Sajtómegjelenések

Magyar diplomácia Trianon után címmel interjú jelent meg Joó Andrással a Diplomácia mindenkinek blogon. „Fontos megjegyezni, hogy Magyarország mint önálló szereplő a nemzetközi politika színpadán csak a trianoni békeszerződés aláírását követően tudott megjelenni. Ami pedig érdekessé teszi a Horthy-korszak külpolitikáját, az pont az, hogy a II. világháborúig tényleg egy szuverén állam lépéseiről beszélhetünk, noha korlátozó tényezők is bőven akadtak. Önállóan alakíthattuk a külpolitikánkat, abba közvetlenül senki bele nem szólt, de nemzetközi súlyunk drasztikus csökkenése és a fegyverkezési egyenjogúság hiánya is határokat szabott.”

2020. augusztus 21,

Gali Máté a Kommentár közéleti és kulturális folyóiratban A bethleni konszolidáció genezise címmel ajánlja Sipos József A bethleni kétharmad. A Kisgazdapárt kormánypárttá bővítése és az 1922-es választások című kötetét. Letölthető PDF

2020. augusztus 18.

Csoda a Visztulánál  címmel közölt cikket Ligeti Dávid  munkatársunk  a száz évvel ezelőtt lezajlott szovjet-orosz–lengyel háborúról a Magyar Nemzet hétvégi számában.

2020. augusztus 15.

Az Élet és Irodalom Visszhang oldalán olvasható Szakály Sándor  főigazgató Állítás vagy kérdés? című írása. Tovább a linkre 

Letölthető PDF

  1. augusztus 14.

A visztulai csoda: száz éve magyar segítséggel verték porrá a szovjeteket címmel interjú jelent meg Ligeti Dávid munkatársunkkal a Híradó.hu honlapján. Tovább a linkre

  1. augusztus 13.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott 30 éve szabadon történelmi magazinban Seres Attila munkatársunk a Szovjetunió megszűnéséről beszélt.  Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 10.

Boross Péter  volt miniszterelnök, a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnőke a Magyar Hírlapban nyilatkozott a Nemzeti Konzultációval kapcsolatosan. Tovább a linkre

Letölthető PDF

  1. augusztus 10.

A KARC FM stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő vendége Szakály Sándor. Milyen állapotban volt a magyar hadsereg az első világháború végén? Elérhettük volna azt, amit Törökországban Kemal Atatürk és az ifjútörökök, vagyis megőrizni egy nagyobb Magyarországot? Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 9.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Ligeti Dávid. A téma a Szovjetunió kelet-európai terjeszkedése a második világháború elején: a Baltikum bekebelezése, a finnországi háború és a Romániának adott ultimátum. Tovább a hangfelvételre

2020. augusztus 9.

Szakály Sándor főigazgató Karsai László és az idegenrendészet címmel közölt írást a Magyar Nemzet hasábjain. Az írás a Dokumentumok az „1941-ben senki nem használta”-féle korabeli eljárás helytállóságáról alcímet viseli. Letölthető PDF

Mandiner

2020. augusztus 4.

A Wehrmacht alakulatainak párizsi bevonulásáról és az események itthoni fogadtatásáról beszél Ligeti Dávid a KARC FM hullámhosszán. Tovább a felvételre

  1. augusztus 1.

A bevándorlás Európa fegyver nélküli elfoglalása címmel rövid interjú jelent meg Szakály Sándorral a Magyar Hírlap oldalán. Lázin Miklós András a nemzeti konzultációról kérdezi a VERITAS főigazgatóját. Letölthető PDF

Promenád

Gondola

2020. július 31.

Az autonómia nem lehetetlen forgatókönyv – Trianon 101  címmel Gali Máté a Mandiner oldalán közölt cikket. „Magam is úgy hiszem, hogy Trianon meghaladására csakis a kultúrnemzeti koncepció, azaz a magyar nyelvben és magyar kultúrában élők együvé tartozásának talaján állva van lehetőség. Ezt nyomatékosítva kell síkra szállnunk azért, hogy a határon túli magyarság a lehetőségeihez mérten minél szélesebb körű autonómiához juthasson, ami által jogaiban, számarányában, szellemi és anyagi erőforrásaiban is gazdagodhasson” – írja kollégánk.

2020. július 28.

Szakály Sándor A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945), valamint a Magyar katonapolitika és haderőszervezés a forradalmak (1918–1919) korában címmmel két tanulmányt tett közzé a Honvédségi Szemle idei negyedik számában.

2020. július 27.

Egyházellenes francia szabadkőművesek? – történésszel értelmezzük a kérdést címmel a Vasárnap interjút közöl Kovács Kálmán Árpáddal. „Az 1891-es Rerum novarum enciklika hatására a francia döntéshozók előtt az a rémkép merült föl, hogy a katolikus egyház ki fog lépni a hagyományos feudális kereteiből és gyorsan egy modern társadalomszervező erőként lép majd fel, ha pedig ezt megteszi – egyesületi és egyéb önszerveződés révén – akár még választások győztes erejeként is felléphet”.

2020. július 23.

Interjú jelent meg Hermann Róbert  munkatársunkkal a Válasz Online oldalán „Ez gondolatrendőrség” – Hermann Róbert történész, Orbán egykori padtársa propagandáról, hunokról és Trianonról címmel. Beszélgetőtárs Borbás Barna. 

2020. július 21.

A KARC FM Corvin Lapok műsorának vendége Ujváry Gábor munkatársunk, akit Papp Endre szerkesztő-műsorvezető a Ráció Kiadónál megjelent Hóman-monográfiáról kérdez.

2020. július 18.

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon műsorában a sajtópiacról, a Nemzeti Múzeum rendszerváltoztatásról szóló kiállításáról és a szovjet kivonulásról Rácz János kollégánk, Gál Vilmos történész és Kovács Péter XVI. kerületi polgármester. Tovább a felvételre

  1. július 13.

Az M5-ön sugárzott Kincskereső című műsor témája a Szent György-hegy és Ify Lajos, fonyódi plébános, akinek a személyéről, Kovács Emőke mesél. Megszólal még Bögös András építész és Osvald Gábor.

2020. július 12.

A Festeticsek alkonya címmel közölt Kovács Emőke könyvismertetést Tar Ferenc Egy arisztokrata család mindennapjai című kötetéről. Az írás a Magyar Nemzet hétvégi kulturális mellékletében, a Lugasban olvasható. Letölthető PDF

2020. július 11.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmával Magyarország közszolgája címmel interjú jelent meg Marinovich Endrével a Magyar Hírlap hasábjain. Beszélgetőtárs Faggyas Sándor. Letölthető PDF

2020. július 10.

A Trend FM Kultúrpart műsorának vendége Kovács Emőke munkatársunk, aki a Balaton történetéről szóló könyveit mutatja be. Tovább a felvételre

2020. július 8. 

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Spájz című műsor vendége Kovács Emőke munkatársunk, akit Farkas Beatrix  műsorvezető a Balatonról, régi nyarakról és a tó kultúrtörténetéről kérdez. Tovább a felvételre

2020. július 8.

Gali Máté  Perjessy Sándor és az 1919-es szentendrei ellenforradalom  címmel közölt könyvismertetőt Magyar Endre Lénárd: „A rémuralom készséges szolgája kívánt lenni”? Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24–25.) című kötetéről. Az írás a Mandiner honlapján olvasható.

2020. július 8.

A reformátusok Horthy-kultusza címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád. Az írás a Magyar Hírlap oldalán olvasható. „ A református közvélemény száz éve Horthy Miklóst igaz magyar emberként, a Debreceni Kollégium neveltjeként, neves prédikátorok sarjaként fogadta. Az őt tárgyaló jellemzésekből nem egy diktátor képe áll elénk, sokkal inkább egy kemény, úrias, becsületes nevelést kapott katona személyisége rajzolódik ki.” Letölthető PDF

2020. július 7.

Kovács Emőke  a Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Kalendárium vendége. Munkatársunk Szepezdről, Virius Vincéről, a szepezdi fürdőtelep atyjáról és a Balatonról mesél Felszeghy Csaba mikrofonja előtt.

2020. július 3. 

A vízisportélet hőskora címmel Marinovich Endrével készített interjú jelent meg a Velencei-tó magazin idei nyári számában. Beszélgetőtárs  L. Simon László.  Letölthető PDF.

2020. július 3.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Gondolat-jel kulturális műsorának vendége Kovács Emőke, aki a Hogyan lett a Balaton a magyar Rivéra? kérdésre válaszolva bemutatja a két világháború közötti időszak üdülési szokásait.

2020. június 28.

Kovács Emőke a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelentetett meg recenziót Kamasz a Gulagon címmel Gúth Zoltán Szibériai napló. 1948–1954 című kötetéről. Letölthető PDF

2020. június 26.

Fehér szirmok, sárga csodák, fekete bárkák, bordó nádasok... – Takáts Gyula hagyatéka címmel készített interjút Kovács Emőke munkatársunk Parill Orsolyával, a művész unokahúgával és jogutódjával. Az írás a LikeBalaton oldalán olvasható.

2020. június 26.

A Duna Tv hullámhosszán sugárzott Balatoni nyár magazinműsor vendége Kovács Emőke  munkatársunk, aki a Balaton múltjáról és jelenéről beszél. Tovább a felvételre

2020. június 25.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott 30 éve szabadon műsorának témája az 1990-es népszavazási kezdeményezés, az MDF–SZDSZ közötti paktum, a médiaháború kezdete és a szakszervezetek helyzete. Berényi Zsuzsa szerkesztő-műsorvezető vendégei: Cservák Csaba jogász, Rácz János munkatársunk, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Tovább a felvételre

2020. június 23.

„A PestiSrácoknak nyilatkozva Dr. Kovács Kálmán a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa elmondta: a háborúkat a békék lezárják ezzel megszüntetve a hadihelyzetet. Semmiféle utólagos kártérítés, hadisarc nem jogos, mert az fenntartja a hadiállapotot.”

Tovább a linkre

2020. június 23.

A Gondolat Kiadó gondozásában napvilágot látott a Jogtörténeti Értekezések 46. kötete Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században címen. A tomus tartalmazza Lajtai László Tannyelvszabályozás és magyarnyelv-oktatás az 1918 előtti hazai alsó- és középszintű iskolákban a nemzetépítések tükrében, valamint Schwarczwölder Ádám Megvásárolt társország? – A magyar–horvát kiegyezés és a 121 000 forint esete című tanulmányát.

Letölthető PDF

2020. június 23. 

A békediktátum pártos értelmezése 1945 után  címmel közölt írást Rácz János  a  Magyar Hírlap hasábjain. „A kommunista ideológia alapján próbálták megmagyarázni az 1920-ban történteket. A feladat nehéz volt, különösen azért, mert osztálytartalommal kellett felruházni a trianoni békediktátumot. Az annak képét alakító tételek a második világháború a következő általános pontokban ragadhatók meg: A trianoni béke igazságtalan volt, habár lehetőséget adott a magyar imperialista uralkodó osztályok által régóta sanyargatott nemzetiségeknek nemzeti hazájukhoz csatlakozni, ezzel egy régi vágyuk valósult meg. Az előzmények között volt az első világháború, amely a Monarchia külső és belső ellentmondásainak felerősítését hozta magával.”

Letölthető PDF

2020. június 23.

1918 – A nagy egyesülés éve. Nemzetek, határok, kisebbségek. Egy mítosz dekonstrukciója címmel a Klió  Történelmi szemléző folyóirat idei második számában közölt írást Géczi Róbert.

Tovább a linkre

2020. június 23.

A Rubicon idei június-júliusi összevont számának témája a Trianon-trauma. A történelmi magazinban olvasható Dévavári Zoltán munkatársunk  A Délvidék elvesztése című írása.

Letölthető PDF

  1. június 23.

„A történelem a politikával foglalkozók legjobb tanítómestere" címmel jelent meg interjú Joó András  munkatársunkkal az Újkor honlapján. Készítette Szeghő Patrik.

2020. június 20.

Nehéz évtizedeket vészelt át a Balaton idegenforgalma címmel közölt írást Kovács Emőke a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, a Lugasban. „A történelemben többször kellett nehéz évtizedeket átvészelnie a Balaton idegenforgalmának. Milyen megoldások születtek a gazdasági recessziók, természeti katasztrófák idején? A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a térség, ha nehezen és nagy erőfeszítések árán is, de mindig talpra állt a megpróbáltatásokat követően.”

2020. június 20.

Az Előretolt Helyőrség júniusi számában Trianonra gondolni kell címmel interjú jelent meg Szakály Sándorral. Beszélgetőtárs Károsi Panni. Letölthető PDF

2020. június 20.

A trianoni felelősség pontjai címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád a Magyar Hírlapban. „A tanulmány gondolatvezetése több helyen megdöbbentően jó. Felveti a katalán példával kapcsolatos utódállami következetlenséget. Ha a katalánoknak – úgymond – tiszteletben kellene tartaniuk Spanyolország törvényeit, és fel kellene hagyniuk szeparatista tevékenységükkel, akkor nem lehetett ez a kérés jogos az integer Magyar Királyságon belül, ráadásul száz évvel ezelőtt? Ha pedig akkor jogos volt a nemzetiségek szeparatista küzdelme a területi önállásért, nem lenne az ma is – csak éppen a magyarokkal kapcsolatban – a szlovák Dél, illetve a Székelyföld vonatkozásában? Erre az ellenoldali válasz az a – Ficeri szerint is álszent – álláspont, miszerint a Magyar Királyság akkori nemzetiségei sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint amilyenben most a katalánok vannak a Spanyol Királyságban.” Letölthető PDF

2020. június 17.