Sajtótükör

A KARC FM Corvin Lapok műsorában Ligeti Dávid a száz évvel ezelőtt lezajlott magyarországi eseményekről  beszél  Papp Endre  szerkesztő-riporter mikrofonja előtt.

2019. szeptember 21.

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A herszoni hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó története címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján.

2019. szeptember 18.

Nemzetfogalom és nemzetiség a 19. század középső harmadának Magyarországán címmel közölt tanulmányt Lajtai László munkatársunk a Közös dolgaink honlapján.

2019. szeptember 17.

Bertalan Péter A protestáns egyházak Somogyban 1956–1968 címmel közölt tanulmányt a Reformáció a Dél-Dunántúlon című kötetben. A könyvet a Magyar Nemzeti Levéltár jelentette meg Borsy Judit szerkesztésében.

  1. szeptember 17.

A Rubicon történelmi magazin idei szeptember-októberi összevont számában Gali Máté kollégánk Károlyi Mihály hazaárulási pere címmel közölt tanulmányt. Letölthető PDF

2019. szeptember 16.

Az Amerikából jöttem… és a gumizás: az 1980-as évek népszerű játékai  címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Érdemes felidézni más népszerű játékokat is: a lányoknak a gumizást és a macskabölcsőt. A gumizás alapanyageszköze nem sok volt: 3,3.5 fél méter gatyagumi. Minimum három játékos, de megtette kettő és egy székláb is (én játszottam otthon úgy is, hogy két székkel, egyedül.) A két egymással szemben álló ember bokáján megy át a gumi, a középső játékos pedig egyre nehezebb ügyességi feladatokat old meg a gumira ráugrással, áthúzással. Fokozatok: boka, sípcsont, térd, derék, hónalj. A játék az ugrás elrontásági tartott, akkor helyet cseréltek. Az nyert, aki a legmagasabbra fokozatra jutott el.”

2019. szeptember 15.

A kommün kormány bukása után hivatalba lépő Peidl Gyula vezette kormány tevékenységét mutatja be Ligeti Dávid a KARC FM Corvin Lapok című műsorában. Riporter: Papp Endre.

  1. szeptember 14.

Schwarczwölder Ádám  Bizalmas politikai célokra címmel közölt tanulmányt az Élet és Tudomány hasábjain. Az írás alcíme: Az Andrássy-kormány, a horvát bán és a 121 ezer forint esete

2019. szeptember 13.

A felvidéki magyarság kitelepítésének terve és a területi követelés összefüggése a párizsi békekonferencián címmel közölt tanulmányt Hollósi Gábor a Kisebbségvédelem idei első, most megjelent számában.

2019. szeptember 11.

Tóth Eszter Zsófia Szerelem határok nélkül címmel közölt cikket a Napi Történelmi Forrás honlapján. „2019. szeptember 11-én lesz 30 éve, hogy Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültek előtt, így ők szabadon távozhattak Nyugatra. Ez az esemény meggyorsította a két német állam, az NDK és az NSZK egyesülését. Véget ért a hidegháború.”

2019. szeptember 10.

Ligeti Dávid Százéves Ausztria Trianonja címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „A saint-germaini békediktátum következtében Ausztria területe mintegy 83 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, népessége 6,5 millió főre csökkent. Mindez azt jelentette, hogy a háború előtti Osztrák Császárság 300 ezer négyzetkilométernyi területének több mint kétharmada, 28,5 millió főnyi lakosságának több mint háromnegyede került más államokhoz. A kicsivel több mint tízmilliós német népesség egyharmada is idegen államokhoz került ‒ különösen a viszonylag egy tömbben élő csehországi, valamint a dél-tiroli németek elcsatolása volt elkeserítő fejlemény Ausztriában. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, minden túlzás nélkül állítható, hogy trianoni mértékű csapás érte az országot, amit egyedül Burgenland megszerzése enyhített valamennyire" – olvasható a cikkben.

2019. szeptember 10.

Az M5-ön a Történelem és irodalom mindenkinek Tőkéczki és Takaró című műsor témája a kiegyezéstől a millenniumig tartó időszak. A polgárosodás idejéről, a birodalmi politikáról beszél Schwarczwölder Ádám.

2019. szeptember 7.

Interjú jelent meg Ujváry Gáborral a Vasárnap oldalán: „Vácon – a helyi tanévnyitóval egybekötve – szobrot avattak hétfőn a tanító, piarista, politikus és irodalmár Kornis Gyula tiszteletére. Az eseményt követően balliberális oldalról támadás és kritika érte a szoboravatón résztvevő kormánypárti képviselőket, egyúttal az antiszemitizmus bélyegét próbálták rásütni a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökére. A történelmi tények tisztázása érdekében felkerestük Ujváry Gábor történészt…”

  1. szeptember 6.

A Friedrich-kormány bukásáról és a legitimista kormányfő további életéről beszélnek Anka László, Köpfler Balázs és Ligeti Dávid történészek a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában.

2019. szeptember 5.

Joó András munkatársunk a Figyelőnek adott interjút egy 75 évvel ezelőtti eseményről. A cikk címe: Küzdelem Erdélyért: a tordai csata. „Különös módon feledésbe merült a dél-erdélyi, 1944. szeptemberi hadjárat történeti háttere az augusztus végi román kiugrást követően. Mennyiben volt váratlan ez a fejlemény? – Románia a keleti fronton kialakult helyzet következtében – csakúgy, mint Magyarország – már 1943-tól kereste a kiutat a háborúból való kiválásra. Kairóban 1944 áprilisában a román kiküldött egy fegyverszüneti egyezményjavaslatot is kézhez kapott (amely egyébként rögzítette Észak-Erdély visszatérését Romániához). Egy ideig azonban Bukarest is taktikázott, számukra sem volt ugyanis túl vonzó alternatíva a szovjet megszállás.” Riporter: Udvardy Zoltán. Letölthetó PDF

2019. szeptember 5.

Egy nemzetállam születése címmel jelent meg a Klió 2019/3. számában Géczi Róbert recenziója Lucian Boia Cum s-a românizat România [Hogyan románosodott el Románia] című kötetéről.

2019. szeptember 1.

Tóth Eszter Zsófia  legújabb írása a Napi Történelmi Forrás oldalán a kismamacipőről szól. „A kismamacipő viseletet összeköthetjük azzal, milyen nő számított ideálisnak az adott korban. Amikor a házas, gyermeket váró nő elsődleges funkciója már az volt, hogy háztartási tündér és (elég) jó anya legyen, nem pedig szexi nő, akkor a kismamacipő is ideális viseletnek számított. Amikor nem modellek, hanem munkásnők vonultak a divatkifutókon, a kollektivizmus-eszme jegyében az 50-es években, ők viselhettek nyugodt szívvel kismamacipőt is. Azonban a Kádár-korszak második felében, az 1970-es évek végén a modellek már igazán divatosak voltak, az ő viseletükhöz körömcipő, tűsarkú illett. Úgy tűnik, a szocialista időszakban az egészséges és a divatos cipő kizárta egymást. Amit szépnek tartottak, az megterhelte a lábat, a kismama cipő viselőjéhez pedig nem feltétlen társult a vonzó jelző.”

2018. augusztus 31.

A Kossuth Rádió 100 éve történt című hetente jelentkező történelmi magazinjának témája Friedrich István miniszterelnök személye és tevékenysége. Meghívott történészek: Anka László, Köpfler Balázs és Ligeti Dávid.

2019. augusztus 29.

Bertalan Péter Rendszerváltoztatás a politika peremvidékén címmel közölt cikket a Magyar Hírlapban. „Az 1989-es év elején az MSZMP politikai hatalma változatlanul szilárdnak látszik. A parlament ülésezik, a kormány végrehajtja feladatait. Csupán Németh Miklós miniszterelnök hatalmas államadósságról – kb. 18 milliárd dollár – szóló bejelentése borzolja a kedélyeket. A külső szemlélő számára minden nyugodtnak tűnik. A változások azonban Somogyban is elindulnak, de a maguk megszokott, gyakran megtorpanó, látens módján. Az MSZMP késő Kádár-kori hatalomgyakorlási technikája több áttéten keresztül érvényesül, transzformálódik, jut el a centrumból a hálózati hierarchia alsóbb szintjeire” – írja kollégánk.

2019. augusztus 29.

József Ágost herceg bukása címmel közölt írást Ligeti Dávid a Magyar Nemzetben. „1919. augusztus 23-án az antant lemondásra kényszerítette Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceget, aki két héttel korábban – magát kormányzónak proklamálva – vette át a főhatalmat Budapesten. Az 1918. október végétől augusztus 1-jéig tartó időszak 254 napja Magyarország végromlását jelentette: területének több mint kétharmada állt ellenséges megszállás alatt, miközben a forradalmak – valójában diktatórikus puccsok – szétzilálták társadalmát.” Letölthető PDF

2019. augusztus 17.

Bertalan Péter  Befejezés és újrakezdés a politika peremvidékén 1989-ben című írása olvasható a Napi Történelmi Forrás honlapján. „A Somogy Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága az MSZMP vezető testületeihez hasonlóan nem tud kiszakadni Kádár bűvköréből. A vonzerőt még növeli a volt főtitkár halála miatti részvét.”

2019. augusztus 15.

Tóth Eszter Zsófia „Nincs Zutty” – A Lánchíd brandy és a Napóleon konyak címmel közölt írást a Napi Történelmi Forrás oldalán.  „Újra árusítják a Lánchíd brandyt, amelyet 1949-ben, a Lánchíd 100 éves évfordulóján került az általunk is jól ismert palackba. Korábban Ady Endrének is kedvenc itala volt. Cikkemben a Lánchíd brandy és a Napóleon Konyak sajtóvisszhangjának járok utána a szocialista időszakban. A munkásosztály kedvenc itala a konyak, amelyet választott vezetői által fogyaszt- ez a mondás is utal arra, hogy a konyak különlegesebb italnak számított a szocialista időszakban, mint mondjuk a Kőbányai Sör” – írja a szerző. 

2019. augusztus 12.

A KARC FM Corvin lapok műsorában Ligeti Dávid a Tanácsköztársaság hadserege által a Tisza-vonal  feladása utáni katonai eseményekről, valamint a román beözönlésről beszél. Riporter: Papp Endre.

2019. augusztus 10.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának vendégei Anka László, Ligeti Dávid és Perczel Olivér, akik Budapest 1919-es román megszállásáról beszélnek Társi István szerkesztő-műsorvezető mikrofonja előtt.

2019. augusztus 8.

Politikai végjáték, avagy a rendszerváltoztatás Somogyországban  címmel közölt írást Bertalan Péter a Napi Történelmi Forrás oldalán. „A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára páratlanul értékes 1989-es dokumentumokat őriz. A rendszerváltoztatás bonyolult, komplex, többrétegű folyamatát csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük az összes, az állampárt hierarchiájának több szintjén keletkezett forrástípust. Ez lehetővé teszi, hogy az utókor, a politikai hatalom mélyén bekövetkező apró hálózati változásokat a szeizmográf érzékenységével detektálni tudja. A megyei források azért érdekesek, mert hazánk egy politikai központú ország révén, csak a fővárosban történő, az onnan induló, indított változásokra érzékeny – olvasható munkatársunk cikkében.

2019. augusztus 6.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Ligeti Dávid, aki a száz évvel ezelőtt történteket eleveníti fel. Szóba kerül a Tanácsköztársaság haderejének kérdése, a Vörös Hadsereg felvidéki harca, valamint a bolsevik államelmélet-elképzelés.

2019. augusztus 3.

Amikor Budapest román kézre került  címmel közölt írást Ligeti Dávid a Magyar Nemzetben. „…1919. augusztus 4-én a román királyi haderő elfoglalta Budapestet. A következő százkét nap során a megszállók módszeresen kifosztották a magyar fővárost; a román katonai ellenőrzés egyben az első világháború elvesztését is szimbolizálta.” Letölthető PDF

Gondola.hu

  1. augusztus 3.

A Karc FM reggeli hírműsorában Ligeti Dávid történész a Tanácsköztársaság véres 133 napjának eltérő megítéléséről beszél annak kapcsán, hogy egy évszázaddal ezelőtt bukott meg az első kommunista próbálkozás Magyarországon.

2019. augusztus 2.

A Kossuth Rádió 100 éve történt műsorának témája a vörös hadsereget leverő román hadsereg magyarországi hódításairól, valamint a román katonai diktatúra működéséről Perczel Olivér főlevéltáros, valamint Anka László és Ligeti Dávid  történészek.

2019. augusztus 1.

A Trianoni békediktátum története hét kötetben könyvsorozat (főszerk. Gulyás László) első, Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása 1914-1918 című kötetében Anka László A magyar belpolitika alakulása a világháború kitörésétől 1918 szeptemberéig, míg Ligeti Dávid Az osztrák-magyar–francia tárgyalások címmel tett közzé tanulmányt. 

Borító (letölthető PDF)

2019. augusztus 1.

Gali Máté a Magyar Nemzet hasábjain Elbukik a proletárdiktatúra 133 napos rémuralma című cikkével reflektál a Magyarországi Tanácsköztársaság időszakára. „A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja során egy szovjet típusú totális átalakulást kívánt véghezvinni, megtörve a magyar történelem folyamatosságát. A kommün irányító szerve a Forradalmi Kormányzótanács lett, amely a legfontosabb belpolitikai céljának a magántulajdon minél teljesebb felszámolását tartotta. Kártalanítás nélkül szocializálták a húsz főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, zár alá vették a kereskedéseket, a nagybirtokokat pedig kisajátították, földosztást viszont nem vittek véghez. Utóbbi miatt a szegényparasztság neheztelt a rendszerre, míg a birtokos parasztság, illetve a városi középrétegek körében az szült ellenszenvet, hogy a proletárdiktatúra meg akarta fosztani őket a vagyonuktól” – írja kollégánk. Letölthető PDF

Gondola.hu

2019. augusztus 1.

A vörösterror Magyarországon címmel közölt cikket Anka László a Magyar Hírlapban. „A román megszállás következtében száz évvel ezelőtt megbukott a Tanácsköztársaságnak nevezett, bolsevik típusú magyarországi proletárdiktatúra, amely százharminchárom napos fennállása alatt addig nem tapasztalt terrort gyakorolt az országban.” Letölthető PDF

Hunhír

2019. augusztus 1.

Tóth Eszter Zsófia Egy nyár a Berlin–India–New York tengelyen  címmel jelentetett meg írást a Mandiner.hu honlapján. „Az amerikai álom továbbra is vonzó: olyan, mint a mi világunk, csak javított kiadásban.”

2019. július 29.

Papp Endre, a KARC FM Corvin lapok műsorvezetője Ligeti Dávid kollegánkat kérdezi a száz évvel ezelőtt lezajlott eseményekről: a bolsevik hatalom stabilizálásáról, a tavaszi választásról és az új alkotmányról.

2019. július 27.

A Magyar Katolikus Rádió Arcok és sorsok című egyháztörténeti műsorban Ligeti Dávid munkatársunkat Soós Viktor Attila szerkesztő-műsorvezető az 1900. évi keresztmozgalomról kérdezi.

2019. július 25.

Magyarország román megszállása a témája a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorának. Meghívott történészek:  Anka László és Ligeti Dávid munkatársaink, valamint  Perczel Olivér.

2019. július 25.

Az elsodort Felvidék címmel jelent meg recenzió Udvardy Zoltán tollából a Magyar Napló júliusi számában. A cikkben a szerző Jezsó Ákos Megyek túlra című kötetét ajánlja. Letölthető PDF

  1. július 25.

Bakos Ilona manöken – egy különleges életút, árvaházból a kifutóra címmel közölt írást Tóth Eszter Zsófia a Napi Történelmi Forrás honlapján. „Kivételes sors Bakos Ilonáé. Kivételesen tragikus. Ugyanis, ami a szocialista időszakban nem került nyilvánosságra, miért nőtt fel nevelőszülőknél. Édesanyja Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet1, az 1956-os forradalom mártírja volt. Bakos Ilona pedig a Fabulon reklámarca- Pataki Ági előtt. És milyen drámai, hogy ő a Fabulon igazi felfutása előtt lett a termék reklámarca. Mielőtt híres lett a termékcsalád, így nem ő az, aki igazán ismert lett a siker révén” – olvasható a cikkben.

2019. július 23.

Ligeti Dávid a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásáról, a kommunista hatalommegszerzés, valamint a bolsevik párt társadalmi és gazdasági elképzeléseiről beszél a KARC FM Corvin lapok című műsorában.

2019. július 20.

A Somogy folyóirat 2019/2. számának szerzői közt találjuk Gali Máté (A Tanácsköztársaság a magyar történetírásban), Ligeti Dávid (Hazánk első totális diktatúrája), Kovács Kálmán Árpád (Eszmetörténeti tabló. A Tanácsköztársaság egyházpolitikájának előzményei) és Hollósi Gábor (Az ifjúságvédelmi törvény a ’20-as években, valamint A debreceni joghallgatók társadalmi háttere /1914–1949/) történész kollégáinkat. Az ajánlót Kissé megkésve írom ezeket a sorokat… címmel Szakály Sándor jegyzi.

2019. július 19.

A Magyar Katolikus Rádió Arcok és sorsok című műsorában Soós Viktor Attila szerkesztő vendége Ligeti Dávid. Téma: az egyház és az állam kapcsolata a XIX. és XX. század fordulóján, valamint az 1900. évi keresztmozgalom.

2019. július 18.