Sajtótükör

Volt-e (érdemi) alternatíva… címmel közölt írást Szakály Sándor. A Magyar Hírlapban megjelent cikk alcíme: Száz éve választotta meg a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává. Letölthető PDF

2020. február 29.

A történész visszatér  címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Magyar Hírlap hasábjain. A főigazgatót Faggyas Sándor kérdezte. „Szeretném elérni, hogy a VERITAS még stabilabb lábakon álljon. Jelenleg van egy kutatóintézetünk, van egy levéltárunk, és lesz egy GULAG–GUPVI-emlékhely, a tervek szerint Cegléden, egy egykori laktanyában, ahol gyűjtőtábor működött 1945 után. Ez utóbbi lenne a harmadik láb, és mivel susztercsaládból származom, tudom, hogy a háromlábú kisszék a legstabilabb. Nagyon jó lenne, ha az emlékhely révén pontos és hiteles képet kaphatna a magyar társadalom, főleg a fiatalok, hogy mi történt ebben az országban a második világháború után a málenkij robotra, a hadifogságba elhurcoltakkal….” Letölthető PDF

2020. február 29. 

Németh Ferenccel, Szepezd krónikásával készített interjút Kovács Emőke. A Likebalaton.hu oldalán olvasható: „Németh Ferencet Szepezden a legnagyobb tisztelet övezi. Mindent tud e csendes és kedves balatoni település múltjáról, ismeri zegét-zugát, szorgalmasan írja helytörténeti összeállításait és régi téglákat is gyűjt.” Tovább a linkre

2020. február 29.

„Latyi” Rodolfóval táncolt címmel jelent meg interjú a Naplóban Kovács Emőkével legújabb kötette bemutatása kapcsán. „Célom, hogy olyan balatoni sikertörténeteket, sorsokat mutassak be, amelyek a 21. században is példaértékűek lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem helytörténész vagyok, tehát nem az egyes települések történeti vonatkozásait tárom fel, erre vannak kiváló, igazi helytörténészek, akikkel egyébként gyakran együttműködöm és jó a kapcsolatom. Én úgynevezett szintetizáló történész vagyok, aki a Balatonnal kapcsolatos nagy összefüggéseket, jelenségeket igyekszik feltár.” Letölthető PDF

2020. február 28.

A Kossuth Rádió Egyszer volt…  műsorában Kovács Kálmán Árpád  munkatársunk az általa szerkesztett Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című kötetről beszél.

2020. február 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott XX. századi történelem műsor vendége Ujváry Gábor, akit Horváth Szilárd műsorvezető a Trianon utáni határon túli és a csonka-magyarországi felsőoktatásról kérdezett.

2020. február 25

A Vasárnap oldalán Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel intejú jelent meg Kovács Emőkével a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmával szervezett GULÁG-konferenciáról. Munkatársunkat Tóth Gábor kérdezte.

2020. február 25.

A Magyar Hírlap hasábjain A kommunizmus keresztény áldozatai címmel közölt írást Bertalan Péter. „Kevésbé ismert a katolikus egyházzal és a katolikus iskolarendszerrel szoros kapcsolatban lévő magyar cserkészet ellen indított támadások sorozata” – olvashatjuk a cikk felvezetőjében. Letölthető PDF

2020. február 25.

Moszkvába költözött a Balaton címmel jelent meg írása Kovács Emőkének a Likebalaton.hu honlapján. „A cím nem tévedés, hanem egy valós tényt közöl: 1972. április 4-én ugyanis Balaton névvel nyílt áruház, a szovjet-magyar barátság jegyében, Moszkvában.”

2020. február 23.

Az M5 Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek műsor a kommunizmus áldozataival foglalkozik. Takaró Mihály vendégei Ligeti Dávid és Máthé Áron történészek.

  1. február 22.

Takarás, elvtársak!  címmel jelent meg Bertók T. László  írása az újjászervezett Munkásőrségről a Magyar Nemzetben. A szerző Kiss Dávid  munkatársunkat kérdezi a kommunisták milíciájáról.

  1. február 22.

A KARRC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsorának vendége Bertalan Péter  munkatársunk, akit Papp Endre műsorvezető a rendszerváltoztatás utáni privatizációról kérdezett.

  1. február 22.

Egy hollywoodi színésznő balatoni kastélya  címmel közölt cikket Kovács Emőke a LikeBalaton.hu honlapján. „Születési neve kérdéses (Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni említés egyaránt akad), de az bizonyos, hogy egy budai vendéglős, sokgyermekes család legkisebb lányaként látta meg a napvilágot 1904-ben. Kislánykora óta vonzotta a színpad, a szereplés, a szavalás. Színiakadémista lett, ekkor változtatott nevet is. Zabolázhatatlan, szókimondó, de tehetséges színésznőnek tartották, azonban pontatlanságai és nehéz természete miatt eltanácsolták az akadémiáról. Ám ez sem tántorította el, folyamatosan ostromolta a színházakat. Végül Molnár Ferenc író fedezte fel és tőle kapta meg az Ibolya című darab főszerepét. Sorra járta a színházakat: a Magyar Színház után a Vígszínház következett, nagy sikerekkel. Majd az 1920-as évek elején már szerepelt némafilmekben (pl. Az egér), utána egy Németországba eljutott próbafelvétel eredményeként két német film főszerepét nyerte el. A történelem vihara vetett véget Németországban felfelé ívelő pályájának: a nemzetiszocialista eszmék megjelenésével a zsidó származású filmcsillagnak 1933-ban el kellett hagynia Berlint. 1937-ben már Hollywoodban készítette filmjeit, összesen hármat. A korábban Németországban forgatott alkotásokat időközben nagy sikerrel bemutatták Magyarországon és a Szovjetunióban is. Így lett Sztálin kedvenc külföldi színésznője a filmvásznon ragyogóan alakító Gaál Franciska. A Péter című filmje 1935-ben Moszkvában elnyerte a legjobb filmvígjáték díját” – olvasható a cikkben.

2020. február 20.

Az M5 adón futó Ez itt a kérdés című műsor témája a Hagyományőrző Munkásőr Társaság megalakulása. Horváth Szilárd műsorvezető történész beszélgetőpartnerei: Kiss Dávid munkatársunk és Ötvös István (NEB).

  1. február 17.

Vajon, mit csináltak télen a balatoni halászok?  címmel közölt írást Kovács Emőke munkatársunk a Likebalaton.hu oldalán. „A téli Balaton világa, ha csendesebb is, mint a nyári, nem volt eseménytelen a múltban sem. A balatoni halászok téli tevékenységét, a jeges halászatok érdekességeit, a halászok téli, sajnálatos tragédiáit vesszük számba.”

  1. február 17.

Gruber Márk István sikeres, fiatal balatoni drónfotós. Kovács Emőke beszélgetett vele a tavi drónfotózás érdekességeiről – olvasható a LikeBalaton.hu honlapján.

2020. február 16.

Papp Endre a KARC FM Corvin Lapok műsorvezetője Bertalan Péter munkatársunkat kérdezte geo- és gazdaságpolitika illetve rendszerváltoztatás témában. A beszélgetés során szóba került a magyar cukoripar privatizációja.

  1. február 15.

Fosztogatás és terror címmel közölt cikket a román megszállásról Anka László munkatársunk. A Magyar Hírlapban megjelenő írásban olvashatjuk: „Mielőtt a Károlyi-kormány aláírta volna a belgrádi fegyverszüneti egyezményt 1918 novemberében, a románok az utolsó pillanatban – a bukaresti békét megszegve – újra hadat üzentek Magyarországnak, hogy nemzetközi jogi értelemben hadviselő félként fejezzék be a háborút a győztesek oldalán, és ez adjon az erő jogán alapot területszerzési ambícióiknak. Ezzel együtt az év végén csapataik elkezdtek bevonulni Erdélybe, majd 1919 tavaszán kijutottak az Alföldre. Május elsején már a Tisza keleti partján álltak, miután a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregét odáig visszaszorították. Július második felében a Vörös Hadsereg támadást indított a túlerőben lévő román csapatok ellen, de néhány nap alatt vereséget szenvedett. Ennek következtében a kommün összeomlott, a népbiztosok elmenekültek, augusztus első napjaiban a Duna–Tisza közén a románok fogságba ejtették a vörösök több mint negyvenezer katonáját és óriási mennyiségű hadfelszerelést zsákmányoltak”.

Letölthető PDF

2020. február 14.

A Demokratában Feltámadt a Munkásőrség címmel cikk jelent meg a kommunista párt milíciájának Hagyományőrző Munkásőr Társaság néven való bejegyzéséről. Ennek kapcsán nyilatkozik a hetilapnak Kiss Dávid munkatársunk. Tovább a linkre

2020. február 12,

A kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál napvilágot látott Ligeti Dávid  munkatársunk kötete Előre, Arz! A Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke, báró Artur Arz von Straussenburg cs. és kir. vezérezredes élete és pályafutása címmel. Borító, főcímoldal és impresszumoldal (PDF)

2020. február 11.

„Nem hátterem, szinte társam a Balaton...” címmel készített Kovács Emőke interjút a LikeBalaton.hu oldalán Németh István Péter költővel. Tovább a linkre

2020. február 11. LB

Szakály Sándornak olyan pályát sikerült befutnia amilyenre nem is számított címmel jelent meg interjú a VERITAS főigazgatójával a sonline.hu oldalán. Tovább a linkre

2020. február 10.

A Hit Rádió Gyújtópont műsorának meghívottja Kiss Dávid munkatársunk, aki a Munkásőrségről beszél annak apropóján, hogy civil szervezetként bejegyezték az egykori párthadsereget.

2020. február 7.

Szakály Sándor Csak egy kérdés... című írásában válaszol Karsai Lászlónak az Élet és irodalom oldalán.  „Az 1939. évi II. törvénycikk pontosan rendelkezett erről a fegyver nélküli szolgálatról, amely nem magyar sajátosság volt a két világháború közötti időszakban. Az már egy másik kérdés, hogy a különböző munkaszolgálatos alakulatok parancsnokai és fegyveres tagjai miként viszonyultak a munkaszolgálatosokhoz. Kik voltak azok, akik betartották a Szolgálati Szabályzat előírásait, és kik, akik emberi mivoltukból kivetkőzve bántak a munkaszolgálatosokkal, akiknek a döntő többsége zsidó származású volt. Azonban jelentős számban szolgáltak munkaszolgálatosként a magyar nyelvet nem ismerő magyarországi nemzetiségek is, ahogy a román és a szlovák haderőben a magyar nemzetiségű katonakötelesek nagy része is.” Letölthető PDF

2020. február 7.

Az ATV Híradójában rövid interjú hangzott el Kiss Dávid munkatársunkkal annak kapcsán, hogy civil szervezetként Hagyományőrző Munkásőr Társaság néven újjáalakult a Munkásőrség.

2020. február 6.

Hollósi Gábor  A történelmi emlékezet az 1920. évi I. törvénycikk indoklásában címmel közölt tanulmányt a Jogtörténeti szemle legfrissebb számában (2019/1.). Letölthető PDF

2020. február 6.

Az M5 Ez itt a kérdés műsorának témája Antall József személyisége, a rendszerváltoztatás után első szabadon választott miniszterelnöke. Horváth Szilárd műsorvezető beszélgetőtársai Marinovich Endre és Rácz János. 

2020. február 3.

Szakszerűen, tényszerűen, népszerűen címmel ajánlja Szakály Sándor a Bécsi Napló idei első, januári-februári számában Balla Tibor Szarajevó, Doberdó, Trianon. Magyarország az első világháborúban című kötetét. Letölthető PDF

2020. február 2.

Joó András munkatársunk a Corvin Lapok meghívottja. A KARC FM hullámhosszán elhangzott műsor témája Ullein-Reviczky Antal személye és tevékenysége.Riporter Papp Endre.

2020. február 1.

Akinek 1315 nap adatott a rendszerváltoztatásra címmel jelent meg interjú Marinovich Endre általános és tudományos főigazgató-helyettessel a Magyar Napló oldalain.  Beszélgetőtárs Kopácsy Gergely. Letölthető PDF

2020. január 31.

A 100 éve történt – új világ született történelmi műsor témája Apponyi Albert trianoni beszéde. A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott műsor történész szakértői Anka László és  Zeidler Miklós.

2020. január 30.

Az Interpress Magazinban jelent meg Kiss Dávid Munkásőrség – a kezdetek című tanulmánya. „A Munkásőrség országos parancsnoksága a Budapest V. kerület, Arany János utca 25. szám alatt működött, ennek alárendeltségébe a fővárosi és a megyei parancsnokságok, továbbá pár közvetlen alegység került. A fővárosi szervek a kerületi, a megyeiek pedig a városi és járási parancsnokságokat irányították” – írja munkatársunk.

2020. január 30.

A 2020. évi Kisújszállási Nagykun Kalendáriumban Ligeti Dávid A fiatal Arany és a klasszika-filológiai hagyomány címen tett közzé írást. Letölthető PDF

  1. január 28.

Megfertőzte a koppányi aga és a csizmadiamester meséje címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Somogyi Hírlap hasábjain annak kapcsán, hogy a VERITAS főigazgatója a Somogy Polgáraiért-díjban részesült. Letölthető PDF

2020. január 25.

A magyar békedelegáció, valamint a küldöttség története a béke-előkészítéstől a béke aláírásáig a témája a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorának. meghívott Történészek: Anka László és Zeidler Miklós.

2020. január 23.

A magyar kultúra napja alkalmával a Veol.hu újságírói az oktatás és a kultúra képviselőit interjúvolták meg. Kovács Emőke munkatársunk szerint: „Olyan sok káros szenvedélye van a ma emberének, olyan sok a függőség, a kényszeresség, az időrabló tevékenység, a digitális világ által okozott szellemi rabság. Miért ne lehetne szenvedélyünk a kultúra? Ártani bizonyára nem árt, sőt: a legnagyobb haszna lehet az egész nemzet és minden generáció számára. A kultúránk köt össze és tart meg bennünket, magyarokat – ez nem üres frázis, ez a valóság, és ez lenne a jövő. A mostani magyar kultúra napján sem tudok javasolni mást, csak azt: Legyen a kultúra szenvedély!”

2020. január 22.

A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című reggeli hírmagazinban Ligeti Dávid munkatársunk a trianoni békeszerződésről beszél  annak kapcsán, hogy megjelent a békediktátum szövege, illetve száz évvel ezelőtt hangzott el Apponyi Albert védőbeszéde.

2020. január 20. 

Anka László Hazánk és az antant 1919-ben címmel cikket közölt a Magyar Hírlap hasábjain. „Magyarország sorsáról 1919. január-március folyamán Károlyi Mihály népköztársasága idején döntöttek a konferencia különböző területi bizottságaiban, majd ezekről május első felében mondták ki az antanthatalmak vezetői a végső szót, amikor már a tanácsköztársaság diktatórikus kommunista rezsimje irányította az országot. Azonban Károlyi Mihály és Kun Béla kormányait a győztesek nem ismerték el. (Károlyi bárkit próbált küldeni az antanthoz, szóba sem álltak az illetővel, vagy szavai süket fülekre találtak.)” Letölthető PDF

2020. január 20.

A Kossuth Rádió hullámhosszán Bertalan Péter munkatársunk a harminc éve kipattant Dunagate-ügyről és annak következményeiről  beszél.

  1. január 19.

Miért Magyarország kapta a legdurvább békefeltételeket, valamint Apponyi Albert 1920. január 16-án elhangzott beszéde az Ez itt a kérdés műsor témája. Meghívott történészek: Ligeti Dávid munkatársunk, valamint Vizi László Tamás (Kodolányi János egyetem /Magyarságkutató Intézet).

2020. január 16.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott A nap kérdése műsorban Trianonról és Apponyi Albert beszédéről Tóth Norbert nemzetközi jogász és Anka László munkatársunk beszél.

  1. január 16.