gyulát és talán Tisza Istvánt említi. De arról, hogy kik voltak azok, akik ezt a rendszert működtették, akik levezényelték a magyar polgári átalakulást – hiszen 1848- 49-ben csak az áttörés történt meg -, nagyon keveset tudunk. Emellett a dualizmus korának kutatásai is hosszú időn keresztül csupán a politikai harcok történetére koncentrált, tehát itt még jócskán van adósság.”

2020. november 27.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsor témája a szovjet–lengyel háború. Társi István szerkesztő-műsorvezető meghívott szakértői: Ligeti Dávid történész és Tímár Gábor térinformatikus. Tovább a felvételre

2020. november 26.

Kiss Dávid  Világháborús hadifogság és a kommunista mozgalom címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „Az első világháború minden korábbi háborúnál nagyobb méreteket öltött, így a fogságba kerültek száma is jelentős volt. A Nagy Háborúban az Osztrák–Magyar Monarchia jelentős számú katonát vesztett, ugyanakkor szintén óriási számban, mintegy 2–2,5 millióan estek hadifogságba. Bár keletről mintegy hétszázezren tértek haza még a háború időszakában, ennek ellenére a fegyverszünet megkötését követően is mintegy másfél millióan sínylődtek valamelyik fogolytáborban” – olvasható az írásban. Letölthető PDF

2020. november 25.

A Bertalan Péter – Mészáros Virág szerzőpáros A minőség és érték dimenziói a felsőoktatásban címmel közölt tanulmányt a Polgári Szemlében (16. évf. 4–6. szám). Tovább a linkre

2020, november 25.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsor vendége Szakály Sándor, aki Horthy Miklós politikai pályafutásáról beszél. A VERITAS Intézet főigazgatóját Papp Endre szerkesztő-műsorvezető kérdezte (2. rész). Tovább a felvételre

2020. november 21. 

Szakály Sándorral jelent meg interjú Tabudöntögető címmel  a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, a Lugasban. „2013-ban vetette fel Boross Péter volt miniszterelnök, hogy létre kellene hozni egy rendszerváltozás időszakával foglalkozó kutatóintézetet, de végül is az a döntés született, hogy a VERITAS Intézet kutatási területe terjedjen ki az 1867-es kiegyezéstől az Antall-kormány végéig terjedő teljes időszakra. Tudniillik ez a több mint száz esztendő tele van olyan történelmi kérdéssel, amelyet tudományosan helyre kellene billenteni.” (Letölthető PDF)

2020. november 21.

Horthy Miklós bevonulása Budapestre címmel közölt írást Anka László  kollégánk a Magyar Hírlap hasábjain. „Az ősz folyamán az antant Párizsban tartózkodó vezetői megelégelték azt az állapotot, hogy Magyarországon nincsen olyan stabil kormány, amellyel aláírathatják a világháborút lezáró békediktátumukat. Ezért Budapestre küldték George Russell Clerk brit diplomatát, hogy 1) érje el a román seregek kivonását Magyarország középső területeiről, és 2) a magyar politikai pártok vezetőivel egyeztetve működjön közre egy széles támogatottsági bázissal rendelkező kabinet összeállításában, amely a békét megkötheti az antanttal és annak feltételeit képes a magyar nemzettel is elfogadtatni” – olvasható a cikkben.  Letölthető PDF

2020. november 16.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsor vendége Szakály Sándor, aki Papp Endre  szerkesztő-műsorvezető mikrofonja előtt Horthy Miklósról beszél. Tovább a felvételre

2020. november 14.

Kiss Dávid a második világégés magyar hadifoglyainak romániai helyzetéről közölt cikket Nagyhatalmi érdektelenség címmel a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, a Lugasban. Letölthető PDF

2020. november 14.

Rácz Jánossal jelent meg interjú Alábecsült hősök: november 11-ig tartották Csepelt a felkelők címmel a Híradó.hu honlapján. Munkatársunkat Udvardy Zoltán kérdezte. 

Gondola

2020. november 11.

Rácz János munkatársunk Az andaui lista címmel közölt írást a bécsi „Europa”-Club által kiadott Adósunk, Európa című huszonhetedik könyvében. Letölthető PDF

2020. november 10.

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsor vendége Ligeti Dávid. A beszélgetés témája Arthur Arz von Straussenburg, a Monarchia vezérkarának utolsó főnöke (3. rész). Tovább a felvételre

2020. november 7.

A Pesti TV Plebejus Polbeatjének témája az élet a megfélemlítés és megszállás alatt. E témáról Stefka István és Huth Gergely a VERITAS Intézet főigazgatójával, Szakály Sándorral beszélget. Tovább a felvételre

PestiSrácok.hu

2020. november 6.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 100 éve történt műsor témái a magyarországi német kisebbség dilemmái Trianon után, valamint a békediktátum utáni balatoni fejlesztések. Társi István szerkesztő-műsorvezető vendége Orosz László és Kovács Emőke. Tovább a felvételre

2020. november 5.

A Geográfus Hírlevél  őszi számában a hetvenéves Rakonczai János professzor tiszteletére megjelent a Klímaváltozás okozta kihívások. Globálistól lokálisig című kötetről írt A tájváltozás szintjei címmel ajánlót Géczi Róbert.

2020. november 5.

A KARC FM Spájz műsorában Farkas Beatrix műsorvezető Bertalan Péterrel beszélget. Téma: miért maradt el 1956 novemberében a nyugati nagyhatalmak beavatkozása? Tovább a felvételre

2020. november 4.

Intézetünk tudományos főmunkatársának, Seres Attilának két újabb publikációja jelent meg Márton Áron erdélyi katolikus püspökről. A Kolozsváron szerkesztett és kiadott Keresztény Szó  katolikus havilap júliusi számában látott napvilágot A román egyházpolitika szovjet háttere a sztálini és hruscsovi korszakban. Márton Áron püspök és az erdélyi katolicizmus orosz levéltári források kontextusában című írása. A „csángók"”apostola. Márton Áron és a bukovinai székelyek (1939–1941) című tanulmánya pedig A bukovinai székelyek nyomában című, e héten megjelent bonyhádi tanulmánykötetben olvasható.

2020. november 4.