Sajtótükör

Kovács Kálmán Árpád Samuel von Brukental und die religionspolitischen Sonderberichte (Separatvoten) der 1760er und 1770er Jahre (Brukental Sámuel és az 1760-1770-es évek valláspolitikai különjelentései) címmel közölt tanulmányt a Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde legújabb számában. 

2019. július 16.

Boross Péter volt miniszterelnök, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Tanácsadó Testületének elnöke Antall következménye az én történetem  címmel interjút adott a Mandinernek.

2019. július 12.

Farkas Judit Antónia  Betekintőbe írt tanulmányát ajánlja a HVG Szellem-plusz rovata: „Nagyon is a mának szóló történelem, ami az 1950-es évek végén történt. Ennek egy érdekes epizódja, hogy négy fiatal brit konzervatív politikus és újságíró megszervezte az ENSZ által is támogatott Menekültek Világévét (1959–1960-ban). Az ügy népszerűsítésére megnyerték egy akkoriban igen sikeres rajzolót és újságíró feleségét, Ronald Searle-t és Kaye Webbet.” Letölthető PDF

2019. július 11.

Szalai Miklós, a halimbai gyógyteás esperes a szocialista időszakban címmel közölt Tóth Eszter Zsófia  cikket a Napi Történelmi Forrás oldalán. „A szocialista időszakban a tudományba, annak haladásába és a technikai fejlődésbe vetett hitt mindent felülmúlt. Gondoljunk csak az első szívátültetésekre, lombikprogramokra. A gyógyászat terén a védőoltások elterjedése és az antibiotikumok uralták a terepet. Aki gyógynövényekkel akart gyógyítani, az kuruzslónak számított, mint Szalai Miklós (1902-1990), halimbai füves esperes is…”

2019. július 10.

Gali Máté  a Bajai Honpolgár elnevezésű honismereti és kulturális folyóiratban A magyarországi Tanácsköztársaságról, száz év távlatából  címmel közölt cikket.

2019. július 9.

Nagyinterjú jelent meg Ungváry Krisztiánnal a 24.hu oldalán az „Orbán-kabinetről és világkormányról, történelemhamisításról és felperzselt Európáról”. „Korábban még Szakály Sándor is csak annyit állapított meg, hogy 1944 márciusában Magyarország önállósága rendkívüli mértékben beszűkült, s ezt amúgy én is aláírom. A kormányzat seregnyi olyan történelempolitikai állítást tesz, amit a szakma nem igazol vissza. És ki másnak lenne kötelessége ezekre a tévedésekre felhívni a figyelmet, mint a történésznek, aki egy az adófizetők pénzéből fenntartott kormányzati intézményben dolgozik” – állítja Ungváry Krisztián.

444.hu

2019. július 8.

A KARC FM Corvin lapok  műsorának vendége Orosz László, aki a felvidéki német közösségek történetéről és a második világháború utáni meghurcoltatásáról beszél. Műsorvezető  Papp Endre.

2019. július 6.

Kádár János halála és temetése  címmel olvasható Rácz János írása a Magyar Hírlapban. „Németh Miklós egykori miniszterelnök visszaemlékezése szerint 1989. július 6-án a kútvölgyi pártkórházban haldokló egykori MSZMP-főtitkár, a korszak névadója, Kádár papot kért, gyónni szeretett volna.” Letölthető PDF

Hunhír.hu

  1. július 6.

Traumaként cipeljük Kádárék bűneitTóth Eszter Zsófia a Mandinernek.„Sajnos még mindig kevésbé közismert, hogy a Kádár-rendszerben is börtönöztek be politikai okokból embereket, egy példát hozva: azokat a fiatalokat, akik a Bauer Sándor halála utáni március 15-én, 1969. március 15-én spontán megemlékezést szerveztek róla, és 1848-as dalokat énekeltek, letöltendő szabadságvesztésre ítélték – Székely Dezsőékről van szó –, de gondolhatunk a katonai szolgálatmegtagadókra is. A történettudomány fontos feladata ezeket a pereket feltárni.”

Vasárnap.hu

2019. július 6.

A Kossuth Rádió Társi István által vezetett 100 éve történt című műsorában a Tanácsköztársaság elleni szembenállás formáiról és lehetőségeiről beszél Ligeti Dávid és Révész Tamás.

2019. július 4.

Ronald Searle és Kaye Webb illusztrált riportázsának magyar menekültjei (1959) címmel közölt tanulmányt Farkas Judit Antónia a Betekintő legújabb számában (2019/2). Az Egyesült Nemzetek Menekültek Világéve (1959-1960) elnevezésű nagyszabású pénzgyűjtő kampánya felkérésére készült riportázs az ausztriai, olaszországi és görögországi táborokban és ideiglenes szálláshelyeken élő menekültek életén és történetein keresztül enged bepillantást az 1945 utáni európai menekültproblémába. A riportnak az volt a célja, hogy felhívja a brit közvélemény figyelmét, és pénzt gyűjtsön a hosszabb ideje lágerekben élő hontalanok, közülük is a legkiszolgáltatottabbak, a betegek, öregek és gyerekek megsegítésére, a táborok felszámolására. A Magyarországon máig ismeretlen vizuális tényfeltáró munka készítői az osztrák táborokban 1944-1945-ös és 1956-os magyar menekültekkel is találkoztak, róluk is készültek rajzok, és az ő történeteikről is beszámoltak. A tanulmány szerzőjének sikerült az egyik egykori kislányt felkutatnia, és a több ízben otthonát, szülőföldjét elhagyni kényszerülő család viszontagságokkal teli életútját rekonstruálnia.

2019. július 4.

Európai rendezésből új világrend alakult címmel jelent meg Ligeti Dávid  cikke a Magyar Hírlapban. „A versailles-i béke legfőbb célja a kontinens legerősebb állama, Németország megtörése volt, döntően a franciák félelmei és tapasztalatai alapján. A győztes háború ugyanis megerősítette: Párizs önmagában képtelen ellensúlyozni szomszédja gazdasági és katonai potenciálját, sőt Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok jelentős anyagi és katonai támogatása mellett is csak üggyel-bajjal tudta elhárítani a német támadást. Ráadásul a nyugati front szinte teljes hosszában francia területen húzódott a háború 51 hónapja során. Az anyagi pusztításon túl azonban döntő szerepe volt a francia nemzettudat revansvágyának is: nem véletlen, hogy a tárgyalásokat 1919. ja­nuár 18-án, a Német Császárság kikiáltásának 48. évfordulóján kezdték meg.” Letölthető PDF

  1. július 1.

A Hadtörténelmi Közlemények júniusi számában Réfi Attila A császári-királyi karabélyos és vértes törzstisztek a francia háborúk idején (1792–1815) című kötetéről jelent meg recenzió. Szerzője Lenkefi Ferenc.

2019. június 28.

Ungváry Krisztián, a VERITAS Intézet munkatársa az Euronews kérdéseire válaszol  a Terror Háza előtti utcai plakátkiállítás kapcsán. „Ungváry szerint bár apróbb pontatlanságnak tűnik, hogy a Rákosi-korszakról szóló táblán Kádár-kori képek szerepelnek, vagy hogy a Csodák Évének is nevezett 1989-et '88-as tüntetések képeivel ábrázolják, már ez is aláássa a dolog hitelességét.”

Teljes felvétel

2019. június 27.

A Figyelő hetilapban Udvardy Zoltán oldalas recenziója olvasható a Vörös Mágus című, kollégánk, Jezsó Ákos jegyezte, az idén tavasszal megjelent kötetről. 

2019. június 27.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában Ligeti Dávid  és  Révész Tamás történészek az 1919-es felvidéki hadjáratról beszélnek. Riporter Társi István.

2019. június 20.

A KARC FM Corvin lapok műsorában Ligeti Dávid az 1919-es földosztásról, valamint a Károlyi-korszak belpolitikájáról beszél Papp Endre mikrofonja előtt.

2019. június 15.

Hat koporsó a Hősök terén címmel jelent meg Rácz János Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-ai újratemetésének margójára elnevezésű írásának harmadik része a Magyar Hírlapban.  „Ilyen körülmények közepette került sor az 1989. június 16-ai újratemetésre. A Hősök terén tartott megemlékezésen, demonstrá­ción csaknem kétszázezer ember vett részt. A Műcsarnok előtti szertartás hátterét, a húszas évek orosz konstruktivista díszleteit követve, ifjabb Rajk László tervezte. Azért érdemes ezt az utóbbi nevet is kiemelni, mert 1956 októberében is volt egy újratemetés, ahol éppen az édesapjának, a törvénysértő per után kivégzett egykori kommunista belügyminiszternek adták meg az elmaradt végtisztességet.”

2019. június 15.

A Ráció Kiadó és a Városi Levéltár és Kutatóintézet, Székesfehérvár  kiadásában megjelent az Ujváry Gábor  által szerkesztett Hóman Bálint és népbírósági pere című kötet.

Hóman Bálint 1946-os népbírósági perének 2015-ös újratárgyalása kapcsán szokatlan hevességgel lángoltak föl Magyarországon az emlékezetpolitikai viták. Hómant a szakmai és a politikai munkásságát nem vagy alig ismerő újságírók és történészek rendkívül magabiztosan, sokszor még a népbíróság vádjait is túlszárnyalva ítélték el, a másik oldalon pedig – ugyanilyen tévesen – a legkiválóbb és a leginkább előrelátó magyar politikusok között jelölték ki a helyét. Az Ujváry Gábor szerkesztette forráskiadvány nemcsak az 1946-os, Hómannal szembeni első- és másodfokú népbírósági eljárás – illetve az alóli 2015-ös felmentése – bőséges jegyzetapparátussal ellátott iratait, hanem egy Hóman életének legfontosabb állomásait is bemutató részletes kronológiát, illetve a magyar népbíróságok tevékenységéről, a Hóman-perekről, a Hóman hamvainak megtalálásáról és azonosításáról, rehabilitálásának kísérleteiről és történetéről szóló tanulmányokat és emlékezéseket, valamint az újratárgyalás védőjének és bírójának a visszatekintését is tartalmazza. Forrás: Ráció Kiadó

2019. június 14.

Az állampárt meghátrált (Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-ai újratemetésének margójára)  címmel Rácz János cikkének második része olvasható a Magyar Hírlap mai számában-

Letölthető PDF

  1. június 14.

Nem jó út az elfojtás címmel  a  Szabad Föld hasábjain interjú jelent meg Tóth Eszter Zsófia munkatársunkkal. „A Budapest Harisnyagyár Felszabadulás brigádjának tagjai izgatottan várakoztak a Parlamentben 1970. április 1-jén, hogy szocialista emberhez méltó teljesítményük elismeréséül átvegyék az Állami Díjat. Tóth Eszter Zsófia történész a rendszerváltás után mind a tíz brigádtaggal hosszan és többször beszélgetett az életükről. Ezenkívül forradalmi ápolónőkkel, országgyűlési képviselőkké vedlett munkásnőkkel, pöfékelő traktoros lányokkal. A VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa számos kötetben megfestette már a szocializmus társadalomtörténetét, nem csak nőknek. Mert a múltat igenis ki kell beszélni, a nagy elhallgatások megmérgezik a környezetet.” Letölthető PDF

2019. június 14.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorában a Magyarországi Tanácsköztársaság haderőkéről, a Vörös Hadseregről beszél Ligeti Dávid és Révész Tamás.

2019. június 13. 

Rácz János munkatársunk Kádár súlyos öröksége című írásának első része olvasható a Magyar Hírlapban. A cikk alcíme: Nagy Imre és sorstársai 1989. június 16-i újratemetésének margójára. Letölthető PDF

2019. június 13.

A KARC FM Corvin lapok műsorában Ligeti Dávid a történelmi Magyarország felbomlásáról, a Károlyi Mihály vezette kormányról és Wilson amerikai elnök 14 pontjáról beszél.

2019. június 8.

A KARC FM Corvin lapok műsorában  Ligeti Dávid munkatársunkat Papp Endre kérdezi. A műsor témája Károlyi Mihály, a padovai és a belgrádi fegyverszünet.

2019. június 1.

Az M5 Ez itt a kérdés… műsorának témája Hóman Bálint vitatott személye. Meghívott szakértők: Ujváry Gábor és Zinner Tibor  történészek, valamint Horváth Zsolt tanácsvezető bíró.

2019. május 30.

A Somogy TV Miért című műsorának meghívottja Bertalan Péter munkatársunk, aki az európai parlamenti választások magyarországi eredményeit értékeli.

  1. május 27.

Bertalan Péter tanítványával, Mészáros Virággal közösen jegyzett tanulmánya jelent meg Hálózatok és minőség az oktatásban címmel az Új kihívások és pedagógiai innovációk a szakképzésben és a felsőoktatásban elnevezésű, az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ által kiadott kötetben.

2019. május 23.

Hollósi Gábor Symbol or Concept? An Overview of the Doctrine of the Holy Crown of Hungary címmel közölt tanulmányt Szent Korona tanról a kanadai Hungarian Studies Association Hungarian Studies Review (HSR) folyóiratának legújabb számában.

2019. május 22. 

Pollmann Ferenc hadtörténészt kollégái nyugállományba vonulása alkalmával kötettel köszöntötték. A tanulmányok Pollmann Ferenc tiszteletére című könyvben: Hermann Róbert  Négy hősi halott, meg egy fél – a túloldalról, Ligeti Dávid Egy liviusi kontrafakt nyomában, valamint Szakály Sándor Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes életútjának vázlata címen tett közzé tanulmányt.

2019. május 22.

A napokban megjelent Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon című tanulmánykötetedben Orosz László munkatársunk Magyar statisztikus a német „Volksboden” árnyékában. Kovács Alajos a német népesség dunántúli terjeszkedéséről című írással van jelen.

2019. május 21.

A Tanácsköztársaság és az egyházak címmel közölt cikket Kovács Kálmán Árpád a Magyar Hírlapban. „A totális iskolaállamosítás azonnali hatállyal szocializálta a közoktatási intézményeket. Formálisan nem tiltották be a vallástanítást, a társadalmi ismeretek előírását azonban mindenki a hittan helyett értette. A közügy jellegétől megfosztott vallás képviselői, ha tudták (és elnézték nekik), szigorúan oktatási időn kívül összegyűjthették a gyerekeket a tulajdonukban hagyott parókiális épületekben” – írja kollégánk. (Letölthető PDF)

2019. május 17.

Tóth Eszter Zsófia legújabb „retrócikke” „Dolgozik a KÖZLERT” – Az első éjjel nappali és önkiszolgáló boltok címmel jelent meg a Napi Történelmi Forrás honlapján.

  1. május 12.

A Kossuth Rádió Gondolat-jel műsorában a Nemzeti Galériában megnyílt Fortepan-kiállításról Tóth Eszter Zsófia munkatársunkat kérdeztet Farkas Adrienn szerkesztő-műsorvezető.

2019. május 12.

A csernobili atomkatasztrófa és a nagyhatalmi versenyfutás címmel jelent meg Bertalan Péter cikke a Magyar Hírlapban. „A korábbi időszakban a bipolaritásra épülő kényes katonapolitikai egyensúlyt a Szovjetunió afganisztáni agressziója, valamint az Egyesült Államok által indukált csillagháborús program felborítja, mindez a globális sakktáblán játszó nagyhatalmaktól új taktikai variációk alkalmazását követeli meg. Ennek a folyamatnak a főbb állomásai: a többször is felhasználható Columbia űrrepülőgép 1981-ben történő fellövése, két év múlva a csillagháborús program, a földközeli űrtérbe telepítendő, hadászati támadófegyverekre is alapozó, 1983. március 23-án bejelentett Hadászati Védelmi Kezdeményezés (Strategic Defence Initiative)” – olvasható az írásban. Letölthető PDF

2019. május 10.

A magyar királyi köztársaság címmel közölt tanulmányt Hollósi Gábor munkatársunk az Élet és Tudomány 2019/19. számában az 1920. évi  I. törvénycikkrőlL 

2019. május 10. 

Kádár János bukása  címmel jelent meg interjú Rácz János munkatársunkkal a Magyar Nemzetben. „A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségügyi állapotáról, majd úgy határozott, hogy Kádár Jánost felmenti pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából. A testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, amelyet nyilvánosságra hoznak.” Tovább a linkre

2019. május 9.

Az 1980-as évek emblematikus szórakozóhelyei és a film. Az Árnyékszázad és a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című filmek elemzése címmel közölt cikket Tóth Eszter Zsófia a Volt egyszer egy beatkorszak blogon.  

2019. május 4.

Minden hosszú életnek megvannak a maga kockázatai címmel Boross Péterrel sugárzott interjút a Hír TV Őszintén műsora. Riporter Turda Adrienn.

2019. május 3.

Anka László A régi Országgyűlési Múzeum Apponyi Albert-emlékszobája címmel közölt tanulmányt a Magyar Múzeumi Történész Társulat évkönyvében,  a Történeti Muzeológiai Szemle 17. kötetében.

2019. május 3.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája Kun Béla és a bolsevik eszmerenszer. A műsor meghívott történész szakértői Hatos Pál és Ligeti Dávid.

2019. május 2.