Sajtómegjelenések

A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország műsorában interjú hangzott el Marinovich Endrével annak kapcsán, hogy harminc évvel ezelőtt ült össze a szocialista éra utáni első szabadon választott parlament. Ez az országgyűlés választotta meg miniszterelnöknek Antall Józsefet.

2020. május 4.

A Vajdasági Televízió Napjaink hírműsorának témája a délvidéki 1918-as impériumváltás és a spanyolnátha kihívásai Szabadkán. Szakértő Dévavári Zoltán munkatársunk.

2020. május 4.

Az M5 hullámhosszán sugárzott Fülszöveg című irodalmi műsorban Bán Mór szerkesztő-műsorvezető Jezsó Ákossal beszélget. Tovább a linkre

2020. május 2.

Az M5-ön sugárzott Hazajáró aktuális részének címe Magyar szemmel az orosz fővárosban. A műsor ötletgazdája, a moszkvai forgatás szervezője és tudományos szakértője Seres Attila, intézetünk főmunkatársa. Tovább a felvételre

2020. május 2.

A Kossuth Rádió 100 éve történt. Új világ született műsor témája Simonyi-Semadam Sándor kormánya. Társi István szerkesztő-műsorvezető meghívott szakértői: Anka László és Ligeti Dávid.

2020. április 30.

A Levéltári Közlemények legújabb számában olvasható Seres Attila fordításában Mátyás Irina Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története 1919–1924 című tanulmánya. A szerző 2009-2011-ben az Ukrán Állami Levéltári Bizottság vezetőjének első helyettese volt, jelenleg a Magyar–Ukrán Történész Vegyesbizottság Ukrán Tagozatának alelnöke. Letölthető PDF   

2020. április 25.

A Rendvédelem-történeti Hírlevél most megjelent számában (XXIX.évf. 2019/57-58.) olvasható Kiss DávidRendkívüli események és kiemelkedő helytállások” a Munkásőrségnél című tanulmánya. Tovább a linkre

2020. április 24.

Seres Attilával jelent meg interjú az Erdélyi Krónika oldalán. Kollégánk pályafutásáról, az oroszországi levéltári kutatómunkáról, Márton Áronnal kapcsolatos kutatásairól, valamint jövőbeni szakmai terveiről nyilatkozott. Tovább a linkre

  1. április 21.

A Kolozsvárt kiadott Impériumváltás Erdélyben 1918–1920 című kötetben Szakály Sándor Katonai összeomlás és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása címmel közölt tanulmányt. Letölthető PDF

  1. április 21.

Az ArchivNet idei első számában Seres Attila az 1956. évi magyar forradalom történetére vonatkozó ukrajnai dokumentumokat tesz közzé.  Kollégánk írásában az Ukrán Állambiztonsági Szolgálat kijevi központi archívumában általa fellelt iratok alapján két 1949–1950-ben Magyarországra menekült görög fiatal sorsába enged bepillantást, akik a forradalom idején a magyar felkelők oldalán harcoltak, s akiket a forradalom leverése után a szovjet biztonsági szervek, más magyar civilekkel egyetemben a Szovjetunióba deportáltak. A magyarországi görög emigránsoknak az 1956. évi forradalomban játszott szerepéről egészen a közelmúltig egyoldalú kép élt a köztudatban, leginkább az, hogy hithű kommunisták voltak, ezért nem szimpatizáltak a forradalommal, sőt, „internacionalista kötelességtudatból” nagy számban csatlakoztak a Kádár-rendszer karhatalmi alakulataihoz, a forradalom leverése után pedig sokan a büntetővégrehajtási intézetekben helyezkedtek el közülük. Munkatársunk írásában igyekszik árnyalni ezt az axiómát, és újabb adalékkal szolgál a hiteles történeti kép megismeréséhez. Tovább a linkre

2020. április 18.

A Balaton történetében koncentrálódik Magyarország históriájaKovács Emőke a Vasárnapnak. „… a Balaton definiálásakor nem elégedhetünk meg a földrajzi tájként való meghatározással. A Balaton a művészeknek menedék és ihletforrás, a vendégeknek kikapcsolódást, rekreációt, lelki és testi felüdülést nyújt, a sportolni vágyóknak a testmozgásra alkalmas tér, a tónál élőknek pedig valóban gazdasági erőforrás. A Balaton természeti és kultúrtáj egyben, több funkcióval, több lehetőséggel. S ez így volt már a régmúlt időkben, illetve ennek alakulása végigkövethető a történeti korszakokon keresztül.” Tovább a linkre

2020. április 18.

1944 elején Kállay Miklós miniszterelnök számolt már az ország szuverenitásának elvesztésével, látva hazánk hamarosan tényleg be is következő idegen megszállásának a veszélyét. A Magyar Nemzeti Bank aranykészletének a terhére így közel 6 millió frankot kitevő aranyletétet helyeztetett el egy svájci bankban 1944 koratavaszán. A Schweizerische Bankgesellschaft zürichi fiókjában létesített kormányletét kezelésére bizalmas levélben kért fel a miniszterelnök három személyt: a berni magyar követet Bakách-Bessenyey Györgyöt, hivatali elődjét Wettstein Jánost, valamint Vladár Ervin genfi főkonzult. Az alap feletti rendelkezés már a kezdet kezdetén jogi, politikai és morális kérdéseket vetett fel és egy meglehetősen hosszú történet vette ekkor kezdetét, amelyről a Századok legutóbbi, 2020/2. számában olvasható részletes tanulmány Joó András tollából. 

Letölthető PDF

HVG (2020. május 7.)

2020. április 17.

A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmával Joó András munkatársunk az M1 Ma este műsorában összefoglalja a vészkorszak eseményeit.

2020. április 16.

Kovács Emőke  Aki mindent tud Balatonmáriafürdőről - titkos infókkal! címmel közölt interjút  Huszár Mihály történész-muzeológussal a LikeBalaton.hu honlapon. Tovább a linkre

2020. április 14.

A Kossuth Rádió Gondolat-jel című kulturális magazinjában Kovács Emőke munkatársunk Ify Lajos remetepap életéről beszél.

2020. április 12.

Kovács Emőke munkatársunk Kőkeresztek, kápolnák, kálváriák, szakrális művek a Balaton vidékén címmel közölt cikket a LikeBalaton.hu honlapon. „Hazánk és a Balaton vidéke meglehetősen bővelkedik szakrális terekben. Mindezeknek a helyszíneknek különös hangulatot, háttérképet nyújt a Balaton közelsége, a víz csillogása, a tavat övező dombok és hegyek magaslatai, a sorakozó és rendezett szőlőültetvények

2020. április 12.

A V4 Építészeti Alapítvány honlapján megtekinthető Ujváry Gábor  kollégánk Bethlen István és Klebelsberg Kuno államférfiakról szóló előadása. Tovább a linkre

2020. április 11.

Ítélet nélkül címmel közölt könyvajánlót Kovács Emőke Fonyód 1919-ben. Források Tószeghy Albert és társai meggyilkolásához című kötetről a Magyar Nemzetben.

  1. április 10.

Olvasható a Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány kiadásában megjelent Klebelsberg Emlékház kalendáriuma 2017–2019. A beköszöntőt Varga Mihály pénzügyminiszter jegyzi. A kiadvány tartalmazza intézetünk volt és jelenlegi történészei és levéltárosai – Kovács Kálmán Árpád, Hermann Róbert, Schwarczwölder Ádám, Anka László, Kárbin Ákos, Ligeti Dávid, Szakály Sándor, Ujváry Gábor, Tóth Eszter Zsófia, Kiss Dávid – elmúlt években tartott előadásainak nyomtatott változatát. Tovább a linkre

2020. április 10.

A 100 éve született. Új világ született műsor témája Trianon hatása a magyar felsőoktatásra, illetve a hallgatói antiszemitizmus és a magyarországi felsőoktatás. Szó esik a Selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola Sopronba való meneküléséről. A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott műsor történész szakértői: Ujváry Gábor munkatársunk, Sági Éva levéltárvezető és Homor Péter levéltáros (Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár).

2020. április 2.

„A kordon és karantén azonban elégtelennek bizonyult…” címmel közölt írást Kovács Emőke a LikeBalaton.hu honlapon. „A Magyar Királyság területén a XVIII. században nem volt megszokott a nyílt vízi tavakban, folyókban való fürdés. Ennek több oka is volt, az egyik a járványok kiküszöbölésében, a Balatonban való fürdés korlátozásában kereshető. Mária Terézia 1777-ben Ratio Educationis – A nevelés észszerűségé – című rendeletében megtiltotta a folyókban való fürdést vagy úszást, de ezt nem a járványok miatt tette, hanem az emberek testi épségének megóvása miatt volt indokolt. A Balaton a XVIII. század végéig mezőgazdasági terület volt, az állatokat fürdették, itatták benne, a tavat fürdésre, úszásra nem használták” – olvasható a cikkben.

2020. április 2.

A Magyarságkutató Intézet kiadásában napvilágot látott a Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából 2018. decemberében tartott konferencia előadásait tartalmazó kötet. Az opusban Néhány adalék Hunfalvy Pál nyelvésszé válásának kérdéseihez és első nyelvészeti vitáihoz címmel olvasható Lajtai László munkatársunk írása.

2020. március 31.

Kiss Dávid a Munkásőrség története címmel közölt írást az Interpress Magazinban. „A munkásőrség mintájául a két világháború közötti időszak osztrák és magyar szocdem párthadserege, majd a világháborút követően az újjá- és megalakuló SZDP-s és MKP-s rendezőgárda szolgált. Az 1957-ben megalakított munkásőrségnek jelentős szerep jutott a rendszer megszilárdításában” – áll a cikket felvezető szövegben. Letölthető PDF

2020. március 30.

Az M5-ös sugárzott Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek témája Kéthly Anna tevékenysége és politikája.. Meghívott szakértők Nagy Gyöngyi és Rácz János történészek.

2020. március 28.

A KARC FM Corvin Lapok műsorának meghívottja Bertalan Péter munkatársunk, aki Egyéni sorstragédiák és kibontakozás címmel tartott előadást a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár konferenciáján. 

2020. március 28.

„Mert Magyarországon a halál is politizál”  ímmel közölt cikket Schwarczwölder Ádám a Magyar Hírlap hasábjain. „A dualizmus korában a politikai pártok a közjogi kérdés (Magyarország viszonya Ausztriához) mentén rendeződtek. Az 1867-es kiegyezés eleve úgy jött létre, hogy az 1865 óta immár demokratikusan választott (cenzus alapján a 20 éven felüli férfiak kb. 25–30 százaléka rendelkezett választójoggal) országgyűlésben a dualista berendezkedést létrehozni kívánó, Deák Ferenc nevével fémjelzett Deák-párt rendelkezett többséggel. Velük szemben a Balközép Párt kritikusan, a ’48-as Függetlenségi Párt pedig elutasítóan viszonyult a kiegyezéshez. A Deákpárt és a Balközép 1875-ös fúziójával létrejövő és egészen 1905-ig kormányzó Szabadelvű Párt védelmezte a ’67-es rendszert, míg a függetlenségiek továbbra is támadták azt. Elvileg bármelyik választáson megszerezhették volna a többséget a ’48-asok, a gyakorlatban azonban erre ők maguk sem igazán láttak esélyt, 1905-ig eleve nem is indítottak annyi jelöltet, amennyi elegendő lett volna a mandátumok 51 százalékának megszerzéséhez. Az ország magyar lakosságának körében viszont népszerűbbek voltak, és maguk mögött tudhatták az idegenben élő Kossuth támogatását.” Letölthető PDF

2020. március 20.

Mackó úr és gyermekkrimi - balatoni meseirodalom címmel jelent meg Kovács Emőke írása a LikeBalaton.hu honlapon. „Mackó úr nagy utakat tesz meg a 19. század végének Magyarországán, a képzelt utazásokra elkíséri Dorka és Zebulon is. Az érdekes, sok kultúrtörténeti részletet bemutató utak során Mackó úr folyamatos jellemváltozáson megy keresztül.”

2020. március 18.

Farkas Judit Antónia Szalonkönyvből műtárgy. Az illusztrált díszkiadások népszerűsítése a 19. század végi Magyarországon címmel tanulmányt közölt a Tempevölgy idei első számában. A cikk a magyar művelődéstörténet-írás egy eddig kevéssé kutatott területével, a 19. századi díszművek kiadásával, fogadtatásával és népszerűsítésével foglalkozik. Letölthető PDF

2020. március 18.

Szakály Sándor  könyvajánlót közölt  Szabó Péter Magyarok a Don-kanyarban A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942–1943) című kötetéről. Az írás a Hadtörténelmi Közlemények 133. évfolyamának első számában jelent meg. Letölthető PDF

2020. március 18.

Kovács Emőke Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel közölt beszámolót a  Kommunizmus Áldozatai Emléknapja alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében rendezett GULÁG-konferenciáról az Újkor honlapján.

2020. március 16.

Szakály Sándor a Honvédségi Szemlében Altábornagyi miniportrék címmel közölt írást Balla Tibor A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Altábornagyok című kötetéről. Tovább a linkre

2020. március 16.

A Duna World sugározta az Elpusztítani mindent – Az ismeretlen polgárháború 1848/49 című filmet, melynek szakértője Hermann Róbert munkatársunk.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délután sugárzott műsorban szót kap ifjabb Bertényi Iván és Schwarczwölder Ádám munkatársunk. Szóba kerül a reformkor ideje, a kisebbségek reakciója a magyar forradalommal szemben, a nagykanizsai 12 pont, továbbá a zalai 47-es honvéd zászlóalj.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délelőtt sugárzott műsor vendége Szakály Sándor, aki 1848-ról beszél Nagy Katalin mikrofonja előtt. A műsorban megszólalnak Ligeti Dávid és Hermann Róbert munkatársaink is.

2020. március 15.

A KARC FM Álláspont műsorának vendége Ligeti Dávid, akit Haraszti Gyula szerkesztő-műsorvezető 1848. március 15-én lezajlott eseményekről, valamint az utókor 48-as megemlékezéséről kérdezett.

2020. március 15.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc előzményeiről mesél Ligeti Dávid munkatársunk, aki Fábián Barna vendége az M1 Ma reggel műsorában.

2020. március 15.

Kovács Emőke  Egy balatoni márciusi ifjú címmel jelentetett meg írást a LikeBalaton.hu honlapon. „A zánkai temetőben áll egy egyszerű síremlék, amelyről csak a helyiek tudják, hogy egy fiatalon elhunyt, egykori márciusi ifjúnak, kiváló költőnek nyughelye. Bozzay Pál alussza itt örök álmát, kinek nemcsak a sírhelye található a tónál. A közeli Kővágóörsön született, 1829. január 10-én. Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban kezdte meg, majd Késmárkon folytatta, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Hunfalvy Pál tudós-tanár szellemisége.”

  1. március 15.

A Kossuth Rádió hullámhosszán Hermann Róbert a „Nyergelj, fordulj” – a Lenkey század című műsorában a Württemberg-huszárokról és Lenkey János századosról  mesél. Lenkey Péter pedig a Lenkey Társulatról beszél.

2020. március 15.

1848 március 15-ke évfordulója alkalmával Hermann Róbert munkatársunk Görgei Artúr személyéről, a szabadságharcban való szerepéről és utólagos megítéléséről beszél.

2020. március 14.

Az M1 Híradójában Ligeti Dávid arról beszélt, hogy fontos évente megemlékezni az 1848-as eseményekre, a márciusi ifjakra, hiszen az akkori történéseknek a ma élők számára is van üzenete.

2020. március 14.

Schwarczwölder Ádám munkatársunkkal készült rövid interjút közölt a KARC FM Déli News műsora. Téma: a magyar identitás és 1848. Riporter Varga Flóra.

2020. március 13.