Sajtótükör

Mackó úr és gyermekkrimi - balatoni meseirodalom címmel jelent meg Kovács Emőke írása a LikeBalaton.hu honlapon. „Mackó úr nagy utakat tesz meg a 19. század végének Magyarországán, a képzelt utazásokra elkíséri Dorka és Zebulon is. Az érdekes, sok kultúrtörténeti részletet bemutató utak során Mackó úr folyamatos jellemváltozáson megy keresztül.”

2020. március 18.

Farkas Judit Antónia Szalonkönyvből műtárgy. Az illusztrált díszkiadások népszerűsítése a 19. század végi Magyarországon címmel tanulmányt közölt a Tempevölgy idei első számában. A cikk a magyar művelődéstörténet-írás egy eddig kevéssé kutatott területével, a 19. századi díszművek kiadásával, fogadtatásával és népszerűsítésével foglalkozik. Letölthető PDF

2020. március 18.

Szakály Sándor  könyvajánlót közölt  Szabó Péter Magyarok a Don-kanyarban A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942–1943) című kötetéről. Az írás a Hadtörténelmi Közlemények 133. évfolyamának első számában jelent meg. Letölthető PDF

2020. március 18.

Kovács Emőke Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel közölt beszámolót a  Kommunizmus Áldozatai Emléknapja alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében rendezett GULÁG-konferenciáról az Újkor honlapján.

2020. március 16.

Szakály Sándor a Honvédségi Szemlében Altábornagyi miniportrék címmel közölt írást Balla Tibor A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Altábornagyok című kötetéről. Tovább a linkre

2020. március 16.

A Duna World sugározta az Elpusztítani mindent – Az ismeretlen polgárháború 1848/49 című filmet, melynek szakértője Hermann Róbert munkatársunk.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délután sugárzott műsorban szót kap ifjabb Bertényi Iván és Schwarczwölder Ádám munkatársunk. Szóba kerül a reformkor ideje, a kisebbségek reakciója a magyar forradalommal szemben, a nagykanizsai 12 pont, továbbá a zalai 47-es honvéd zászlóalj.

2020. március 15.

A Kossuth Rádió „A haza minden előtt” – az ünnep hangjai délelőtt sugárzott műsor vendége Szakály Sándor, aki 1848-ról beszél Nagy Katalin mikrofonja előtt. A műsorban megszólalnak Ligeti Dávid és Hermann Róbert munkatársaink is.

2020. március 15.

A KARC FM Álláspont műsorának vendége Ligeti Dávid, akit Haraszti Gyula szerkesztő-műsorvezető 1848. március 15-én lezajlott eseményekről, valamint az utókor 48-as megemlékezéséről kérdezett.

2020. március 15.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc előzményeiről mesél Ligeti Dávid munkatársunk, aki Fábián Barna vendége az M1 Ma reggel műsorában.

2020. március 15.

Kovács Emőke  Egy balatoni márciusi ifjú címmel jelentetett meg írást a LikeBalaton.hu honlapon. „A zánkai temetőben áll egy egyszerű síremlék, amelyről csak a helyiek tudják, hogy egy fiatalon elhunyt, egykori márciusi ifjúnak, kiváló költőnek nyughelye. Bozzay Pál alussza itt örök álmát, kinek nemcsak a sírhelye található a tónál. A közeli Kővágóörsön született, 1829. január 10-én. Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban kezdte meg, majd Késmárkon folytatta, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Hunfalvy Pál tudós-tanár szellemisége.”

  1. március 15.

A Kossuth Rádió hullámhosszán Hermann Róbert a „Nyergelj, fordulj” – a Lenkey század című műsorában a Württemberg-huszárokról és Lenkey János századosról  mesél. Lenkey Péter pedig a Lenkey Társulatról beszél.

2020. március 15.

1848 március 15-ke évfordulója alkalmával Hermann Róbert munkatársunk Görgei Artúr személyéről, a szabadságharcban való szerepéről és utólagos megítéléséről beszél.

2020. március 14.

Az M1 Híradójában Ligeti Dávid arról beszélt, hogy fontos évente megemlékezni az 1848-as eseményekre, a márciusi ifjakra, hiszen az akkori történéseknek a ma élők számára is van üzenete.

2020. március 14.

Schwarczwölder Ádám munkatársunkkal készült rövid interjút közölt a KARC FM Déli News műsora. Téma: a magyar identitás és 1848. Riporter Varga Flóra.

2020. március 13.

A Kossuth Rádió Regényes történelem műsorában Házi Hunor műsorvezető Hermann Róbert munkatársunkat az 1848/49-es események mítoszairól és tévhiteiről kérdezi.

2020. március 13.

Trianonra illő lenne méltón emlékezni  címmel jelent meg interjú Szakály Sándor  főigazgatóval a Felvidék.ma honlapon. Beszélgetőtárs Cservenka  Judit. 

2020. március 7.

„Farkas István (1887-1944) elfeledett festőművész nemcsak egyedi, sajátos művészetével, de balatoni tájképeivel és csendéleteivel is beírta magát a hazai és nemzetközi festők Panteonjába. Életművét s annak tavi vonatkozásait idézzük most fel” – írja Kovács Emőke a likeBalaton.hu  oldalán Szigliget és a Balaton elfeledett festője: Farkas István címmel megjelent cikkében.

2020. március 5.

Ligeti Dávid a Múlt-kor tavaszi számában Fritz Haber és a harci gázok címmel tett közzé tanulmányt.„Az első világháború minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra” – olvasható az írás bevezetőjében. Letölthető PDF

  1. március 5.

Döbbenetes sorsokat tárt fel a kutató  címmel Kovács Emőke  munkatársunk Vincze Gábor  Csendőrsorsok 1945 után – Az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében című kötetét ajánlja a Magyar Nemzetben.

2020. március 4.

Az M5-ön sugárzott Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek műsor témája Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnő, feminista politikus élete és tevékenysége. Meghívottak: Ékes Ilona és Kovács Kálmán Árpád munkatársunk.

2020. február 29.

Volt-e (érdemi) alternatíva… címmel közölt írást Szakály Sándor. A Magyar Hírlapban megjelent cikk alcíme: Száz éve választotta meg a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává. Letölthető PDF

2020. február 29.

A történész visszatér  címmel jelent meg interjú Szakály Sándorral a Magyar Hírlap hasábjain. A főigazgatót Faggyas Sándor kérdezte. „Szeretném elérni, hogy a VERITAS még stabilabb lábakon álljon. Jelenleg van egy kutatóintézetünk, van egy levéltárunk, és lesz egy GULAG–GUPVI-emlékhely, a tervek szerint Cegléden, egy egykori laktanyában, ahol gyűjtőtábor működött 1945 után. Ez utóbbi lenne a harmadik láb, és mivel susztercsaládból származom, tudom, hogy a háromlábú kisszék a legstabilabb. Nagyon jó lenne, ha az emlékhely révén pontos és hiteles képet kaphatna a magyar társadalom, főleg a fiatalok, hogy mi történt ebben az országban a második világháború után a málenkij robotra, a hadifogságba elhurcoltakkal….” Letölthető PDF

2020. február 29. 

Németh Ferenccel, Szepezd krónikásával készített interjút Kovács Emőke. A Likebalaton.hu oldalán olvasható: „Németh Ferencet Szepezden a legnagyobb tisztelet övezi. Mindent tud e csendes és kedves balatoni település múltjáról, ismeri zegét-zugát, szorgalmasan írja helytörténeti összeállításait és régi téglákat is gyűjt.” Tovább a linkre

2020. február 29.

„Latyi” Rodolfóval táncolt címmel jelent meg interjú a Naplóban Kovács Emőkével legújabb kötette bemutatása kapcsán. „Célom, hogy olyan balatoni sikertörténeteket, sorsokat mutassak be, amelyek a 21. században is példaértékűek lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem helytörténész vagyok, tehát nem az egyes települések történeti vonatkozásait tárom fel, erre vannak kiváló, igazi helytörténészek, akikkel egyébként gyakran együttműködöm és jó a kapcsolatom. Én úgynevezett szintetizáló történész vagyok, aki a Balatonnal kapcsolatos nagy összefüggéseket, jelenségeket igyekszik feltár.” Letölthető PDF

2020. február 28.

A Kossuth Rádió Egyszer volt…  műsorában Kovács Kálmán Árpád  munkatársunk az általa szerkesztett Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című kötetről beszél.

2020. február 26.

A Kossuth Rádió hullámhosszán elhangzott XX. századi történelem műsor vendége Ujváry Gábor, akit Horváth Szilárd műsorvezető a Trianon utáni határon túli és a csonka-magyarországi felsőoktatásról kérdezett.

2020. február 25

A Vasárnap oldalán Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok  címmel intejú jelent meg Kovács Emőkével a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmával szervezett GULÁG-konferenciáról. Munkatársunkat Tóth Gábor kérdezte.

2020. február 25.

A Magyar Hírlap hasábjain A kommunizmus keresztény áldozatai címmel közölt írást Bertalan Péter. „Kevésbé ismert a katolikus egyházzal és a katolikus iskolarendszerrel szoros kapcsolatban lévő magyar cserkészet ellen indított támadások sorozata” – olvashatjuk a cikk felvezetőjében. Letölthető PDF

2020. február 25.

Moszkvába költözött a Balaton címmel jelent meg írása Kovács Emőkének a Likebalaton.hu honlapján. „A cím nem tévedés, hanem egy valós tényt közöl: 1972. április 4-én ugyanis Balaton névvel nyílt áruház, a szovjet-magyar barátság jegyében, Moszkvában.”

2020. február 23.

Az M5 Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek műsor a kommunizmus áldozataival foglalkozik. Takaró Mihály vendégei Ligeti Dávid és Máthé Áron történészek.

  1. február 22.

Takarás, elvtársak!  címmel jelent meg Bertók T. László  írása az újjászervezett Munkásőrségről a Magyar Nemzetben. A szerző Kiss Dávid  munkatársunkat kérdezi a kommunisták milíciájáról.

  1. február 22.

A KARRC FM hullámhosszán sugárzott Corvin Lapok műsorának vendége Bertalan Péter  munkatársunk, akit Papp Endre műsorvezető a rendszerváltoztatás utáni privatizációról kérdezett.

  1. február 22.

Egy hollywoodi színésznő balatoni kastélya  címmel közölt cikket Kovács Emőke a LikeBalaton.hu honlapján. „Születési neve kérdéses (Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni említés egyaránt akad), de az bizonyos, hogy egy budai vendéglős, sokgyermekes család legkisebb lányaként látta meg a napvilágot 1904-ben. Kislánykora óta vonzotta a színpad, a szereplés, a szavalás. Színiakadémista lett, ekkor változtatott nevet is. Zabolázhatatlan, szókimondó, de tehetséges színésznőnek tartották, azonban pontatlanságai és nehéz természete miatt eltanácsolták az akadémiáról. Ám ez sem tántorította el, folyamatosan ostromolta a színházakat. Végül Molnár Ferenc író fedezte fel és tőle kapta meg az Ibolya című darab főszerepét. Sorra járta a színházakat: a Magyar Színház után a Vígszínház következett, nagy sikerekkel. Majd az 1920-as évek elején már szerepelt némafilmekben (pl. Az egér), utána egy Németországba eljutott próbafelvétel eredményeként két német film főszerepét nyerte el. A történelem vihara vetett véget Németországban felfelé ívelő pályájának: a nemzetiszocialista eszmék megjelenésével a zsidó származású filmcsillagnak 1933-ban el kellett hagynia Berlint. 1937-ben már Hollywoodban készítette filmjeit, összesen hármat. A korábban Németországban forgatott alkotásokat időközben nagy sikerrel bemutatták Magyarországon és a Szovjetunióban is. Így lett Sztálin kedvenc külföldi színésznője a filmvásznon ragyogóan alakító Gaál Franciska. A Péter című filmje 1935-ben Moszkvában elnyerte a legjobb filmvígjáték díját” – olvasható a cikkben.

2020. február 20.

Az M5 adón futó Ez itt a kérdés című műsor témája a Hagyományőrző Munkásőr Társaság megalakulása. Horváth Szilárd műsorvezető történész beszélgetőpartnerei: Kiss Dávid munkatársunk és Ötvös István (NEB).

  1. február 17.

Vajon, mit csináltak télen a balatoni halászok?  címmel közölt írást Kovács Emőke munkatársunk a Likebalaton.hu oldalán. „A téli Balaton világa, ha csendesebb is, mint a nyári, nem volt eseménytelen a múltban sem. A balatoni halászok téli tevékenységét, a jeges halászatok érdekességeit, a halászok téli, sajnálatos tragédiáit vesszük számba.”

  1. február 17.

Gruber Márk István sikeres, fiatal balatoni drónfotós. Kovács Emőke beszélgetett vele a tavi drónfotózás érdekességeiről – olvasható a LikeBalaton.hu honlapján.

2020. február 16.

Papp Endre a KARC FM Corvin Lapok műsorvezetője Bertalan Péter munkatársunkat kérdezte geo- és gazdaságpolitika illetve rendszerváltoztatás témában. A beszélgetés során szóba került a magyar cukoripar privatizációja.

  1. február 15.

Fosztogatás és terror címmel közölt cikket a román megszállásról Anka László munkatársunk. A Magyar Hírlapban megjelenő írásban olvashatjuk: „Mielőtt a Károlyi-kormány aláírta volna a belgrádi fegyverszüneti egyezményt 1918 novemberében, a románok az utolsó pillanatban – a bukaresti békét megszegve – újra hadat üzentek Magyarországnak, hogy nemzetközi jogi értelemben hadviselő félként fejezzék be a háborút a győztesek oldalán, és ez adjon az erő jogán alapot területszerzési ambícióiknak. Ezzel együtt az év végén csapataik elkezdtek bevonulni Erdélybe, majd 1919 tavaszán kijutottak az Alföldre. Május elsején már a Tisza keleti partján álltak, miután a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregét odáig visszaszorították. Július második felében a Vörös Hadsereg támadást indított a túlerőben lévő román csapatok ellen, de néhány nap alatt vereséget szenvedett. Ennek következtében a kommün összeomlott, a népbiztosok elmenekültek, augusztus első napjaiban a Duna–Tisza közén a románok fogságba ejtették a vörösök több mint negyvenezer katonáját és óriási mennyiségű hadfelszerelést zsákmányoltak”.

Letölthető PDF

2020. február 14.

A Demokratában Feltámadt a Munkásőrség címmel cikk jelent meg a kommunista párt milíciájának Hagyományőrző Munkásőr Társaság néven való bejegyzéséről. Ennek kapcsán nyilatkozik a hetilapnak Kiss Dávid munkatársunk. Tovább a linkre

2020. február 12,

A kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál napvilágot látott Ligeti Dávid  munkatársunk kötete Előre, Arz! A Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke, báró Artur Arz von Straussenburg cs. és kir. vezérezredes élete és pályafutása címmel. Borító, főcímoldal és impresszumoldal (PDF)

2020. február 11.