Sajtótükör

A Kossuth Rádió Fülszöveg című könyvbemutató műsorában Ujváry Gábor Bécs és a magyar kulturális külpolitika című könyvéről Farkas Szabolcs beszélget a szerzővel.

2017. december 6.

Rácz János könyvrecenziót közölt Forró ősz a Jutadombon címmel a Bécsi Napló november-december számában:  Dr. Marossy Endre: Jutadombi történek 1956 című kötetét ajánlja az olvasok figyelmébe.

2017. december 5.

A kiegyezésről, a Habsburgokkal való megbékélésről és Ferenc Józsefről kérdezte Pál Amanda műsorvezető Schwarczwölder Ádámot a Lánchídrádió Kulissza című műsorában.

2017. december 4.

A Trianon után felsőoktatás helyzetéről Háborútól háborúig címmel jelent meg interjú Ujváry Gáborral a Demokratában.

2017. november 28.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsorának vendége Szakály Sándor és Bognár Zalán, akiket a Hadifogolytáborok és hadifogolysors A Vörös Hadsereg által megszállt Magyarországon 1947 és 1946 között című tudományos munka angol nyelvű megjelenése kapcsán kérdezett Hatos Gyula.

2017. november 26.

A KARC FM Corvin lapok műsorának vendége Szakály Sándor, akit Papp Endre a második világháborút követően a katonatiszteket sújtó megtorlásokról kérdezett.

2017. november 25.

Szakály Sándor a Golyó által, törvénytelenül, a Magyar Időkben megjelent cikkében írja: „Jány Gusztáv ítéletét a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1993. október 4-én hatályon kívül helyezte, az ellene felhozott vádak alól bűncselekmény hiányában felmentette. A volt Magyar Királyi Honvédség 2. hadserege parancsnokának 1942–1943 közötti működése hadtörténészi viták fel-felbukkanó témája. Az életútjával foglalkozók többsége úgy véli, felkészült, komoly I. világháborús tapasztalatokkal rendelkező, a parancsokat nem vitató, azokat a legjobb tudása szerint végrehajtó tábornok volt. Olyan elöljáró, aki felelősséget érzett katonáiért, és a kiadott parancsait, rendelkezéseit soha nem tagadta le, értük a felelősséget mindig vállalta.”

Letölthető PDF

Ungváry Krisztián  Jány Gusztáv emlékezete című cikke (Magyar Idők, 2018. január 4.) (Letölthető PDF)

2017. november 25.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által megjelentetett Történetek a magyar nemzet múltjából című kiadványban Orosz László Útkeresés és érdekérvényesítés az erdélyi szászok nemzetstratégiai gondolkodásában (1867–1940), míg Joó András A magyar kiugrási törekvések és Erdély sorsának várható alakulása, 1942–1944 címmel közölt tanulmányt.

2017. november 17.

Schwarczwölder Ádám kétrészes tanulmányt közölt a Budapester Zeitungban  Der Weg zum Ausgleich (Út a kiegyezéshez) és Der Kompromiss (A kompromisszum) címmel.

Budapester Zeitung, 2017. november 4.

Budapester Zeitung, 2017. november 18.

2017. november 16.

Veszprémy László Bernát A női bérszakadék tündérmeséje címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „A feministák nem értik meg, hogy az azonos jogok és az azonos elért eredmények két külön dolgot takarnak. Nem lehet arra kényszeríteni a társadalmat, hogy nemek alapján mindenkinek azonos legyen a jövedelme” – írja munkatársunk.

Letölthető PDF

2017. november 15.

Marinovich Endre az Antall József Baráti Társaság honlapján közölt Antall és Jelcin című írásából: „Jelcinnel személyesen először 1991. december 6-án találkozott Antall, amikor aláírta Moszkvában a magyar– orosz alapszerződést. Akkortájt Gorbacsov és Jelcin társbérletben laktak a Kremlben, mindkét tárgyalást a történelmi helyszín egy-egy csillogóan pompázatos termében (Katalin-terem, Sándor-terem) rendezték meg. Ugyanazon a hosszú, föld alatti folyosón kísérték a magyar delegációt, amelyet már korábbról ismert Antall, a falakat tatár kánok és kozák atamánok szelleme lengte körül.”

2017. november 13.

Hollósi Gábor Akik „önként" távoztak: az 1948. évi megállapodás a Csehszlovákiához csatolt területről átköltöző lakosságra vonatkozóan címmel közölt tanulmányt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Iustum Aequum Salutare (IAS) folyóiratának 2017/3. számában.

2017. november 10.

Kovács Kálmán Árpád Reformáció és az erdélyi vallási türelem című, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben elhangzott előadása.

2017. november 8.

Ligeti Dávid A totális diktatúra megszületése című cikkel emlékszik meg a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” kitöréséről. „A cári Oroszország, amelynek döntő felelőssége volt 1914-ben a háború kitörésében, nem kis részben épp a birodalom belső nehézségei miatt igyekezett egy győztes konfliktust megvívni, és egy még hatalmasabb – pánszláv – impériumot létrehozni. E reményekben azonban II. Miklós cárnak – az 1904–05. évi japán háborúhoz hasonlóan – csalatkoznia kellett: hadserege három év alatt közel 1,8 millió halottat veszített, amellyel a legtöbb katonát áldozta fel a hadviselő felek közül” – írja munkatársunk a Magyar Időkben.

Letölthető PDF

  1. november 8.

A  „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” centenáriuma alkalmával közölt cikket  Gali Máté a Magyar Hírlapban Száz éve történt a bolsevista puccs címmel.

Letölthető PDF

2017. november 7.

A KARC FM Hangoló műsora rövid interjút közölt Ligeti Dáviddal annak kapcsán, hogy egy évszázaddal ezelőtt ezen a napon tört ki az Oroszországban a bolseviki forradalom.

2017. november 7.

Az M1 Ma reggel műsorának vendége Ligeti Dávid, akit a száz évvel ezelőtt kitört oroszországi forradalomról kérdezett Fábián Barna műsorvezető.

2017. november 7.

Blogstar-interjú jelent meg Szakály Sándorral A történelemhez és a focihoz mindenki jobban ért, mint a szakember címmel. „Egyesek azt mondták 2014-ben, hogy politikai megrendelésre dolgozunk, átírjuk a történelmet az Orbán-kormány szájíze szerint. Ők továbbra is ezt állítják, pedig úgy gondolom, nem ez tapasztalható a publikációkban. Azt vállalom, s ezt főigazgatói pályázatom beadásakor is vállaltam, hogy főleg a XX. századi magyar történelemben vannak olyan időszakok, személyek, események, amelyeket nem ’harag és elfogultság’ nélkül mutattak be, s ezekkel kapcsolatban a kollégáimtól azt kértem, hogy tisztességgel, szakmai hitelességgel és forrásokra építkezve formáljanak véleményt” – olvasható a főigazgató által Tóth Marcellnek adott interjúban.

2017. november 6.

A Kossuth Rádió 25 éve történt műsorának vendége Sáringer János, akit a Varsói Szerződés feloszlatásáról és Antall József külpolitikájáról kérdezett Toldi Szabolcs.

2017. november 6.

A Hadtörténelmi Közlemények idei őszi (2017/3.) számában Réfi Attila kollégánk tanulmányt közölt Fedák Mihály ezredesről „A szörnyű drágaság naprúl napra nevekedik”. Tarvisio viharvert hőseinek keservei címmel.

  1. november 6.

A nemzeti gyásznap alkalmával az MTV Ma este műsorának vendége Szakály Sándor, aki 1956 geopolitikai dimenziójáról és a szabadságharc következményeiről beszélt.

2017. november 4.

Kiss Dávid A politikai rendőrségtől az ÁVH-ig címmel közölt cikket a Magyar Időkben. „Az 1945 után megszállt Magyarország történetének legjelentősebb momentuma volt Rákosinak és pártjának hosszú menetelése a csúcsra. A szovjet bábáskodással fokozatosan hatalomba lépő, majd a hatalmat megragadó MKP (Magyar Kommunista Párt), majd MDP (Magyar Dolgozók Pártja) és a mögöttük álló Nagy Testvér politikájának egyik részét képezte kezdetektől fogva az erőszakszervezetekben történő pozíciószerzés prioritása” – írja kollégánk a napilap hasábjain.

Letölthető PDF

2017. november 4.

Az MTV Ma délelőtt műsorának vendége Dévavári Zoltán, aki a második világháború alatti és utáni délvidéki eseményekről és a magyarellenes megtorlásokról beszél.

2017. november 3.

Rácz János Véres megtorlással a hatalomba című cikkével emlékezik meg az 1956-os megtorlásokról. „1956. november 4-én újabb szovjet katonai támadás érte Budapestet, amely előkészítette a Moszkva által támogatott Kádár-kormány hatalomra jutását. A megtorlás nem perekkel vagy jogszabályok alkotásával kezdődött, hanem a szovjet katonaság helyszíni, mindenféle ítélet nélküli kivégzései jelentették az első hullámot. A megtorlás bosszúból is fakadt, hiszen nem tekinthetünk el attól, hogy a szovjet hivatásos tisztek némelyikének nem fűződtek kellemes emlékei az 1944–45-ös esztendő budapesti harcaihoz” – írja a Magyar Idők oldalain megjelent cikkében.

Letölthető PDF

2017. november 2.

A KARC FM Hangoló műsorának vendége Rácz János, az 1956-os szabadságharc utáni emigrációról beszél.

2017. november 1.

A Kossuth Rádió kulturális hetilapjában, a Gondolat-jelben hangzott el interjú Rácz Jánossal, aki az 1956-os emigrációról beszélt könyvének megjelenése kapcsán.

2017. október 29.

Ujváry Gábor a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában a XX. századi magyar kulturális diplomáciáról beszél. 

2017. október 29.

„1956. október 23-án hajnalban, órákkal a budapesti megmozdulások kezdete előtt, egy teljes szovjet hadsereg indult el Magyarországra, ezzel nagyjából egy időben riadóztatták a Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtestet is. Érdekesség, hogy a Különleges Hadtest vezetése már júliusban kidolgozta a maga tervét, „Hullám” fedőnéven. A terv a társadalmi rend helyreállítását célozta Magyarország területén. Gerő Ernő hangja még javában zengett a rádióban, amikor Ceglédről és Székesfehérvárról már Budapest felé sorakoztak a harckocsik, amelyek október 24-30. között Budapest utcáin elkeseredett harcokat vívtak a felkelő csapatok ellen. Az utcai harcok végeztével - amely során a szovjetek súlyos technikai és személyi veszteségeket szenvedtek – úgy tűnt, a Különleges Hadtest egységei megkezdik a csapatkivonásokat Magyarország területéről. Miután Hruscsov utasítást adott az újabb bevonulásra, a szovjet egységek november 1-től megkezdték a Dunántúl megszállását. Majd elérkezett 1956. november 4-e.” Szakály Sándor beszélgetőtársai Baráth Magdolna történész és Horváth Miklós hadtörténész.

Forrás: Honvédelem

2017. október 25.

Veszprémy László Bernát kollégánk írja a Magyar Idők Vélemény rovatában:  „Történészként megannyi történeti fórumon jelen vagyok a szociális médiában, ahol igyekszem megosztani cikkeimet, reagálni és tartani a kapcsolatot a történelem iránt érdeklődő olvasókkal. A minap egy ilyen – elsősorban zsidó történelemmel foglalkozó – zárt fórumon lettem figyelmes arra a bejegyzésre, mely eme cikk témáját képezi. Egy facebookos bejegyzés alapvetően nem lenne hatással a magyar közéletre és hazánk imázsára, de mivel a médiáról van szó benne, és a jelenlegi magyar rendszerrel kapcsolatos alaptalan vádakról, így olvasóim számára is ­fájóan jelentős a történet”:

Letölthető PDF

2017. október 25.

„Az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás vezetésével kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, valamint az abból eredő szegénység és a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror komoly feszültséget eredményezett Magyarországon. Az 1953-ban miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre reformprogramja sikeresen enyhítette a fennálló konfliktust, de a rákosista köröknek köszönhetően az Országgyűlés 1955-ben felmentette Nagy Imrét, akinek helyére Hegedűs Andrást nevezték ki. A miniszterelnök eltávolítása komoly elégedetlenséget váltott ki országszerte. Az időközben bekövetkezett bel- és külpolitikai események vezettek el az 1956-os forradalom és szabadságharchoz. Hogy miként alakultak a fővárosi és vidéki események 1956. október 23-28 között, arról dr. Szakály Sándor történész, dr. M. Kiss Sándor történész és dr. Horváth Miklós hadtörténész beszélgetett a Katonai filmstúdióban."

Forrás: Honvédelem

2017. október 24.

A Lánchídrádió vendége Tóth Eszter Zsófia, akit Pál Amanda kérdez. A téma: hogyan sikerült megőrizni 1956 tradícióját a kádári évek alatt?

2017. október 23.

A KARC FM Hangoló című műsorában Szakály Sándor az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeiről és kitöréséről beszélt.

2017. október 23.

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békében a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak. A szovjet Vörös hadsereg elfoglalta csaknem egész Közép-Európát, amelyet azután meg is kapott háborús teljesítménye, a német fasizmus felett aratott nyugati győzelemhez való hozzájárulása fejében. A szovjet beavatkozás eredményeképpen Közép-Európa országainak társadalmi rendje teljes mértékben átalakult. 1945-1948 között mindenhol létrejött a kommunista pártok diktatúrája, amelyek élén a szovjet hódítás során saját országukat Moszkvától hűbérbe átvevő szovjet kollaboránsok csoportjai álltak. Hogy miként alakultak a térség és ezen belül Magyarország politikai és társadalmi viszonyai, arról Szakály Sándor történész, Horváth Miklós hadtörténész és Okváth Imre történész beszélgetett a Katonai Filmstúdióban.

2017. október 23.

Az M5 újra sugározta a Szabadság tér ’56 műsorát, melyben Zinner Tibor a forradalomról, Kádárról és Nagy Imréről beszél.

2017. október 21.

Amikor Magyarország felkerült a Nyugat sajtótérképére. Halálos sebet kapott 1956-ban a nemzetközi kommunizmus ideológiája címmel jelent meg Rácz János cikke a Magyar Hírlapban.

2017. október 21.

Egy megismételt szoboravatás. Hetven éve végezték ki Donáth Györgyöt az első hazai kommunista koncepciós perben címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Magyar Hírlapban.

Letölthető PDF

2017. október 21.

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének lapjában, a Lámpásban interjú  jelent meg Rácz Jánossal A legcsodálatosabb harmincötezer címmel.

2017. október 20.