Sajtómegjelenések

Interjú jelent meg Hermann Róbert  munkatársunkkal a Válasz Online oldalán „Ez gondolatrendőrség” – Hermann Róbert történész, Orbán egykori padtársa propagandáról, hunokról és Trianonról címmel. Beszélgetőtárs Borbás Barna. 

2020. július 21.

A KARC FM Corvin Lapok műsorának vendége Ujváry Gábor munkatársunk, akit Papp Endre szerkesztő-műsorvezető a Ráció Kiadónál megjelent Hóman-monográfiáról kérdez.

2020. július 18.

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon műsorában a sajtópiacról, a Nemzeti Múzeum rendszerváltoztatásról szóló kiállításáról és a szovjet kivonulásról Rácz János kollégánk, Gál Vilmos történész és Kovács Péter XVI. kerületi polgármester. Tovább a felvételre

  1. július 13.

Az M5-ön sugárzott Kincskereső című műsor témája a Szent György-hegy és Ify Lajos, fonyódi plébános, akinek a személyéről, Kovács Emőke mesél. Megszólal még Bögös András építész és Osvald Gábor.

2020. július 12.

A Festeticsek alkonya címmel közölt Kovács Emőke könyvismertetést Tar Ferenc Egy arisztokrata család mindennapjai című kötetéről. Az írás a Magyar Nemzet hétvégi kulturális mellékletében, a Lugasban olvasható. Letölthető PDF

2020. július 11.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmával Magyarország közszolgája címmel interjú jelent meg Marinovich Endrével a Magyar Hírlap hasábjain. Beszélgetőtárs Faggyas Sándor. Letölthető PDF

2020. július 10.

A Trend FM Kultúrpart műsorának vendége Kovács Emőke munkatársunk, aki a Balaton történetéről szóló könyveit mutatja be. Tovább a felvételre

2020. július 8. 

A KARC FM hullámhosszán sugárzott Spájz című műsor vendége Kovács Emőke munkatársunk, akit Farkas Beatrix  műsorvezető a Balatonról, régi nyarakról és a tó kultúrtörténetéről kérdez. Tovább a felvételre

2020. július 8.

Gali Máté  Perjessy Sándor és az 1919-es szentendrei ellenforradalom  címmel közölt könyvismertetőt Magyar Endre Lénárd: „A rémuralom készséges szolgája kívánt lenni”? Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24–25.) című kötetéről. Az írás a Mandiner honlapján olvasható.

2020. július 8.

A reformátusok Horthy-kultusza címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád. Az írás a Magyar Hírlap oldalán olvasható. „ A református közvélemény száz éve Horthy Miklóst igaz magyar emberként, a Debreceni Kollégium neveltjeként, neves prédikátorok sarjaként fogadta. Az őt tárgyaló jellemzésekből nem egy diktátor képe áll elénk, sokkal inkább egy kemény, úrias, becsületes nevelést kapott katona személyisége rajzolódik ki.” Letölthető PDF

2020. július 7.

Kovács Emőke  a Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Kalendárium vendége. Munkatársunk Szepezdről, Virius Vincéről, a szepezdi fürdőtelep atyjáról és a Balatonról mesél Felszeghy Csaba mikrofonja előtt.

2020. július 3. 

A vízisportélet hőskora címmel Marinovich Endrével készített interjú jelent meg a Velencei-tó magazin idei nyári számában. Beszélgetőtárs  L. Simon László.  Letölthető PDF.

2020. július 3.

A Kossuth Rádió hullámhosszán sugárzott Gondolat-jel kulturális műsorának vendége Kovács Emőke, aki a Hogyan lett a Balaton a magyar Rivéra? kérdésre válaszolva bemutatja a két világháború közötti időszak üdülési szokásait.

2020. június 28.

Kovács Emőke a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelentetett meg recenziót Kamasz a Gulagon címmel Gúth Zoltán Szibériai napló. 1948–1954 című kötetéről. Letölthető PDF

2020. június 26.

Fehér szirmok, sárga csodák, fekete bárkák, bordó nádasok... – Takáts Gyula hagyatéka címmel készített interjút Kovács Emőke munkatársunk Parill Orsolyával, a művész unokahúgával és jogutódjával. Az írás a LikeBalaton oldalán olvasható.

2020. június 26.

A Duna Tv hullámhosszán sugárzott Balatoni nyár magazinműsor vendége Kovács Emőke  munkatársunk, aki a Balaton múltjáról és jelenéről beszél. Tovább a felvételre

2020. június 25.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott 30 éve szabadon műsorának témája az 1990-es népszavazási kezdeményezés, az MDF–SZDSZ közötti paktum, a médiaháború kezdete és a szakszervezetek helyzete. Berényi Zsuzsa szerkesztő-műsorvezető vendégei: Cservák Csaba jogász, Rácz János munkatársunk, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Tovább a felvételre

2020. június 23.

„A PestiSrácoknak nyilatkozva Dr. Kovács Kálmán a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa elmondta: a háborúkat a békék lezárják ezzel megszüntetve a hadihelyzetet. Semmiféle utólagos kártérítés, hadisarc nem jogos, mert az fenntartja a hadiállapotot.”

Tovább a linkre

2020. június 23.

A Gondolat Kiadó gondozásában napvilágot látott a Jogtörténeti Értekezések 46. kötete Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században címen. A tomus tartalmazza Lajtai László Tannyelvszabályozás és magyarnyelv-oktatás az 1918 előtti hazai alsó- és középszintű iskolákban a nemzetépítések tükrében, valamint Schwarczwölder Ádám Megvásárolt társország? – A magyar–horvát kiegyezés és a 121 000 forint esete című tanulmányát.

Letölthető PDF

2020. június 23. 

A békediktátum pártos értelmezése 1945 után  címmel közölt írást Rácz János  a  Magyar Hírlap hasábjain. „A kommunista ideológia alapján próbálták megmagyarázni az 1920-ban történteket. A feladat nehéz volt, különösen azért, mert osztálytartalommal kellett felruházni a trianoni békediktátumot. Az annak képét alakító tételek a második világháború a következő általános pontokban ragadhatók meg: A trianoni béke igazságtalan volt, habár lehetőséget adott a magyar imperialista uralkodó osztályok által régóta sanyargatott nemzetiségeknek nemzeti hazájukhoz csatlakozni, ezzel egy régi vágyuk valósult meg. Az előzmények között volt az első világháború, amely a Monarchia külső és belső ellentmondásainak felerősítését hozta magával.”

Letölthető PDF

2020. június 23.

1918 – A nagy egyesülés éve. Nemzetek, határok, kisebbségek. Egy mítosz dekonstrukciója címmel a Klió  Történelmi szemléző folyóirat idei második számában közölt írást Géczi Róbert.

Tovább a linkre

2020. június 23.

A Rubicon idei június-júliusi összevont számának témája a Trianon-trauma. A történelmi magazinban olvasható Dévavári Zoltán munkatársunk  A Délvidék elvesztése című írása.

Letölthető PDF

  1. június 23.

„A történelem a politikával foglalkozók legjobb tanítómestere" címmel jelent meg interjú Joó András  munkatársunkkal az Újkor honlapján. Készítette Szeghő Patrik.

2020. június 20.

Nehéz évtizedeket vészelt át a Balaton idegenforgalma címmel közölt írást Kovács Emőke a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében, a Lugasban. „A történelemben többször kellett nehéz évtizedeket átvészelnie a Balaton idegenforgalmának. Milyen megoldások születtek a gazdasági recessziók, természeti katasztrófák idején? A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a térség, ha nehezen és nagy erőfeszítések árán is, de mindig talpra állt a megpróbáltatásokat követően.”

2020. június 20.

Az Előretolt Helyőrség júniusi számában Trianonra gondolni kell címmel interjú jelent meg Szakály Sándorral. Beszélgetőtárs Károsi Panni. Letölthető PDF

2020. június 20.

A trianoni felelősség pontjai címmel közölt írást Kovács Kálmán Árpád a Magyar Hírlapban. „A tanulmány gondolatvezetése több helyen megdöbbentően jó. Felveti a katalán példával kapcsolatos utódállami következetlenséget. Ha a katalánoknak – úgymond – tiszteletben kellene tartaniuk Spanyolország törvényeit, és fel kellene hagyniuk szeparatista tevékenységükkel, akkor nem lehetett ez a kérés jogos az integer Magyar Királyságon belül, ráadásul száz évvel ezelőtt? Ha pedig akkor jogos volt a nemzetiségek szeparatista küzdelme a területi önállásért, nem lenne az ma is – csak éppen a magyarokkal kapcsolatban – a szlovák Dél, illetve a Székelyföld vonatkozásában? Erre az ellenoldali válasz az a – Ficeri szerint is álszent – álláspont, miszerint a Magyar Királyság akkori nemzetiségei sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint amilyenben most a katalánok vannak a Spanyol Királyságban.” Letölthető PDF

2020. június 17.

Anka László  munkatársunk a Magyar Naplóban recenziót tett közzé Tökéczki László  A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle című, idén napvilágot látott opusáról. Letölthető PDF

2020. június 11.

Ligeti Dávid a KARC FM hullámhosszán elhangzott Corvin Lapok című műsorában az 1918 őszén történtekről beszél Papp Endre mikrofonja előtt.  

2020. június 6.

Ligeti Dávid munkatársunk az M1 Ma reggel műsorában a trianoni békediktátumról beszél. Kérdezi Fábian Barna műsorvezető. 

2020. június 6. 

Az M5-ön sugárzott Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek műsorban Rácz János és Máthé Áron történészek az első szabadon választott magyar kormányról és Antall Józsefről beszélnek.

2020. június 6.

Az Újkor oldalán „A balatoni kultúra fejlesztése ma fontos nemzeti érdek is” – a Balaton Trianon után címmel közölt cikket Kovács Emőke. „1929-ben az országgyűlés életre hívta a Parlamenti Idegenforgalmi Bizottságot, amely nem sokkal később megalkotta a mérföldkőnek számító – 1929. május 4. – fürdőtörvényt. A fürdőtörvény valóban nagy áttörést jelent a hazai fürdőhelyek életében. Egyfelől a fürdő- és gyógyhelyeket közintézményként kezelte, másfelől – a miniszteri indoklás – külön hangsúlyozta a Balaton fontosságát, szerepét” – olvasható a cikkben.

2020. június 6.

Feltámadhat a hátborzongató remetelak - Újjáéled az Emmaus kápolna? címmel olvasható Bögös András keszthelyi építésszel Kovács Emőke által készített interjú a Likebalaton honlapján.

2020. június 6.

Az M5-ön Összetartozunk címmel történészi vitát láthattak az érdeklődők. Téma: a trianoni békediktátum. Horváth Szilárd műsorvezető meghívottjai: Köő Artúr, Raffay Ernő és Szakály Sándor.

2020. június 4.

A Somogy Televízió hullámhosszán sugárzott Miért? című műsor témája a trianoni békediktátum. Meghívott történész szakértő Bertalan Péter munkatársunk.

2020. június 4. 

Így érintette Csongrád megyét Trianon címmel  interjút közölt Gali Máté  munkatársunkkal a Szegedma.hu. „Horgost 1941 tavaszán, Jugoszlávia összeomlásakor a magyar csapatok visszafoglalták, ám a háború végével a település ismét Jugoszláviához került, és azóta is a délszláv állam része.”

2020. június 4. 

A Magyar Nemzet Trianon mellékletében Visszafordítható-e a történelem kereke? címmel interjú jelent meg három neves történésszel. A békediktátumról nyilatkozik Egry Gábor, Raffay Ernő és Szakály Sándor. Letölthető PDF

2020. június 4.

A Magyar Hírlap hasábjain Anka László  Lehet-e nem elfogadni az elfogadhatatlant? míg Szakály Sándor  Az igazságtalan békék igazsága című írással emlékezik meg a száz évvel ezelőtti országcsonkításról. Letölthető PDF

2020. június 4.

A Kossuth Rádió Krónikájában a vajdasági trianoni megemlékezésről számolnak be, illetve arról, hogy mit tanítanak ma az egykori magyar területeken a magyar történelemről.

2020. június 4. 

Trianon ellenére is együvé tartozunk!  címmel jelent meg interjú Szakály Sándor  főigazgatóval a Vasárnap.hu oldalán. „Trianon esetében leggyakrabban az a kérdés szokott felmerülni: vajon miért kapta ezt a büntetést Magyarország? Némelyek a dualista állam nemzetiségi politikáját említik ilyenkor, mások különböző erők összeesküvését. Én úgy vélem, Trianont és az országhatárok drasztikus átrajzolását elsősorban a(z első) világháborús vereség okozta.”

2020. június 4.

Nógrád területe is átalakult a trianoni békediktátum miatt címmel tett közzé írást Gali Máté  a Nógrád Megyei Hírlapban. „Nógrádban azonban nem mindenki törődött bele előbb az idegen megszállásba, utóbb az ország feldarabolásába. 1919. január 29-én a hazáért történő önfeláldozás fényes példáját adva önszerveződő ellenállás keretében balassagyarmati vasutasok és polgárok a közelben állomásozó katonasággal karöltve kiűzték a vármegye akkori székhelyéről a csehszlovákokat.”

2020. június 4.

A szlovákiai magyar nyelvű települések magyar nyelvű kábelcsatornáján Felvidékről, Trianonról a Megyek túlra című könyvéről beszél Jezsó Ákos, intézetünk sajtó és  kommunikációs munkatársa.

2020. június 4.